Nyolc hónappal többet ülhet az ír gázoló
Még ha a lelkiismerete vitte is rá, hogy 12 év bujkálás és taktikázás után Magyarországra jöjjön és megkezdje a még 2002-ben kiszabott, hároméves fogházbüntetése letöltését, a végén mégiscsak megbosszulta magát az eltérő ír és magyar jogrend folyamatos kijátszása: Francis Ciarán Tobinnak közel nyolc hónappal többet kell rács mögött töltenie Írországban, mint ha itt ülte volna le a rá kiszabott ítéletet.
Tobin 2000 áprilisában Leányfalun a járdára sodródva halálra gázolta Zoltai Bence négy és fél éves kis fiát, Marcit és másfél éves leányát, Petrát. Ezután kihasználta, hogy félmilliós óvadék fejében szabadlábon védekezhetett, s kiküldetése lejártával sietve elhagyta az országot. 2002-ben a bíróság három év fogházbüntetésre ítélte. A bíró döntése értelmében legkorábban a büntetés felének a letöltése után lett volna feltételesen szabadlábra bocsátható.
Zoltai Bence és ügyvédje, Tóth István a mindenkori kormányok támogatásával 12 éven keresztül harcolt azért, hogy Tobin kezdje meg a büntetése letöltését. Azonban a legutóbbi időkig úgy tűnt, az ír gázoló megússza a börtönt. Az ír bíróságok nem járultak hozzá a kiadatásához, amikor pedig önként bevonult egy ír börtönbe, hogy ha egyszer mégis kiadják, itt már kevesebbet kelljen ülnie, a bíróság hazaküldte.
Ezért okozott meglepetést az ír gázoló tavaly decemberi bejelentése: hajlandó Magyarországra jönni és itt megkezdeni a büntetése letöltését, ha garanciát kap arra, hogy az ítélet nagyobbik részét otthon ülheti le.
Csak találgatni lehet Tobin döntésének okát. A legvalószínűbb az: így akarta elkerülni annak az új jogszabálynak a következményeit, amely szerint az uniós tagállamok bíróságai nem hagyhatják figyelmen kívül más uniós tagállamok bíróságainak ítéleteit, mint tették azt az írek ebben az esetben. Csakhogy az új uniós jogi helyzet és a folyamatos politikai és médianyomás miatt Tobinnak számolnia kellett azzal, hogy a magyarok újra megpróbálják rács mögé juttatni, s ha sikerül nekik, semmiféle kedvezményben nem részesülhet; a hazájában letöltött hónapokat leszámítva esetleg a teljes három évet le kell töltenie.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter garanciát vállalt rá, hogy amint azt Tobin kéri, engedélyezi, hogy Írországban töltse le a rá kiszabott büntetést. Volt Tobinnak azonban még pár kérése: külön zárka, nehogy más rabok bánthassák, és hogy naponta találkozhasson a feleségével. Ezeket is teljesítették. Múlt pénteken, miután megérkezett az ír legfelsőbb bíróság befogadó nyilatkozata, az, hogy hozzájárulnak a büntetés hátralévő részének otthoni letöltéséhez, és meghatározták, hogy a magyar ítélet alapján az ír jog szerint még mennyi időt kell a rácsok mögött töltenie, Tobint hazarepítették. Az ír bíróság döntése értelmében legkorábban 595 nap múlva szabadulhat feltételesen, azaz közel húsz hónapot kell még leülnie.
Ha Magyarországon tölti ki a büntetését, már otthon karácsonyozhatott volna, szabadon.
A jelentős, nyolc hónapos különbség abból ered, hogy az ír jog nem ismeri a büntetés felezését, csak a harmadolásra ad módot. A magyar ítélet szerint Tobin hároméves, azaz 36 hónapos fogházbüntetéséből legkorábban 18 hónap letöltése után bocsátható feltételesen szabadon. Mivel Írországban önkéntesen leült hét hónapot, még tizenegyet kellett volna nálunk eltöltenie. Ezzel szemben otthon 17-et. Az ír bíróság által megállapított 595 nap azonban ennél lényegesen több, amiből az ügy ismerői arra következtettek, hogy esetleg korábban mégsem ülte le maradéktalanul mind a hét hónapot, illetve az Írországban óvadék ellenében szabadlábon töltött időt nem vette figyelembe az ír bíróság.
Nem tudni, hogy Tobin számolt-e azzal, hogy odahaza jóval többet kell ülnie, mint Magyarországon. De az ügynek ezzel még nincs vége. Írországra ugyanis kínos magyarázkodás vár Strasbourgban, amiért az ír hatóságok bizonyíthatóan hamis állításokra hivatkozva minduntalan megtagadták Tobin kiadását.
Tóth István beperelte ugyanis Írországot, amiért az a sértetti képviselet többszöri kérése ellenére sem tette lehetővé azoknak a bizonyítékoknak az átadását, amelyek egyértelműsítik, hogy Tobin szándékosan megtévesztette az ír bíróságokat. Az ír igazságszolgáltatás éveken keresztül arra hivatkozva tagadta meg a kiadását, hogy a magyar hatóságok eljárási hibákat követtek el az ügyben, Tobin viszont minden tekintetben jóhiszeműen járt el, tehát nem szökött meg a magyar igazságszolgáltatás elől, nem rajta múlt, hogy nem került rács mögé. Tobin az egyik bírósági tárgyalásán – miközben azzal érvelt a kiadatása ellen, hogy Magyarország balkáni ország, ahol nem tartják tiszteletben az elítéltek jogait – azt közölte a bíróval: nem tudott arról, hogy távollétében elítélték és börtönbe kellene vonulnia, mivel neki Magyarországon nincs jogi képviselete. Ez azonban nem igaz, és a hazugságát maga Tobin leplezte le 2002-ben, a jogerős ítélet kézbesítése után a még Mádl Ferenc államfőnek benyújtott kegyelmi kérvényében. Ennek második oldalán ugyanis maga írta le, hogy megkapta a börtönbehívót, igaz, csak magyarul, a hiteles angol fordítás még nem érkezett meg. Tobin ekkor hirtelen felmondott magyarországi ügyvédjének, aki egyben a kézbesítési megbízottja is volt. (Annak, hogy óvadék ellenében szabadlábon védekezhetett, az egyik feltétele az volt, hogy legyen egy kézbesítési megbízott, akinek a közvetítésével a magyar hatóságok kapcsolatba léphetnek vele. Az ügyvéd „kirúgásával”, s hogy helyette nem nevezett meg más kézbesítési megbízottat, Tobin megsértette a szabadlábra helyezéséről hozott bírói döntést.)
Odahaza azonban egészen más történetet adott elő. Azt, hogy neki nincs Magyarországon semmiféle jogi képviselete, ezért semmit nem tud a vele kapcsolatos eljárásokról. Az ír bíróság ezt úgy fogadta el, hogy sem a sértetti képviselőt, sem a magyar állam képviselőjét nem hallgatta meg. Az ügy jelenleg Strasbourgban van, ahol azt mérlegelik, hogy Tobin átverte-e az ír hatóságokat, és azok mindent megtettek-e a tények feltárása érdekében.
