Mit üzen azoknak, akik azt mondják, hogy inkább a bukás Gyurcsány nélkül, mint a győzelem vele, hiszen arról már tudják, hová vezet?

Azt, hogy ha Orbán Viktor kormányon marad, olyan visszafordíthatatlan károkat fog okozni ebben az országban, hogy arra minden magyar család, minden ember rá fog menni villámgyorsan, úgyhogy egész egyszerűen ilyen dilemma már nincsen.

Mit jelent az, hogy rá fognak menni? 

Azt, hogy a szegénység tovább növekszik, a középosztály még megmaradt része megállíthatatlanul csúszik lefelé, a reménytelenség és a kilátástalanság érzete el fog árasztani mindent, és a fiatalok egyre nagyobb tömege menekül majd innen külföldre. És ez nem csak afféle vízió: most már nemcsak az országhatár mellett élők keresik külföldön a boldogulásukat, hanem szinte az ország teljes területéről készülődnek a fiatalok. Ennek a generációnak több mint a fele külföldön képzeli el a jövőjét. Ez nemzeti tragédia. Hogy lenne ezzel összevethető a Gyurcsány-dilemma? Orbánékat el kell zavarni, és kész.

És azt gondolják, hogy Gyurcsány Ferenc több szavazatot hoz, mint visz?

Igen. Ha ezt nem így gondolnánk, akkor nem ez a forgatókönyv alakult volna ki. Az a lényeg, hogy azokat a szavazókat, akik valamelyik párt mögött ott állnak, össze tudjuk adni. Valamennyi elérhető felmérés azt mondja, hogy erre van reális lehetőség.

Ilyen egyszerű volna? Valóban összeadhatók az egyes pártok szavazói?

A legutóbbi felmérések azt mutatták, hogy a mi szövetségünket alkotó politikai szervezetek támogatóinak másodlagos preferenciája épp a mi egyik vagy másik pártunk, oda-vissza. Tehát igen, ilyen értelemben ezek a számok valóban összeadhatók. És ezt követi természetesen a következő nagy kihívás, az, hogy miként tudunk új, bizonytalan szavazókat megszólítani, olyanokat, akik kormányváltást akarnak. Rájuk elsősorban afféle protestszavazóként tekintünk, olyanokként, akik az Orbán-kormány leváltásának szándéka miatt szavaznak majd ránk.

Tehát Gyurcsány Ferenc beemelése abszolút racionális lépés?

Igen.

Nem becsüli alá a Gyurcsány Ferenc gerjesztette érzelmeket? A Démokritosz-töredékekben az áll, hogy az értelem győzhet ugyan az érzelem fölött, de végső soron „bukása lesz biz’ e győzelem”.

Akkor én is klasszikussal reagálok, „semmi sem történik hiába, hanem valamely értelemből kifolyólag”. Igazából ezek az érzelmek valamiféle politikai kommunikáció által korbácsoltak. Ehhez még csak együtt sem kellett működnünk, hiszen már nyolc éve hallgatjuk mindazt, amit a Fidesz egyfajta karaktergyilkossággal a baloldalra akar ráhúzni. Hadd mondjak egy másik példát, személytől függetlenül. A MSZP vezetése teljesen megújult, egy valóban új politikusgeneráció vezeti a szocialistákat, miközben a Fidesz és az összes létező csatlósuk azt propagálja, hogy nem újultunk meg, a párt ugyanaz, mint ami korábban volt. A tényektől teljesen függetleníti magát a Fidesz kommunikációja, ez nyilvánvaló. A saját politikai érdekei mentén próbál bennünket odaláncolni a ciklusukat megelőző nyolc évhez. De mi most tényleg a jövőt jelentjük, kiváltképp a Fideszhez képest. Hiszen épp Orbán Viktor az, aki huszonvalahány éve ott ül a parlamentben, ő bukott meg már több alkalommal is, ő áll annak a kollégiumi szobatársi körnek az élén, amely ezt a pártot irányítja szintén huszonvalahány éve, és sajnos most az országot is. Úgyhogy nekem ezek az emberek ne „bukott baloldalazzanak”!

Azt mondják, hogy a PM-es politikusok csak Unicummal tudták elfogadni Gyurcsány Ferenc jelenlétét. Önnek nem kellett valamiféle tudatmódosító?

