A Demokratikus Koalíció egy hónapig bojkottálja az állami televíziót, mert az M1 február 14-i, fél nyolcas főhíradója a párt indoklása szerint „Gyurcsány Ferenc aznapi sajtótájékoztatójának ürügyén jóval több mint öt percet szentelt annak a csúsztatásokkal, sanda célzásokkal teli alattomos próbálkozásnak, amelynek egyedüli célja a demokratikus ellenzék pártjai, ezen belül a Demokratikus Koalíció és különösen annak elnöke lejáratása volt”.

Visszanéztem. Na, szakmai szemmel ezzel a híradóval a Gyurcsány-ötperc volt a legkisebb probléma.

Valójában ezt a harmincperces mozgóképet nem is lehet híradónak nevezni, mert semmilyen szempontból nem felelt meg a szakmai és tartalmi követelményeknek. Híradó helyett erre inkább a „Kampányfélóra”, a „Fideszhírek” vagy „A híradó kicsúfolása” illik.

Miért is? Ez volt az a nap, amikor bejelentették, hogy a várakozásoknál gyorsabban nőtt a magyar gazdaság az év utolsó negyedévében, amit „a híradó kicsúfolásának gazdasági szakújságírója” a következőképpen magyarázott el a lakosságnak: „...A gazdaság több területén is kedvezőbb folyamatok indultak el, feltehetőleg ez okozhatta a vártál nagyobb gazdasági növekedést”. – A mindennapi életben ennek milyen hatásai lehetnek? – kérdezte a műsorvezető, s a válaszra még a Fidesz-székházban ülő kampányszakértők és beszédírók is csak irigykedve csettinthettek: „Ha továbbra is egészséges szerkezetben emelkedik a GDP, vagyis az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság egyaránt hozzájárulhat a gazdaság teljesítményéhez, és persze ha tovább erősödik a lakossági fogyasztás is, akkor a cégek a kedvezőbb kilátások miatt bátrabban fejlesztenek, és így újabb munkahelyeket hozhatnak létre, és ha jól megy a vállalkozásoknak, akkor TALÁN a fizetéseket is könnyebben emelhetik”.

A gazdasági növekedés és az infláció alakulásáról szóló, több kormánypárti megszólalást tartalmazó mintegy hétperces blokk végén az MSZP véleménye 13 másodpercben, nem tévedés, tényleg 13 másodpercben jelenhetett meg, amit megfejeltek a KDNP és a Fidesz hozsannázó és ellenzékgyalázó közleményével. És a jó hírekből soha nem elég, Szijjártó Péter méltatta a virágzó magyar–türkmén gazdasági kapcsolatokat, majd sikeresnek minősítették a kormány gyed extra programját.

És innen olyasmi kezdődött, amit még nem nagyon látott a világ. „A híradó kicsúfolása” még végigvette a napi társadalompolitikai híreket, majd áttért a külpolitikára, aztán bemutatta a téli olimpián ingyenes szolgálatot teljesítő magyarokat. Egy normális híradóban ezután a sport következik, meg az időjárás, az elköszönés és a stáblista. A „híradó megcsúfolásában” azonban nem: itt a 23. percben újra kezdődött a belpolitika, a Jobbik, az LMP választási ígéretei és a demokratikus ellenzék kampánynyitójának elhalasztásáról szóló beszámoló után elővették Gyurcsányt. A volt miniszterelnök meggazdagodásának körülményeiről készítettek egy stílusában több pontban valóban vitatható, de amúgy tényeken alapuló összeállítást.

Nem is ezzel volt valójában a baj, hanem a szándékkal, amiért ezt az összeállítást készítették: Gyurcsány aznap kezdeményezett ugyanis vagyonnyilatkozati eljárást Orbán Viktorral szemben, hogyan gyűjtött össze 24 év alatt több mint háromszázmilliós magánvagyont. A Demokratikus Koalíció elnöke valójában ezért kapott egy „észhez térítő” vagyongyarapodási „gyomrost” a köztévétől, amire aztán a nevetségbe illő egyhavi bojkottal válaszolt.

Ez lett volna a magyar közszolgálati tévé február 14-i Híradója. Ez azonban nem volt sem közszolgálati, sem híradó, csak a közszolgálat és a híradózás megcsúfolása és karikírozása.