Tovább késik a 4-es metró?
Még mindig nem kezdődött el a hatósági sötétüzemi teszt a 4-es metrón, holott a főpolgármester márciusra ígérte az új vonal átadóünnepségét. A ceremónia viszont csak az ideiglenes használatbavételi engedély birtokában tartható meg. Az engedély kiadásához pedig legalább két hónapnyi, teljesen hibamentes futást kell produkálniuk a szerelvényeknek és a rendszernek a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) felügyelete alatt.
A teszt kezdetét be kell jelenteni az NKH-nál, ám ez mind a mai napig nem történt meg. Vélhetőleg azért nem, mert a bejelentéshez csatolni kell a vállalkozók, az Alstom-Siemens, a megbízó, a DBR Projekt Igazgatóság, illetve a leendő üzemeltető, a BKV Zrt. nyilatkozatait, valamint a független tanúsítószervezet által kiállított közbenső tanúsítványt többek között arról, hogy a rendszer kielégíti a forgalombiztonsági feltételeket.
A hatósági sötétüzem alatt az általuk igazoltak teljesülésének vizsgálata történik meg. A teszt sikeres lezárása után a hatóság 15 napon belül köteles elbírálni az engedélykérelmet. A kiadott engedély egyébként csak ideiglenes lesz, a véglegeset az egyéves utasforgalmi teszt teljesítése után adják ki. Ezt követően vezethető be az automata, vezető nélküli üzemmód.
A március végi határidő tehát csak akkor tartható, ha innentől kezdve minden tervszerűen zajlik. S erre az eddigi tesztüzem eredményeinek ismeretében kevés a remény. Bár az Alstom kétségtelenül igyekszik. Újra szoftvert cseréltek a járműveken, kérdés, hogy ez elegendő lesz-e. Csakhogy egyelőre nem zárult le az M2-vonalakra szánt Alstom-járművek típusengedélyének felülvizsgálata sem. Egyelőre a „tényállást” próbálja tisztázni az NKH.
A vizsgálat a járművek kerekeinek vártnál sokkal gyorsabb kopása miatt indult meg, amely a BKV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint az utasbiztonságot nem veszélyezteti, de a pályát erősen igénybe veszi. A keréklaposodás miatt közhasznú bejelentést tevő Metróért Egyesület viszont arra a következtetésre jutott, hogy a szerelvények helymeghatározásának bizonytalansága miatt korántsem elhanyagolható az utoléréses balesetek kockázata. A civil szervezet szerint az eredetileg tervezettnél három hónappal hosszabb tesztidőszak is arra utal, hogy nagyobb a gond az elismertnél. Információik szerint többször is előfordult, hogy a jármű helyzetét megállás után kézi vezetéssel kellett javítani, máskor lehetetlen volt kinyitni az ajtókat. Korábban viszont a BKV tesztközeli köreiből arról értesült lapunk, hogy kinyílnak ugyan az ajtók, csak időnként a másik oldalon. A föld alatt azonban egészen apró hiba miatt is könnyen kitörhet a pánik. S az súlyos következményekkel járhat.
Az NKH lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy a típusengedélyt hivatalból is felülvizsgálja, ha kétség merül fel a korábban kiadott engedélyben meghatározott követelmények teljesítésével kapcsolatban. A rendszeres meghibásodást egyébként a jármű tulajdonosa, karbantartója köteles jelenteni a hatóságnak. A BKV ezt az M2 esetében meg is tette. Ha a felülvizsgálat során bizonyosságot nyer a kétely, akkor a hatóság módosíthatja, illetve vissza is vonhatja a típusengedélyt. E nélkül pedig nem járhatnak a szerelvények. Az M4-es járművek típusengedélyének felülvizsgálatáról az M2-es vizsgálat eredményének ismeretében dönt az NKH.
De legalább a metróállomások átadása ütemezetten halad. A tíz megállóból már csak Kelenföld vár használatbavételi engedélyre. Pesti Imre kormánymegbízott bízik abban, hogy erre is sort keríthetnek januárban. Mint arról korábban beszámoltunk, a kelenföldi intermodális (több közlekedési ág között közvetlen átszállási kapcsolatot biztosító) csomópont a területszerzés és az engedélyezési eljárás elhúzódása miatt nem készül el márciusra, így Őrmezőn ideiglenes metrókijárat, illetve buszpályaudvar épül. A végleges autóbusz-terminál tervpályázata lezárult, a közbeszerzési eljárás a DBR Metró Projekt Igazgatóság tájékoztatása szerint befejező szakaszba érkezett. Hamarosan szerződést kötnek a tervezővel. A P+R parkolók 2015 elejére épülnek meg.
A beruházás most már a területszerzés felgyorsításán múlik. Az ideiglenes kijárat és a parkolók fővárosi telekre épülnek, az M1–M7 autópálya csomópontjához szükséges telket viszont Újbuda önkormányzatától kell megvenni. S ez még mindig nem történt meg. Megvan viszont a jogerős környezetvédelmi és építési engedély, amire szintén évek óta várt a főváros. A kivitelezői pályázatokat még az idén kiírják, a befejezést 2015 végére teszi a DBR. Ekkor zárul az uniós támogatás pénzügyi ciklusa is. Az ezen túlnyúló projektelemek uniós finanszírozását várhatóan újra kell tárgyalni.