Nem. Reálpolitikus vagyok, minden ilyen kérdést a győzelem felől közelítek meg. Gyurcsány Ferencnek olyan szavazói támogatást sikerült felhalmoznia az elmúlt hónapokban, amivel releváns politikai szereplővé tette a Demokratikus Koalíciót. Magyarul, a szavazók azt mondják, hogy szükség van erre a hangra is ezen az oldalon. És ez nagyon színes oldal. Épp attól demokratikus, hogy nagyon sokféle ember sokféleképpen gondolkodik, egyetlen dolgot leszámítva, mert azt mindannyian ugyanúgy látjuk: Orbán Viktort le kell váltani, mert korszakváltásra van szükség.

Érzett valamiféle elégtételt, amikor Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc az ön miniszterelnök-jelöltsége mellett volt kénytelen fölsorakozni?

Akár hiszi, akár nem, semmi ilyet nem éreztem. Mondom, a végcélt néztem, mint ahogyan mindegyikünk. Mindenki hozott ebben a szövetségben valamiféle áldozatot, az MSZP és a többi partner is. Talán épp az mutatja, hogy jó kompromisszumot kötöttünk, hogy senki nem érte el száz százalékban azt, amit saját magától elvárt a tárgyalások kezdetén. Mindenki adott fel a kezdeti pozíciójából azért a célért, hogy a választók hitét vissza tudjuk adni. A mi választóink pedig már hónapok óta azt a kívánalmat vagy inkább akaratot fogalmazzák meg felénk, hogy tessék összefogni, együttműködni.

Nem érzi úgy, hogy ez a kívánalom csak a baloldali-liberális értelmiség egy részének a valóban jól artikulált véleménye, s a másik rész, nevezzük őket kiváróknak, ezt az összefogást kevéssé találja vonzónak?

Azokról a választópolgárokról beszélek, akik követik a politikát, akik a támogatóink, aktivistáink, tehát ez sokkal szélesebb kör, s csak egy részük értelmiségi. Bárhová mentünk, azt mondták, hogy nagyobb lenne a hajlandóságuk akár tevőlegesen is segíteni a kampányt, nem csak szavazni ránk, ha azt látnák, hogy mindenki, aki a demokratikus ellenzéki oldalon hasonló célokat és elképzeléseket hangoztat, összeállna, együttműködne.

És a szinte mérhetetlen Liberálisok mit keresnek a negyedik helyen?

Az mindenki számára világos, hogy a választás az egyéni választókerületekben dől el, ezért az volt a célunk, hogy az egyéni körzetekben maximalizáljuk a szavazatok számát. Alapelvünk volt, hogy minden olyan szervezettel tárgyalásokat kezdjünk, amely bejelentette, hogy a 106 körzetben jelölteket indít, és el is kezdte a megnevezésüket. A Liberálisok ezen szervezetek közé tartoznak. Ilyenek voltak egyébként a Szociáldemokraták is, de ők nem léptek fel semmi olyan követeléssel, ami arról szólt volna, hogy listás helyet vagy koordinált visszaléptetést szeretnének, ezért velük aztán nem voltak hivatalos tárgyalásaink. Viszont mindenkit arra kértünk föl, az összes szervezetet, amely egyetért a szövetség legfőbb céljával, Orbán Viktor leváltásával, hogy támogasson bennünket.

Mi a helyzet Bokros Lajos pártjával, vagy Ungár Kláráéval?

Őket is erre kértük. Ha jól emlékszem, Ungár Klára kötött is megállapodást Bajnaiékkal...

...ezt már fel is mondta.

Lehet, de nekünk most azokkal kellett megállapodást kötnünk, akik az egyéni körzetben induló jelöltjeinkre veszélyt jelentettek volna. Nem azzal, hogy esetleg megverik őket, hanem azzal, hogy annyi szavazatot visznek el, amennyivel adott esetben már győzhettünk volna. Fóton pontosan ez történt, az önkormányzati körzetben a Liberálisok által elvitt szavazatok miatt veszítettünk.

Nem tart attól, hogy listavezetőként egy esetleges választási kudarc a bukását okozhatja?

Ó, engem már eltemettek néhányszor. Ne essen ön is ebbe a hibába!

De a felelőssége így bizonyosan nagyobbá vált, nem?

