A nagygyűlés előtt a szocialisták rendkívüli kongresszust is tartanak a Syma-csarnokban: a demokratikus ellenzéki pártok összefogását a párt választmánya után a legmagasabb döntéshozó fórumnak is jóvá kell hagynia.

Beszáll

Információink szerint az MSZP kongresszusa reggel nyolckor kezdődik a rendezvénycsarnokban, formailag a nyilvánosság kizárásával. A tanácskozás napirendjén az Együtt–PM szövetséggel, a Demokratikus Koalícióval és a Magyar Liberális Páttal kötött együttműködés – benne a közös országgyűlési lista – szentesítése és a közös miniszterelnök-jelölt elfogadása szerepel. Míg a közös választási névsort, illetve egészen pontosan annak pártok közötti felosztását (hiszen egyes szövetséges szervezetek csak később véglegesítik saját névsorukat, amelyből kialakul majd a közös lista) nyílt szavazással fogadják majd el, a miniszterelnök-jelölt személyének jóváhagyása titkos szavazással történik. Mivel ez utóbbi tisztségre egyedüli jelöltként Mesterházy Attila neve szerepel majd a szavazócédulán, a végeredmény nem kétséges. Igaz, a párt alapszabálya szerint a küldöttek egyharmadának helyszíni kezdeményezésével felvethető még újabb jelölt, ez azonban szinte kizárt, hiszen az MSZP egésze felsorakozott a pártelnök-frakcióvezető mögött. Vagyis Mesterházy Attila a kongresszus után immár hivatalosan is Orbán Viktor első számú kihívója lesz.

A kongresszusi küldöttek és a párt vezetői ezt követően vonulnak át a Papp László sportarénába, ahol délben kezdődik a politikai nagygyűlés. Információnk szerint elsőként Horváth Csaba fővárosi frakcióvezető és főpolgármester-jelölt mond beszédet, majd Zoran Milanovic kap szót. A horvát miniszterelnököt Botka László választmányi elnök követi, majd Lukács Zoltán és Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes beszél. Utolsó szónokként Mesterházy Attila pártelnök lép majd színpadra, aki előbb az Orbán-kormány elmúlt négy évét értékeli, majd az MSZP, pontosabban a baloldali összefogás által kínált alternatíváról fog beszélni.

Mesterházy várhatóan élesen rámutat majd a jelenlegi kormányzóerők és a demokratikus ellenzék közötti ideológiai és értékrendbeli különbségekre. Hangsúlyozza majd, hogy az április 6-i választás egyfajta érték- és jövőválasztás is lesz; a jövő pedig most rossz kezekben van. Úgy tudjuk, a nagygyűlésre meghívták az Összefogás szövetségeseit, így a Bajnai Gordon vezette Együtt–PM-et, a Gyurcsány Ferenc elnökölte DK-t és a Fodor Gábor nevével jegyzett liberálisokat is.

Oktatásmentés

Még az idén visszaállítaná a tizennyolc éves korig tartó tankötelezettséget a baloldali összefogás; erről az MSZP, az Együtt–PM szövetség és a DK szakpolitikusai beszéltek a napokban tartott közös sajtótájékoztatójukon. A szakpolitikai bemutatkozón ismertették annak a gyors intézkedéscsomagnak a részleteit, amelyet a kormányváltás után, még az őszi tanévkezdés előtt végrehajtanának. Ebben egyebek között az igazgatói kinevezések központosításának megszüntetése, a 18 éves korig tartó tankötelezettség visszaállítása, a kötelező hit- és erkölcstan oktatás megszüntetése, a tankönyvpiac korábbi rendjének visszaállítása, a Nemzeti Pedagógus Kar felszámolása és a Nemzeti alaptanterv átdolgozása szerepel. Az Összefogás szakpolitikusai jelezték, hogy kormányváltás esetén több időt biztosítanának idegennyelv- és informatikaoktatásra, és bár fontosnak tartják a testnevelést is, az arányokat újragondolnák. Megtartanák, de átalakítanák a pedagógus életpályamodellt, és a béremelésre szánt pénzt jobban, a teljesítményt díjazva osztanák el. Információink szerint a kampányban rendszeresek lesznek a hasonló, „összellenzéki” tájékoztatók, ezeken az összefésült programok vállalásait ismertetik majd, így például a gazdaság, a munkahelyteremtés kérdéseihez kapcsolódóan. (Munkatársunktól)