Azt, hogy talán túl szépek a Fidesz számára a közvéleménykutatási adatok, miközben könnyen lehet, hogy a valóság más, és április 6-án este valójában a hideg zuhany jön. Az aggodalmaskodást viszont Gyürk András kampányfőnök – a lapunkhoz kiszivárgott hírek szerint – megpróbálta eloszlatni.

A Népszabadságnak ismert fideszes politikusok is azt mondták, mind a 106 választókerületben készítettek méréseket, ráadásul a szokásosnál szélesebb mintán, „ezek pedig megnyugtatóak, a Fidesz mozgósítási képességének hatékonysága is más, mint 2002-ben volt, másrészt most nem öt-, hanem tízszázalékos a kormánypárt előnye az MSZP-hez képest” – tették hozzá.

A Heti Válasz hasábjain Tellér Gyula, Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója is arról értekezik, hogy 2002-ig abban a tudatban éltek: a közvélemény-kutatások akkora mintán készülnek, hogy híven reprezentálják az egész társadalmat, az eredmények elég finomak ahhoz, hogy a teljes választóközönség megoszlására következtethessenek. Szerinte 2002-ben nagyrészt az okozta a Fidesz bukását, hogy a baloldal rájött, miként aktivizálhatja a látens szavazók vele rokonszenvező részét. A mozgósítási technikának persze megvoltak az illegális elemei is – állítja Tellér Gyula, emlékeztetve arra, hogy így az előzetes mérésekkel szemben minimális különbséggel a baloldal győzött.

Az interjúban a főtanácsadó azt mondja: „csakhogy a mostani közvéleménykutatások a rejtőzködő tábor erőteljes áthangolódásáról adnak hírt: úgy tűnik, már nem érvényes a régi toposz, hogy ez a réteg alapvetően baloldali vonzalmú, a Fidesz politikájával ellenséges volna”.

A fideszes mainstreamhez tartozók is úgy tudják, az a 800 ezer, az alsó középosztályhoz tartozó, a politika iránt kevéssé érdeklődő potenciális szavazó, aki végső soron eldöntheti a választások kimenetelét, többségében már hajlandó lenne a Fidesz, illetve Orbán Viktor neve mellé tenni az x-et április 6-án. Az általuk elmondottak alapján a Fidesz–KDNP szövetség egyéni képviselőjelöltjei 80 körzetben „abszolút esélyesek a győzelemre”. Sőt, úgy vélik, a Fidesz Budapesten is több szavazatot kaphat balliberális versenytársánál, az MSZP-nél és szövetségeseinél.

Viszont a méréseik szerint négy fővárosi körzet billeg; az 5. választókerület (Terézváros-Erzsébetváros), ahol Rónaszékiné Keresztes Ildikó riválisa a Gyurcsány-párti Oláh Lajos lesz, a 7. választókerület (Angyalföld és Újlipótváros egy része), ahol Szalay Péter mérkőzik meg Hiszékeny Dezsővel. De mivel a szocialista Tóth József a parlamenti és a polgármester-választást is megnyerte, az MSZP népszerűségét nehéz túlszárnyalni a körzetben, így szinte lehetetlen a fideszes siker.

A 11. választókörzetben (Újpest-Újpalota) az MSZP-s Kiss Péter erős riválisa lesz a fideszes–KDNP-s Hollósi Antal Gábornak, míg a 16. körzetben, Pesterzsébeten a szintén MSZP-s Hiller István az esélyes a kormánypárti Földesi Gyulával szemben. A kormányoldalon a 9. választókörzet (Kőbánya-Kispest) esetén azonban látnak esélyt a parlamenti mandátum megszerzésére, annak ellenére is, hogy György István főpolgármester-helyettes ellenében Burány Sándor lesz a balliberális összefogás jelöltje. Orbán Viktor a kampányfinisben még minden bizonnyal országjárásra indul; a program és az útvonal már készen van, csak „élesítésre” vár.

Nagy meglepetésre már nem készül a kabinet, így nyugdíjasfronton sem lesz már olyan bejelentés, mint esetleg a 13. havi nyugdíj visszaállítása. Úgy érzik, hogy nincs rá szükség, hiszen stabilan vezetnek a kormányzó erők. A „devizahiteles megoldásra” vonatkozó javaslat viszont a fiókban fekszik, ám a fideszesek már nem számolnak azzal, hogy a Kúria április 6-a előtt állást foglalna. Ha mégis lenne újabb jogegységi döntés, nem is kellene összehívni a parlamentet, a kormány saját hatáskörben is dönthetne – mondták lapunknak.