Ennél is nagyobb felhördülést okozott a német értelmiség egyik legismertebb személyiségének, a hetvenes évek feminista mozgalmát „tűzön-vízen” keresztül vezető Alice Schwarzernek az adóelkerülési ügye. Schwarzer a Spiegel szerint már tavaly feljelentést tett maga ellen, és be is fizetett mintegy 200 ezer eurónyi adóhátralékot a német költségvetésnek. Ez valószínűsíti, hogy jelentősebb vagyont parkoltatott svájci számlákon. Az Emma című feminista folyóirat online kiadásban „adóhibáról” beszél, amit igyekszik kijavítani, ám tiltakozott az ellen, hogy emiatt egy életre megbélyegezzék.

A 71 éves Alice Schwarzer megosztó személyiség, aki ugyan sokat tett az abortusztilalom ellen és a női egyenjogúság érdekében, de kategorikus kijelentéseivel, fekete-fehér világképével sok ellenfelet is szerzett. Mint azt a baloldali die tageszeitung írja, most épp azt kéri számon a társadalmon, amiben ő is hiányt szenved: a megértést. Amikor a német sajtóban vita robbant ki a muzulmán nők fejkendőviseletéről, Schwarzer harciasan azt állította, hogy ez egyértelműen a férfiak uralmát jelzi, nem létezik, hogy egy nő magától döntene a kendőviselés mellett. Amikor pedig egy ismert német televíziós személyiséget nemi erőszakkal vádoltak, a részletek ismerete nélkül földbe döngölte a férfit. Így sokan meglehetős kárörömmel figyelik, hogy most ő maga került bajba.

Esete sokban hasonlít Uli Hoeness, a Bayern München klubigazgatójának ügyére, aki tavaly bukott le és tett önfeljelentést. Schwarzerhez hasonlóan ő is szeretett kategorikus kijelentéseket tenni arról, hogy mi a helyes és mi nem, hogy is kellene egy törvénytisztelő németnek viselkednie. Most 3,2 millió euró adóhátralékkal vádolják, és márciusban bíróság elé kell állnia. A német kormányok évek óta küzdenek azért, hogy visszahozzák a svájci számlákon levő milliárdokat Németországba. Rendre felbukkannak titkos adathordozók a számlatulajdonosok neveivel, ilyenkor hullámokban érkeznek az önfeljelentések. A gyors bűnbánat ugyanis megóvhatja az elkövetőket a börtöntől, megúszhatják némi pénzbüntetéssel.

Angela Merkel előző, kereszténydemokrata–liberális kormánya megpróbált rendet tenni, és 2011-ben megállapodott a svájci kabinettel, hogy a német állampolgárok számláján levő pénzeket 34-41 százalékos forrásadó terhelné, amit a német költségvetésnek utalnának. Cserébe a számlatulajdonosok megőrizhetnék anonimitásukat. Ám az akkor még ellenzéki szociáldemokraták a zöldekkel együtt elmeszelték a megállapodást a Bundesratban (felsőházban), mondván, megengedhetetlen a névtelenség fenntartása, ennél szigorúbb feltételekre van szükség. A megegyezés azóta parkolópályán van.

André Schmitz