A MüPa mellett állna az állami konferencia-központ
A KPMG által tavaly elkészített megvalósíthatósági tanulmány igazolta a kormány korábbi feltevését, miszerint nemzetgazdasági szinten megtérülne egy új 4-5 ezer fő befogadására alkalmas konferencia-központ építése. Az állam ugyanis az üzemeltetési bevételek mellett más nyereséggel is számolhat. Így például a foglalkoztatás bővülése, a kis- és középvállalkozók bevételnövekedése, a turizmus és vendéglátás forgalomnövekedése, az országimázs, városimázs erősödése, illetve a növekedő turisztikai bevételek után befizetett adók – magyarázza Fürjes Balázs, aki szerint az új létesítmény révén Budapest bekerülhet a világ vérkeringésébe, Európában akár a harmadik helyet is megszerezheti.
Budapest Európa közepén „jó helyen” van, könnyen megközelíthető, a városnak jó a klímája, megfelelő infrastruktúrával, elegendő szállodai kapacitással, jó közbiztonsággal, közlekedéssel és pezsgő programokkal bír. Így a konferenciaturizmus térképére való felkerüléshez már csak egy modern, nagyméretű konferencia-központra lenne szükség. Ilyen ugyanis jelenleg nincs Budapesten. A honi turisztikai szakmai szervezetek érthető örömmel üdvözölték Orbán Viktor kormányfő a tavaszi ülésszak nyitányán elhangzó bejelentését az új budapesti kongresszusi központ felépítéséről. Fürjes Balázs azóta már fel is kérte a szakma képviselőit a készülő koncepció véleményezésére, és egyeztetett Finta Sándor budapesti főépítésszel.
Az állam maga építené fel a konferencia-központot, és a létesítmény tulajdonjoga is az államé lesz. Erről tavaly novemberben született kormányhatározat. A lehetséges helyszínek közül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium választotta ki a Művészetek Palotája és a Nemzeti Színház tőszomszédságában lévő területet, amely jelenleg parkolóként működik. (A Népszabadság információi szerint az állam és a TriGránit csoport között már folyamatban vannak az ingatlan-adásvételi tárgyalások.)
A kormánybiztos az ingatlan megvásárlása után, de még az építészeti tervpályázat kiírása előtt pályázatot írna ki, amelyen a konferenciaturizmusban nagy tapasztalatokkal bíró tanácsadót keresnek. Ilyen jellegű beruházás ugyanis nem volt az elmúlt húsz évben Magyarországon, így szükség van a világban felhalmozott tudás, kortárs megoldások felhasználására. – Nem kell feltalálni a spanyolviaszt, tanulnunk kell a jó példákból és mások hibáiból is – magyarázza Fürjes. A cég tanácsait így már a tervezői pályázat kiírásakor hasznosítanák.
– Elsősorban jól üzemeltethető, hatékony, funkcionális épületet szeretnénk. A központ legyen felhasználóbarát, kihasznált, magas töltöttséggel, ez az ország és a város érdeke. Jól működő és jól működtethető épületre van szükség, ez a fő szempont. Fontos, hogy az épület illeszkedjék környezetébe, és ne akarjon versengeni a szomszédos karakteres épületekkel, a MüPával és a Nemzeti Színházzal – válaszolta Fürjes Balázs az építészeti elképzeléseket firtató kérdésünkre.
A tervezési tenderrel párhuzamosan bonyolítják le a beruházás kiemelt projektté nyilvánítását is, amely fő célja az engedélyezési eljárás felgyorsítása. A tervek birtokában írják majd ki a nyílt kivitelezői tendert. A kormánybiztos szerint egy kormányzati ciklus alatt megvalósítható a beruházás.
