Most elhárult az utolsó akadály, a büntető törvénykönyvi módosítás májusban hatályba lép, az osztrák és a magyar tulajdonosok közötti haszonélvezeti szerződések nem legalizálhatók. Irgalmatlan konfliktusok várhatók a nyugati határszélen, ahol osztrák becslések szerint 200 osztrák bérlő 200 ezer hektár föld felett rendelkezik. A szerződő felek arra számítottak, hogy a földeladási moratórium lejárta után érvényesíthetik a zseb(ben tartott) szerződést. Ezt azonban a magyar kormány jogi akadályokkal akadályozta meg.

Az új törvény értelmében a zsebszerződés az állam kijátszására köttetett, bűntettnek minősül, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A területeket a továbbiakban már csak helyben lakó gazdának lehet továbbadni. Értesüléseink szerint a zsebszerződéses gazdák most olyan harmadik személyeket keresnek, akik megfelelnek a törvényi előírásnak. Bonyolítja a helyzetet, hogy a magyar kormány felkínálta a lehetőséget: az érintettek maguktól hatvan napon belül jelezhetik részvételüket a törvénytelen jogügyletben, ebben az esetben területeiket is megtarthatják. Nagy a kockázat, mert ha ugyanezt egy ügyész tárja fel, annak kisajátítás és állami tulajdonba vétel lehet a vége. A nem tisztázott hátterű földhasználók május elsején elvesztik jogosultságaikat.

A zsebszerződések körül az év elején sajátos földharc bontakozott ki a magyar és az osztrák agrártárca között. Andrä Rupprechter osztrák földművelésügyi miniszter találkozót kezdeményezett Fazekas Sándorral, de a magyar miniszter elhárította a megbeszéléseket. Budai Gyula, a szaktárca parlamenti ügyekért felelős államtitkára többször nyilatkozta, hogy az osztrák gazdák a magyar törvényeket kijátszva szerettek volna tulajdonjogot szerezni, amit tettek, színlelt szerződésnek minősül. Rupprechter az Európai Unióhoz fordult a magyar földtörvény rendelkezései, illetve az osztrák gazdákat ért sérelmek ügyében, arról viszont nincs hír, hogy Ausztria tervez vagy tesz-e konkrét jogi lépéseket Magyarország ellen.

Az Ausztriában haszonélvezeti szerződésként emlegetett zsebszerződések olyan bérleti szerződések, amelyeket 1994 és 2001 között nagyon hosszú időre vagy egy természetes személy elhunytáig, illetve jogi személy megszűnéséig szóló időtartamra kötöttek, és ezekért a teljes bérleti összeget előre kifizették. A szerződéseket azért nevezik színleltnek, mert a felek jogszerűtlen magatartást próbáltak szabályos színben feltüntetni. Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy a földvásárlásra képtelen külföldi gazda és a magyar fél egy dátum nélküli dokumentumot írt alá. A színlelt szerződés arra irányult, hogy átverjék az államot. Az átadott pénzről többféle más szerződést is köthettek: a kölcsönszerződéstől a haszonélvezeti jogról szóló szerződésig terjed a skála. A törvény által szentesített jogi akadálypálya lényege, hogy a földbizottságok színre lépése, az új földszerzési elővásárlási rangsor és a hatósági ellenőrzés egybeesik az egyedileg jelölt papírra kötelezően írandó adásvétel kezdetével. Azaz: semmit sem ér a régi dokumentum utólagos dátumozása. Az adásvételt csak olyan papírra tudják rögzíteni, amelyet a földbizottságnak és a hatóságnak is ellenőriznie kell.