Csaknem megállíthatatlan a Városliget-beruházás
A jogszabály egyes elemei ugyanis csak kétharmados parlamenti többséggel írhatók felül – magyarázta lapunknak Mozsár István, a jelenleg bejegyzés alatt álló Városliget Ingatlanfejlesztő (VIF) Zrt. vezérigazgatója. A korábban az Operaház különféle vezetői posztjait is betöltő autótervező mérnök legutóbb az Erkel Színház felújítását vezényelte le.
– Ha nem értenék egyet a céllal, ha nem hinnék abban, hogy a beruházás révén a jelenleginél sokkal vonzóbb turisztikai célponttá tehetjük Budapestet, akkor nem vállaltam volna el a megbízatást – jelenti ki Mozsár István, aki a VIF vezetését újabb kihívásként éli meg. A részvénytársaság még alig néhány emberrel működik, őket a projektirodától vették át. A cégvezető szerint a „csúcson” se lesznek többen harmincnál.
Ez persze nem azt jelenti, hogy csupán ennyien dolgoznának a Liget átalakításán. A beruházás ugyanis többtucatnyi alprojektre bomlik. (Ezek közé egyelőre nem került be a Citadella hasznosítása. Az erre vonatkozó elképzelésről a cégvezető is csak híresztelésként hallott, hivatalos megkeresés nem érkezett hozzá.) A részfeladatok közé tartozik például a földalatti Hermina úti megállójának kialakítása, a Petőfi Csarnok helyén felépülő gyermekek tudás- és élményközpontja, valamint a Regnum Marianum templom helyére állítandó emlékmű terveztetése, ezenfelül már most is külön munkacsoportok dolgoznak az új múzeumok létrehozásán.
Az egyes részmunkákra a feladat jellegétől függően külsős szakértőket kérnek fel. A VIF Zrt. hamarosan a Városligeti fasor és a Dózsa György út sarkán álló egykori Építők Székházába költözik, mindig csak akkora területet bérelve, amekkorára az adott létszám miatt szüksége van. Egy százmilliárdos beruházásnál százmilliárdos értéket kell teremteni, nem viheti el túl nagy hányadát a működési költség –hangsúlyozza Mozsár István. Éppen ezért nem aggódik azon sem, hogy a VIF Zrt. idei költségeire szinte csak a cég alaptőkéjének összegét – 50 millió forintot – különítették el a költségvetésben.
A beruházást más forrásból finanszírozzák. A február közepére időzített nemzetközi tervpályázat lebonyolítási költségeit például a Szépművészeti Múzeumnak címzett állami támogatásból fedezik. Mozsár István egyébként minden feladatra közbeszerzési tender kiírását ígéri. Beleértve olyan munkákat, amelyeket eddig pályázat nélkül nyertek el. Mint például a Városliget zöld felületeinek gondozását, amelyet jelenleg a fővárosi önkormányzat saját cégeként a Főkert végez. A VIF már bekérte tőlük a jelenleginél intenzívebb növénygondozásra, illetve bizonyos „állapotjavító” – pad, stég, járda – felújításra-cserére vonatkozó ajánlatukat, de szerződést csak több ajánlat ismeretében kötnek.
A beruházás pontos költségvetése még csak most formálódik. A 150 milliárd forintos keretből az elképzelések szerint 70-75 milliárdot visz el az öt új múzeumépület. A többit többek között a Vágány utca melletti, 15 ezer négyzetméteres új Országos Műemléki Raktározási és Restaurálási Központra, az új cirkuszra, a közlekedési fejlesztésekre – köztük a Dózsa György út alatti 1500-1800 férőhelyes mélygarázsra, a Kós Károly sétány lezárásának kiváltására –, a park fejlesztésére, valamint a Közlekedési Múzeum bővítésére költik. A Városligetben jelenleg bérlőként működő vállalkozásokkal várhatóan új, a Liget Projekthez igazodó szerződéseket kötnek, indokolt esetben kártalanítják az érintetteket.
Akárcsak azon cégeket – a Petőfi Csarnok üzemeltetőit például –, amelyek nem folytathatják tovább tevékenységüket. Mozsár István bizonytalannak tartja uniós források bevonását, mivel Budapest kiemelt regionális központként aligha nyerhet el nagy összegű támogatást. Az üzemeltetés finanszírozásáról pedig korai beszélni, hiszen az erősen függ az új épületektől. Az idei év fókuszában a nyílt, kétfordulós nemzetközi építészeti tervpályázat áll. Ezt várhatóan februárban hirdetik meg. Az első fordulót áprilisban zárnák le. Erre még csak koncepcióterveket várnak a pályázóktól.
A továbbjutó építészirodák ezt követően kapják meg a most készülő fővárosi szabályozási tervet. (A törvény június végi határidőt szabott a fővárosi önkormányzatnak a „projektbarát szabályozás” kidolgozására.) A második körben ennek előírásai mentén kell elkészíteni a részletes terveket, szeptemberig. A győzteseknek – öt épületre négy pályázatot írnak ki, mindegyikben külön hirdetve nyertest – további 2-3 hónapjuk lesz az engedélyezési tervek elkészítésére.
Ám ezzel párhuzamosan már előkészítik a kivitelezési tendereket, amelyeket 2015. február–márciusban hirdetnek meg. A nyertesekkel 2015 őszén szerződnének, míg az építkezésre 1,5-2 év maradna. Ekkorra már a jelenlegi ütemterv szerint elkészülnének a kísérő beruházások építészeti tervei is, így az épületek kivitelezése egyszerre zajlana. Az átadás pontos határidejét egyelőre nem határozták meg, de 2018-ra szeretnének végezni. Mozsár István hangsúlyozta: a zöld terület arányát a jelenlegi 57 százalékról 60 százalék fölé emelik.
