Választójog: Átírják visszamenőleg, egyeztetés nélkül

Érthetetlen, felháborító – így minősítette Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke, hogy a Fidesz–KDNP az általa hozott törvényt felülírva megfosztana uniós állampolgárokat a nemzetiségi választásokon való részvételtől.

Kevéssé közismert, de nemcsak az európai parlamenti, hanem a települési önkormányzati választásokon is szavazhatnak azok az uniós állampolgárok, akik magyar állampolgársággal ugyan nem, de magyarországi lakcímmel rendelkeznek. A 2011-ben elfogadott új nemzetiségi törvény megszüntette a jogszabályok közötti zavart, és lehetővé tette, hogy az uniós állampolgárok – amennyiben felvételüket kérték az úgynevezett kisebbségi névjegyzékbe – a nemzetiségi önkormányzati választásokon is részt vegyenek.

A névjegyzékbe január elsejétől lehet bejelentkezni, ilyen értelemben tehát a választási folyamat már megkezdődött. Ehhez képest a parlament alkotmányügyi bizottsága azt javasolja: a nemzetiségi választáson való részvételt mégis kössék magyar állampolgársághoz.

A Cser-Palkovics András fideszes bizottsági elnök által jegyzett előterjesztés nem fordít különösebb energiát az indoklásra, csupán ennyit ír: „A módosító javaslat célja, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választójogot – az eddigi szabályozással megegyezően – csak a magyar állampolgárok részére biztosítsa”.

Kreszta Trajánnak nincs magyarázata rá, mi indokolja a „számunkra rendkívül hátrányos” elképzelést. Kérdés az is, mi lesz azokkal az érintettekkel, akik már szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben. Utólag törlik őket? A román nemzetiségi elnök elmondta, hogy főleg Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében élnek nagy számban Romániából érkezett románok. Szerinte a probléma a bolgárokat, a szerbeket, a szlovákokat és – többek között – a németeket is érinti.

Állítását megerősítette Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke. A háború után kitelepített „svábok” leszármazottai közül viszonylag sokan vásároltak házat baranyai falvakban és más vidékeken. Heinek csak az egyik Pest megyei kisvárosban négy-öt olyan németről tud, aki rendelkezik magyarországi lakcímmel, de nem magyar állampolgár. Közöttük van az a férfi is, aki a helyi német nemzetiségi kultúra legfontosabb szervezői közé tartozik.

Mindegyikük bejelentkezett a kisebbségi névjegyzékbe: ha a parlament elfogadja a módosítást, akkor egyikük sem vehet részt az őszi nemzetiségi önkormányzati választáson. (A népszámlálás adatai szerint idehaza mintegy 21 ezer német és osztrák állampolgár él.)

A tervezett változtatást Heinek Ottó diszkriminatívnak és a jogbiztonságot sértőnek tartja. Erősen kifogásolja azt is, hogy a Fidesz–KDNP előzetesen semmiféle egyeztetést nem folytatott a nemzetiségek képviselőivel. A német önkormányzati vezető panaszával megkereste az alapvető jogok biztosának hivatalát, de a válasz kevés jóval kecsegtet.

Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségi jogok védelmét ellátó biztoshelyettes kifejtette: hivatalának ebben a kérdésben igen szűk a mozgástere. Jelezte viszont, hogy a parlament február 13-án, csütörtökön – azaz: ma – dönt a módosításról. Tóth Zoltán választási szakértő kérdésünkre elmondta: visszamenőleges hatályú és jogfosztó rendelkezésről van szó, ami ellentétes az alaptörvénnyel. Hozzátette: „nem ildomos menet közben” módosítani a választójogot.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.