A Mazsihisz vezetősége – a holokauszt-emlékévre vonatkozó bojkott megszavazása után – levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, megoldási javalatokat vázolva a Sorsok Háza, illetve az inkriminált szobor ügyében. S jóllehet, a levél nem tartalmazza, lapunk úgy értesült korábban, hogy a Mazsihisz számára tárgyalási alap lehetne a szobor felállításának elhalasztása, illetve esetlegesen más helyszínre helyezése. A levélre Orbán Viktor még nem válaszolt, minden bizonnyal a kínai utazása miatt, ma viszont várhatóan a miniszerelnök reflektál a Mazsihisz elvárásaira.

A Fidesz ügyvezető alelnöke azt vallja: „A holokausztról méltósággal meg kell emlékezni, de fontos az is, hogy Magyarország náci megszállása minden áldozatának emlékére legalább egy szobor legyen az országban. Ennyivel tartozunk az áldozatoknak”. Hiszen a náci megszállásnak nemcsak zsidó, hanem roma és más áldozatai is voltak, például a magyar közigazgatási kart is lefejezték – tette hozzá Kósa Lajos, aki szerint nem az össztársadalom vitatkozik a kormánnyal az emlékműről, hanem egy szervezet tiltakozik, „amelyikkel, ha jól értettem, a Budapestre akkreditált izraeli nagykövet sem ért teljesen egyet” – utalt a Fidesz alelnöke Ilan Mor nagykövet Heti Válasznak adott interjújára.

Ilan Mor ebben azt mondta, nem bíró, hogy eldöntse, joga van-e Magyarországnak ilyen emlékművet felállítani, de arra figyelmeztetett, hogy ilyen érzékeny kérdésben óvatosan és belátással kell eljárni, és nem szabad eltagadni a történelmi tényeket. Kósa Lajos elmondta, hogy a debreceni áldozatok előtt tisztelgő emlékművet a közeljövőben avatják fel a debreceni zsinagóga kertjében közösen a város zsidó szervezeteivel.

„Mindenkit arra kérnék, engedjék meg nekünk, hogy a debreceni önkormányzat és az áldozatokat képviselő zsidó szervezetek hadd döntsék el, milyen emlékmű, milyen felirattal, hogyan emlékszik meg a város náci megszállásának az áldozatairól. Mert a mi dolgunk a megemlékezés” – mondta. És immár a Szabadság térre tervezett szobor körüli konfliktushelyzetre utalva hozzátette: nem gondolja, hogy az jogos álláspont lenne, hogy „mert valakinek valami nem tetszik”, ne legyen valamennyi áldozatnak emlékműve.

Szertefoszlott egység

Alaposan felborzolta a kedélyeket az a levél, amelyet Orbán Viktor miniszterelnöknek írtak a Mazsihisz vezetői. Heisler András, a Mazsihisz elnöke a közgyűlés után – hangsúlyozva, még lát lehetőséget a kormánnyal való megállapodásra – arról beszélt, hogy a magyarországi zsidóság talán a háború óta nem volt annyira egységes, mint most. Az egység azonban gyorsan szertefoszlott. A Mazsihisz vezetői sem titkolták, hogy a miniszterelnöknek szóló levelet felkérésre – kormányzati ösztökélésre – írták. A levélben Szakály Sándor menesztéséről egyáltalán nem esik szó. A megszállási emlékmű ügyében a Mazsihisz párbeszédet kezdeményez, a józsefvárosi Sorsok Házával kapcsolatban pedig alternatív megoldást javasol: legyen inkább Együttélés Háza a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában.

„Én egy másik közgyűlésen lehettem vasárnap, mert ott nem erről volt szó. Ott bojkottról beszéltünk és szavaztunk, nem alkudozásról” – írta Frölich Róbert főrabbi. A debreceni Kreisler Gábor például azt kérdezte, hogyan lehet az, hogy valamit megbeszéltek, szavaztak róla, mégis más hangvételű és tartalmú levél született. „Elárulták a megbízóikat, méltatlanná váltak a tisztségükre” – az Index híre szerint Suchman Tamás így tiltakozott, hazugsággal vádolva a Mazsihisz vezetőit. Heisler András bizalmasnak szánt, de nyilvánosságra került válaszban reagált a bírálatokra. Úgy vélte, hogy „csúsztatások, inkorrekt, hazug információk segítségével próbálnak minket a sajtón keresztül lejáratni”. Kijelentette, hogy „nem kenyértörést akarok a miniszterelnökkel, hanem eredményt. Eltökéltségünk sziklaszilárd, akkor is, ha udvarias formában közöljük.” Az ATV-ben szerda este megszólaló értelmiségiek – többek között Heller Ágnes filozófus és Ungvári Tamás író – a Mazsihisz vezetői mellé álltak. Ahogyan György Péter esztéta is, aki racionális döntésnek, történelmi tettnek minősítette a levelet, mert nem a bojkottról, hanem a párbeszédről szól. (Munkatársunktól)

A német megszállás emlékműve ellen tüntettek antifasiszták