A korábbi – időközben hatályon kívül helyezett – rendelkezések szerint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője kiemelt perek esetében az eljárás lefolytatására az általános illetékességi szabályoktól eltérő bíróságot is kirendelhetett. Ezt a lehetőséget, miután sérült a törvényes bíróhoz való, az alaptörvényben és nemzetközi egyezményben is deklarált jog – részben uniós nyomásra –, megszüntették. Az időközben hatályon kívül helyezett passzusokat tavaly decemberben az Alkotmánybíróság (AB) visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Erre hivatkozással döntött úgy először a Balassagyarmati Törvényszék, hogy egy a szerzői jogok megsértésével többmilliárdos kárt okozó társaság büntetőperét visszautalja Budapestre. Nem sokkal később ugyanígy határoztak a Hagyó-ügyben Kecskeméten, illetve a Sukoró-perben Szolnokon. A Fővárosi Törvényszék viszont másként értelmezte az AB határozatát, és végzéseiben saját illetékességének hiányát állapította meg.

Ezzel a jog nyelvén szólva negatív illetékességi ütközés állt elő, egyszerűbben fogalmazva: egyes ügyek gazdátlanul maradtak. Ha pedig különböző ítélőtáblákhoz tartozó bíróságok dobálják egymás között az aktákat, a Kúriának kell kijelölnie, hol kell az eljárást lefolytatni. Kónya István kérdésünkre elmondta: a legfőbb bírói fórum elé terjesztett ügyekben azonban nem tudtak dönteni, mert az iratokból nem derült ki, hogy a Fővárosi Törvényszék saját illetékességét kimondó végzései jogerőre emelkedtek-e.

A Kúria álláspontja szerint a törvényszék ilyen döntései ellen fellebbezésnek van helye, ám az aktákból nem tudták megállapítani, hogy élt-e valaki a jogorvoslati lehetősséggel, illetve letelt-e az erre biztosított nyolc nap. Emiatt az iratokat visszaküldték a fővárosnak, hogy pótolja ezt a hiányosságot. Fellebbezést egyébként az ügyész, a vádlottak és jogi képviselőik is benyújthattak volna. Csakhogy az érintettek számára kézbesített végzésekből hiányzott a jogorvoslati lehetőségre történő utalás – tudtuk meg Kádár Andrástól, Hagyó Miklós ügyvédjétől. Ha valóban ez történt, Kónya István szerint a Fővárosi Törvényszéknek az érintettek számára ismét postáznia kell a döntést, kiegészítve azt a fellebbezésre utaló tájékoztatással. Amikor ezt megteszik, nyolc nap áll majd rendelkezésre a jogorvoslati kérelem beterjesztésére.

A Kúria elnökhelyettese elmondta: ha valaki fellebbezne, két lehetőség van. A jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult Fővárosi Ítélőtábla kimondhatja, hogy a törvényszék a hatáskörének hiányát tévesen állapította meg, és akkor Budapesten kell tárgyalni az ügyeket. Amennyiben viszont a tábla a főváros döntését helybenhagyja, a Kúriának kell kijelölnie az illetékes bíróságot. Kónya István arra a kérdésünkre azonban, hogy ilyen esetben miként döntenének, nem kívánt válaszolni.

Egyelőre Kádár András sem nyilatkozott, hogy a Hagyó-ügyben hozott végzést megtámadja-e. Igen valószínű azonban, hogy ezt fogja tenni, hiszen a BKV-per Kecskemétre helyezése miatt alkotmányossági panaszt nyújtott be, majd az első tárgyaláson azt kérte a törvényszéktől, hogy az AB döntéséig függesszék fel az eljárást. Így csaknem bizonyos, hogy él majd a jogorvoslati lehetőséggel, és akkor a táblának is mondania kell valamit.