A kijelölt hely a pomerániai Zarno wiec volt. Most is ezt a területet jelölték meg lehetséges helyszínként, mert a program végrehajtásával megbízott Lengyel Energetikai Csoport (PGE) országos áramszolgáltató ott már megvásárolt 120 hektárt. A másik erőműhelyszín Chociewo. A kormányhatározat optimista: az első blokknak 2024 végén már áramot kell szolgáltatnia.

Az ütemterv szerint 2016-ig kell kiválasztani a majdani reaktor helyét, és addig szerződést kell kötni az első erőmű szállítójával. Az építkezésnek 2019-ig meg kell kezdődnie. A következő évtizedben folytatódik az építkezés az első erőmű területén, ahol a választott technológiától függően kéthárom áramtermelő blokk lesz. A tervek úgy szólnak, hogy a húszas évek közepén az első atomerőmű további blokkjainak építése lesz soron, majd megkezdődik a második atomerőmű építése, s az egész vállalkozás 2035-re fejeződik be. A kormány azt állítja, hogy a 2025-ben beindítandó atomerőmű által termelt áram ára versenyképes lesz más klasszikus energiaforrásokhoz viszonyítva.

A lengyel döntés már elég régen érett. Donald Tusk kormánya évek óta alkudozik az unióval arról,miként tesz eleget Lengyelország a szén-dioxid-kibocsátási követelményeknek. A lengyel energiatermelés 38 ezer megawatt, ennek 85 százalékát szénerőművek szolgáltatják. Az atomerőmű belépése 6000 MW kapacitást jelent. Mivel a nukleáris erőművek nem termelnek szén-dioxidot, ez lehetővé tenné (korszerűsítésekkel, régi erőművek leállításával), hogy 2030-ra 40 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsásson ki Lengyelország. A számítások szerint növekszik az ország villamosenergia-igénye: 2030-ban a lengyelek 36 százalékkal több elektromos áramot használnak majd, mint 2010-ben. Érdekes, hogy a lengyel tervekben nem szerepel a palagáz felhasználása. Egy-két éve még olyan nyilatkozatokat lehetett olvasni, hogy Lengyelország lesz Európa Szaúd-Arábiája, mert az országnak óriási palagázkészletei vannak.

Óvatos becslések szerint az első, 3000 megawattos atomerőmű beruházási költsége 40-60 milliárd zloty (2800-4200 milliárd forint) lehet, beleértve a terület előkészítését és a kiegészítő infrastruktúrát is. Egyetlen közlemény sem utal arra, hogy melyik külföldi cég szolgáltatásait vennék igénybe. Különösen nincs szó az oroszokról. Varsó egyik stratégiai célja, hogy az energiában függetlenítse magát Moszkvától. Azt viszont megírta a Gazeta Wyborcza, hogy azt akarják: lengyel cégek szolgáltassák a beruházás 60 százalékát. Mindig jó esélyekkel indulnak Lengyelországban az amerikai cégek, a Westinghouse is ott van a jelentkezők között. Az atomerőmű-projektre céget alapítanak, amelynek a PGE-n kívül részvényese lesz a KGMH lengyel rézkonszern, valamint a Tauron/Enea áramszolgáltató cég.

A programban alaposan és felettébb óvatosan járják körül az erőműépítés finanszírozásának kérdését. Feltételezik a hosszú távú (előzetes) áramszállítási szerződések létrehozását piaci alapokon. Ez a jelenlegi angliai atomerőmű-beruházásnál alkalmazandó módszer, amely a törlesztést az árambevételekből oldja meg. A lengyelek arra számítanak, hogy a britek elérik az EU-nál, hogy az fogadja el ezt a finanszírozási formát. A beruházás állami támogatása nemcsak finanszírozást jelenthet a PPEJ szerint, alkalmazhatnak különböző piaci mechanizmusokat és kedvezményeket is.

Balti atomtervek

A Balti-tenger térségében több atomerőmű épül. Az Oroszországhoz tartozó exklávéban, a Kalinyingrádi-területen épül fel egy Roszatom-beruházás. A szomszédos Litvániában is épül egy modern atomerőmű, amelynek az Ignalinában leállított régi szovjet atomerőművet kell pótolnia. (Ebbe a beruházásba a lengyel PGE is bekapcsolódik.) A litvánok jelenleg áramszükségletük 85 százalékát az oroszoktól vásárolják. Az eladósodott Fehéroroszország is atomerőmű-építésre vállalkozik – orosz technológiával.

60MILLIÁRD

A FEJLESZTÉS első szakaszában a tervezett új paksi blokkokhoz hasonló teljesítményű erőműben gondolkodnak a lengyelek. A beruházás 40-60 milliárd zlotyba kerülhet.