A néhány napos pedagógus
A második esetben különösen vicces, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) jogásza azzal érvel a bíróságon: szó sem volt arról, hogy hónapokra, pláne hogy a közalkalmazotti szerződés perspektívájával akarták alkalmazni, ahogyan a pedagógus visszaemlékszik az iskola vezetőivel való beszélgetésekre. A jogi képviselő szerint egyáltalán nem életszerű, hogy amikor két nappal a tanév kezdete előtt pánikszerűen munkára kérnek egy tanárt, akkor legalább annyi időre szükségük lehet a munkájára, míg az általa helyettesített kolléganő visszatér a gyesről.
Ezzel szemben a Klik szerint az az életszerű, hogy éppen csak a tanév első négy napján volt szükségük a munkájára, és semmivel sem többre, mint arra a 12 tanórára, amit már ledolgozott, mielőtt kirúgták. Bod Péter az ikertestvére Bod Tamás újságírónak, aki jelenleg az Összefogás 2014 pártszövetség képviselőjelöltje a gyulai egyéni választókerületben. Bod Péter maga is dolgozott újságíróként, a testvérpár többször éles kritikával illetett Békés megyei fideszes politikusokat.
Bod Péter ennek tulajdonítja, hogy mindenütt utánanyúlnak, és nem engedik, hogy állást kapjon. Mint korábban megírtuk, 2012 szeptemberében is éppen három napig taníthatott a gyulai központú Harruckern János Közoktatási Intézmény mezőhegyesi tagintézményében. A tagintézmény – amely valaha önálló iskola volt, önállóan döntő igazgatóval – vezetőjétől kapott heti 22 órát.
Bemutatták a tantestületnek, a tanévnyitón pedig az iskola 400 tanulójának, aztán csütörtökön szóltak neki – egyedül neki –, hogy nem taníthat tovább, mert a megyei kormányhivatal intézményfenntartó központja ővele nem engedélyezte a szerződéskötést. Azt az esetet munkaügyi per követte, amely peren kívüli megegyezéssel zárult: öt hónapnyi távolléti díjat fizettek ki Bod Péternek – keveset, sokára, kényszeredetten. 2013. augusztus 28-án délután kapott egy telefont Sarusi Ildikótól, a Békéscsabai Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola igazgatóhelyettesétől, hogy ha még nem sikerült munkahelyet találnia, ez az iskola felajánl egy magyartanári állást.
Másnap személyesen is megbeszélték Sarusi Ildikó és Kovács Levente igazgatóhelyettesekkel, hogy két-három hónapig vállalkozási szerződéssel foglalkoztatnák, majd határozott idejű közalkalmazotti szerződést kapna. Az éppen Dunaújvárosban tartózkodó Maczik Mihály igazgató is támogatta, hogy ne félállású, hanem teljes munkaidős foglalkoztatást kapjon. Bod Péter a békéscsabai középiskola tanévnyitóján is részt vett, mint új tanár, 2013. szeptember 3-án, 4-én és 5-én megtartotta óráit. Kérésére a kollégái tájékoztatták az érettségi menetéről. A tanévnyitó után aláírattak vele egy vállalkozói szerződést, amelynek mindhárom példányát aláírta Maczik Mihály igazgató is. Bod Péter ebből nem kapott, az igazgató azt mondta, akkor kapja meg a példányát, miután előterjesztették a tankerülethez aláírásra.
Erről a mindkét fél által aláírt, három eredeti példányban készült szerződésről egyszerűen nem akar tudni a tankerület. Amikor Bod Pétert négy nap munka után elküldték, az iskola vezetőinek gondot okozott, hogyan fizessék ki az addig elvégzett munkáját. A Klik szempontjából vélhetőleg az lett volna a legkézenfekvőbb, ha letagadják azokat a napokat is – de ehhez túl sokan látták az új tanárt az iskolában órát tartani. Bod Péter vélelme szerint az őt felvevő, majd elbocsátani kényszerülő igazgató jóindulata is benne volt abban a megoldásban, hogy legalább azt fizessék ki neki valahogy, amiért megdolgozott.
Írtak egy új vállalkozási szerződést, amely 2013. szeptember 1. és 5. közti munkavégzésről, 12 tanóra megtartásáról szólt. Ennek a szövege úgy készült, hogy az iskola számítógépében lévő szerződéses formulát – amely vélhetőleg addig a vele kötött, de eltűnt korábbi szerződés szövegét tartalmazta – megváltoztatták. Megint aláírták a szerződést, de a tanár megint nem kapott belőle. A következő napokban hiába kérte telefonon, hogy legalább egy példányt kaphasson. Szeptember 16-án a feleségével ment be az iskolába – akkor kinyomtatták neki a számítógépből a szerződés aláíratlan szövegét. A korábbi szerződés szövegét aláíratlanul sem kapta meg – kiderült, azt változtatták meg, amikor átírták 3 napos munkavégzésre.
Bod Péter ekkor vette észre, hogy a második szerződést nem szeptember 5-i dátummal írták, ahogyan a kirúgása időpontja alapján logikus lett volna – hanem augusztus 26-ival. Holott akkor még nem is ismerte a békéscsabai szakközépiskola-vezetőt, hiszen a telefonos ajánlat augusztus 28-án estefelé érkezett hozzá – ez a telefonja híváslistájából visszakereshető. Vagyis olyan látszatot akartak kelteni, mintha teljesen normális, eleve így tervezett dolog volna, hogy augusztus 26-ánmindösszesen három napra fölvesznek egy magyartanárt az iskolába, aztán szeptember 5-én, noha akit helyettesít, az továbbra is gyesen van, elküldik.
Közben viszont arról tárgyalnak vele, hogy vállalkozóként nem tudják kifizetni a napi 1700 forint buszköltséget – de ha majd közalkalmazott lesz, akkor igen. Mind a munkaadó, mind a munkavállaló szempontjából teljesen életszerűtlen egy ilyen szerződést aláírni – hacsak nem az a cél, hogy valamilyen maradék iskolavezetői tisztesség nevében utólag jogalapot teremtsenek ahhoz, hogy legalább a megtartott óráit kifizessék. (Mellesleg, hiába a szerződés, ezt a pénzt sem fizették ki tavaly szeptember óta.)
Úgy látszik, mégiscsak lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni: Bod Péter másodszor jár a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra, ugyanaz a bíró tárgyalja az ügyét, ugyanaz a tankerület ügyvédje, ugyanaz az ő jogi képviselője, és szinte hajszálra ugyanaz az ügy. Van hátra némi jogi szakmai vita, talán az is befolyásolhatja az ítéletet, hogy meghallgatják-e a tanár tanúit, akik megerősíthetnék, hogy az iskola vezetői és Bod Péter között ez a történet is egy kölcsönösen előnyös, törvényes, jóindulatú együttműködésnek indult. Amíg a Klik bele nem szólt.
