Parlagon maradhatnak a földek
A feljelentés alapját az adja, hogy miután a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) tavalyi pályázatán az eddigi bérlő – a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. –egyetlen parcellát sem kapott a meghirdetett 452 hektáros területből, a Greenpeace számításai szerint már az idén legalább 21 millió forintos kár éri az államot. A nonprofit kft. az egykori mezőfalvi állami gazdaság területéből kihasított 452 hektáros szántóföldön – állami földek bérbevételével – 1992-ben kezdte meg a biogazdálkodást.
A mára ökológiai mintagazdasággá avanzsált cég – amely a keletkező nyereséget teljes egészében visszaforgatja a kutatásokra és a biogazdálkodók továbbképzésére – az eltelt két évtizedben igazolta, hogy szántóföldi méretekben is lehet szintetikus vegyszerek és műtrágyák használata nélkül jövedelmező gazdálkodást folytatni. Nyírán Gergely, a Greenpeace által felkért jogi szakértő tegnap közölte, a kishantosi biogazdaság az elmúlt négy évben évi 21 millió forintos kiegészítő – úgynevezett agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatást – kapott az EurópaiUniótól, ám az ötéves támogatási ciklus utolsó esztendejében, 2014-ben elvileg már mások használhatják a kishantosi földeket.
A támogatás felvételének szigorú feltételei vannak (ezeknek a tavalyi földhaszonbérlet-pályázaton nyertes nyolc gazdálkodó közül egyik sem felel meg), ráadásul csak akkor jár ez a pénz, ha a földterület az ötéves ciklus végéig ugyanazon használó kezében egyben marad.
Nyírán Gergely elmondta, a Greenpeace által megjelölt 21,7 millió forintos kár egyelőre csak az AKG-támogatás elvesztéséből származik, ám hosszú távon ennél jóval nagyobb veszteség érheti a magyar államot. Jáger János igazságügyi szakértő szerint a kishantosi gazdaság által használt földek piaci értéke – épp a biogazdálkodás miatt – legalább 50 százalékkal magasabb a környékbeli, hagyományos vegyszeres gazdálkodással művelt termőföldek értékénél.
Hozzátette: a rendkívül szigorú uniós előírások miatt a biogazdálkodás átmeneti szüneteltetése, sőt akár egyetlen vegyszeres kezelés is két évtized munkáját tenné tönkre. Jáger János szerint téves az az álláspont, hogy az állam azt tesz a földjeivel, amit csak akar, és annak adja bérbe, akinek csak akarja. „A termőföld közvagyon, melynek hasznosítását jogszabályok korlátozzák, ám ezeket az NFA figyelmen kívül hagyta: az átlagnál jóval értékesebb kishantosi közvagyont olyanokra bízta, akik nem képesek ennek a kiemelt értéknek a megőrzésére és gyarapítására.”
Kishantoson tavaly november óta tart az ex lex állapot. Az NFA-pályázat nyertesei hiába próbálták meg birtokba venni az állami földeket, a Greenpeace és más civil szervezetek aktivistái ezt megakadályozták. Jelenleg a nonprofit kft. van birtokon belül, a földhasználati nyilvántartásban azonban az új bérlők szerepelnek. Ebből követ kezően egyik fél sem jogosult a földalapú támogatások felvételére, mivel ahhoz csak a nyilvántartásba vett tényleges földhasználók juthatnak hozzá. A kishantosi biogazdaság ügyében az elmúlt hónapokban számos jogi eljárás indult.
Így például a nonprofit szervezet és az új bérlők is birtokvédelmi eljárást kezdeményeztek, ezek közül öt pályázatnyertes gazdálkodó kérelmét már elutasították, a többi ügyben még nem született döntés. A kft. polgári pert is indított, amelyben a pályázati eljárás és az új bérlőkkel kötött haszonbérleti szerződések érvénytelenítését kérte a bíróságtól. Ács Sándorné, a nonprofit kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta, néhány héten belül eldől, 22 év után parlagon maradnak-e a kishantosi földek. Szerinte akár ez az abszurd helyzet is kialakulhat, hiszen a különböző jogi eljárások lezárultáig nem adhatják át a földeket sem az NFA-nak, sem az új bérlőknek, ugyanakkor ebben a bizonytalan helyzetben óriási kockázatot vállalna a kft., ha megindítaná a jelentős kiadással járó tavaszi munkákat.
