Buszvezetők elbocsátásával és egy adótrükkel spórolna a BKV
A fővárosi közlekedési cég igazgatótanácsa, illetve felügyelőbizottsága hétfőn tárgyalta volna a járművezetői bérszerkezet átalakítására vonatkozó javaslatot, ám a testületek tárgyalásra alkalmatlannak találták az előterjesztést. Így például hiányolták mellőle az adóhatóság állásfoglalását, mivel az átalakítás nyomán jóval kevesebb járulékot és adót fizetne be a fővárosi önkormányzat cége, mint most. A kérdés korábban a bértárgyalásokon is téma volt, és a tegnapi halasztással aligha került le véglegesen a napirendről.
A cégnek ugyanis nem sok lehetősége maradt a többi szolgáltatóval való versenyben maradásra. Az idei büdzséből legkevesebb hat-hétmilliárd forint hiányzik, és ebbe nem számolták bele az amortizációt, az idén fizetendő 9,4 milliárdos hiteltörlesztést és a 4-es metró okozta többletköltséget. Bár ez utóbbit állítólag magára vállalja az állam. De nem csak a milliárdos költségvetési lyuk miatt aggódik a BKV. A cég piacvesztése drámai szintre ért.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új autóbusz-közlekedési modelljének bevezetése miatt a BKV-nak egyre több külső szolgáltatóval kell megküzdenie a járatok üzemeltetéséért. (Helyzetüket nehezíti az elaggott járműállomány, amelyet lízinggel fiatalítanának.) Az idén további 300-400 busz kiszervezésével számolnak. A járatok elvonása miatt várhatóan kilencszázzal kevesebb munkavállalóra – járművezető, karbantartó – lesz szükség. A Volánbusz várhatóan átvesz 320 járművezetőt, de a lemorzsolódást is beleszámítva az idén legalább 500-550 ember elbocsátásával számol a BKV. A lista élére „iratkozhatnak fel” azok a buszvezetők, akik elutasítják a munkaszerződésük módosítását.
A cég menedzsmentje szerint a cég versenyképességét jelentősen javítaná, ha átalakítanák az autóbusz-vezetők bérezését. A sofőrök ebben az esetben a VT-Transmanhoz hasonlatosan üzemanyag-megtakarításként kapnák meg a jövedelmük egy részét, amivel a BKV úgy takaríthatna meg bérköltséget, hogy közben a buszvezetők nettó jövedelme nem változna. A bértárgyalásra meghívott szakszervezeti vezetők erős fenntartásokkal fogadták az ötletet. Abban viszont mindkét fél egyetértett, hogy ehhez módosítani kell a munkaszerződéseket. Ezt pedig csak a munkavállalók egyetértésével lehet.
A felügyelőbizottság részére készített előterjesztésben ez jelentős kockázati tényezőként szerepel. Ha a buszvezetők egy része nem járul hozzá a módosításhoz, akkor vegyes rendszer jön létre, amely jelentős feszültséget szül a cégen belül. „Ez a kockázat úgy csökkenthető, hogy az újabb teljesítményelvonás miatt szükségessé váló csoportos létszámleépítésnél gazdasági megfontolásból a társaságnak lehetősége van a munkaszerződés módosítását elutasító járművezetők elküldésére.”
Üzemanyag-megtakarítás címen jelenleg havi 100 ezer forint fizethető ki adómentesen. Ebből a BKV csak tízezer forintot használ ki. Ha ezt az összeget havi 79 ezer forintra emelnék sofőrönként, akkor 2,8 milliárd forintot takaríthatna meg a cég – az összeget nem kellene befizetni a központi költségvetésbe. Bár a bérszerkezet átalakításával a sofőrök nettó jövedelme nem változna, az alapórabérük viszont 510 forinttal csökkenne, amely egyúttal a különféle műszakpótlékok összegének csökkenését is maga után vonja, mivel ezt az alapbér alapján fizetik ki. A gázolaj-megtakarításként kapott fizetésrész ráadásul a táppénz- és nyugdíjalapba sem számít bele. A módosítást fokozatosan, béremelésként vezetnék be.
