A helyi választási bizottságok már várják azoknak a jelentkezését, akik részt szeretnének venni a szavazatszámláló bizottságok munkájában. Április 6-án az országban nagyjából 11 ezer szavazókörben várják majd a polgárokat, és ezek mindegyikébe három tagot, illetve legalább egy póttagot kell az önkormányzati képviselő-testületnek a helyi választási iroda vezetője – vagyis a jegyző – javaslata alapján választania. Ennek határideje március 17-én jár le, tehát alig több mint másfél hónap alatt kell erre a feladatra 44 ezer helyben lakó és önként vállalkozó személyt találni.

Emellett valamennyi településen helyi választási bizottság is alakul, amelynek három – illetve az egy szavazókörrel rendelkező kisközségek esetén öt – tagját és két póttagját ugyancsak március derekáig kell a képviselőknek megválasztaniuk. Ez további körülbelül 16–18 ezer főt jelent. A 106 körzetben újabb grémiumot, országgyűlési egyéni választókerületi bizottságot hoznak létre, amelynek három tagja és két póttagja lesz, tehát valamivel több mint ötszáz emberre lesz szükség. Sokkal könnyebb feladatnak ígérkezik viszont a területi választási bizottságok felállítása: ilyenek a fővárosban és a megyeszékhelyeken működnek, és a húsz testületbe egyenként csak három tagot és két póttagot választanak, tehát erre e tisztségekre csak száz főt kell találni. A Nemzeti Választási Bizottság hét választott tagjáról a parlament már tavaly döntött, és e grémium az országos listát állító pártok delegáltjaival egészül majd ki.

A jelöltek és a jelölő szervezetek ugyanakkor saját megbízottaikat valamennyi más testületbe is elküldhetik: egy-egy személyt a területi, az országgyűlési egyéni választókerületi, illetve a helyi választási bizottságba, két-két embert pedig a szavazatszámláló bizottságokba. Ha tehát egy országos listát és 106 egyéni jelöltet állító párt élni kívánna ezzel a lehetőséggel, ahhoz több mint húszezer aktivistát kellene mozgósítania.

A különféle testületek választott tagjait a szavazás napjára egyébként díjazás illeti meg, mentesülnek továbbá a másnapi munkavégzés alól is. Egy szavazatszámláló húszezer forintot kap, de az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság tagjának már negyvenezer forint jár. Ám ők nem csak ennyibe kerülnek a költségvetésnek, mert aki dolgozik, és a szavazást követő napon távol marad a munkahelyétől, megkapja majd az átlagbérét, de azt a munkáltató visszaigényelheti. Ez személyenként –nem túl nagy jövedelem esetén – további nyolc-tízezer forint lehet.

A választási bizottságok munkáját mindenütt a települési vagy megyei jegyző vezette választási irodák segítik, és azok tagjai – akik állami vagy önkormányzati alkalmazottak – a szavazás lebonyolításával összefüggő feladatok ellátásáért ugyancsak külön juttatásban részesülnek. Személyenként húszezer forintot kap például a szavazatszámláló bizottságok mellett dolgozó 11 ezer jegyzőkönyvvezető, míg a helyi választási irodák tagjainak harmincezer, vezetőinek –tehát a helyi jegyzőknek – a település nagyságától függően ötvenezertől százezerig terjedő összeg jár. Településenként legalább négy, de például az ötvenezer feletti városokban már 11 fő részesülhet ilyen juttatásban, ami óvatos becslés alapján is további 15–20 ezer közreműködőt jelent. Az országgyűlési egyéni választókerületi irodák esetében egyenként tíz fő kaphat negyven-negyvenezer forintot, vagyis még ezer embernek jár különjuttatás.

A legjobban a területi – fővárosi és megyei – választási irodák vezetői és helyetteseik járnak. Egy-egy főjegyző ugyanis négyszázezer, a második ember kétszázezer forintot zsebelhet be, az ilyen irodák legfeljebb tíz tagjának pedig nyolcvanezer ütheti a markát. Más kérdés, hogy a szavazatszámlálók kivételével a többi közreműködőnek nem csak a szavazás napján van feladata, hiszen nekik a választás kitűzésétől az eredmény megállapításáig több a dolguk.

S hogy mindez mennyibe kerül? Nagyon sokba, hiszen például a 11 ezer szavazókörben legalább négy-négy személynek – a három választott tagnak és a jegyzőkönyvvezetőnek – kell fejenként húszezer forintot kifizetni, ami csaknem kilencszázmillió forint.

A személyi kiadásokra becslésünk szerint biztosan jóval több mint másfél milliárd megy el, és ennek nagyjából a felét meg lehetett volna spórolni, ha egy napon tartják az országgyűlési és az európai parlamenti választást.

Egy szavazatszámláló húszezer forintot kap