És ha győzünk, a személyes győzelmem is nagyobb lesz? Szerintem ez a forgatókönyv pont arról szól, hogy közösen vállaljuk a felelősséget, és hogy közösen hiszünk abban, hogy meg lehet nyerni a választásokat. Ha csak a számadatokat összeadjuk, már akkor is látható, hogy nyílttá vált a verseny. És akkor még nem számoltunk a potenciális szavazói körrel, hiszen ne tagadjuk, számosan vannak olyanok, akik tudják, hogy mögénk állnak majd, de nem mondják meg. Minden kommunikációs szakmai szabály azt mondja, hogy ha csak tíz százalékon belüli különbség van két versengő párt vagy formáció között, akkor az már nyílt verseny a kampányban. 2002-ben is ilyen légkörből indultunk. És ne feledje, akkor is volt egy legalább 10-15 százalékos kör, amely az utolsó pillanatig titkolta a választását. A választás napján az exit poll adatok azt mutatták, hogy nyolc százalékkal győzött a Fidesz, majd este 9 órára kiderült, hogy veszített. A félelemfaktort most sem szabad leértékelni. Látni kell azt is, hogy most egy-egy választókörzetben egyértelmű helyzetben kell majd dönteniük a szavazóknak. Van egy fideszes jelölt, egy jobbikos és lesz egy összefogásjelölt.

Ön meg az LMP-t ne temesse előre!

Igen, persze, ott lesz az LMP is. De szerintem az lesz a választók legfőbb kérdése, hogy valaki hatalomban akarja-e tartani a jelenlegi kormányt, vagy pedig leváltaná. E logika szerint pedig inkább azt fogja nézni, hogy kikkel lehet a legbiztosabban elérni ezt a célt. Az összefogás egyik legnagyobb erénye, hogy nagyon erős gravitációs hatása van. Ha a választó azt látja, megközelítettük a Fidesz támogatottságát, akkor sokan azt mondják majd, hogy végre itt van az esély. Elmennek szavazni és ránk adják voksukat, mert tudják, hogy így nem fog elveszni a szavazatuk. Vagyis nem szétaprózódnak, hanem koncentrálódnak a voksok. Megkönnyítjük a választópolgárok döntését, mert nem kell értelmezgetniük azt, hogy akkor most melyik párt hol áll. A pártok egyben vannak, tessék, oda kell szavazni.

És mivel lehet megverni a Fideszt?

Intenzív, őszinte, felelős kampánnyal, olyannal, amely elsősorban az emberek egzisztenciális problémáira, napi gondjaira koncentrál. Bármennyire fontosak is a jogállammal, a demokráciával kapcsolatos kérdések, de azt tapasztalom, hogy a munkahely, a bérek, az esélyek és a biztonság hiánya, az oktatás helyzete, az egészségügy színvonala foglalkoztatja leginkább a polgárokat, az, hogy miként tudnának napról napra egy kicsit jobban élni. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a kampányból kimaradnának a jogállam visszaállítását célzó elképzeléseink, hiszen egyfelől vannak olyan választói csoportok, amelyek számára ez a legérzékenyebb kérdések közé tartozik, ennélfogva nekik ez a legmozgósítóbb témakör, másfelől pedig e területet illetően valamennyi, a szövetségbe tömörült pártnak világos, közös programja van.

Nincs valamiféle csodafegyverük?

Nem hiszek a politikai csodafegyverekben. Lehetnek persze szerencsés pillanatok, amikor egyik vagy másik ötlet többet hoz, mint ugyanaz az ötlet máskor, de magam inkább azt gondolom, hogy most nagyon egyszerű, ha úgy tetszik, fekete-fehér kommunikációt kell folytatnunk, valamennyi üzenetünket folyamatosan sulykolva. És állandóan az emberek között kell lennünk, a terepen. Azoknak pedig, akik esetleg felületesebben foglalkoznak a politikával, jól megfogható, az emlékezetükben megragadó információkat kell tolmácsolnunk, olyanokat, amelyek arra motiválják őket, hogy menjenek el és szavazzanak, mert legyőzhető a Fidesz.

A feltétel nélküli alapjövedelem gondolatát felvállalják a kampányban?

A garantált jövedelem rendkívül érdekes, Európában is újszerű, innovatív gondolat, amit ezerfelől vizsgálunk mi is. Egyelőre nem köteleződtünk el mellette, hiszen magunk is számításokat végzünk,meghallgatjuk a civil szervezetek álláspontját. Most csak addig tudtunk elmenni, hogy megvizsgáljuk a javaslatot, megnézzük, hogy milyen feltételek alapján lehetne reális a bevezetése.

A jobboldali össztűzből úgy tűnik, hogy a Fidesz retteg ettől a témától.

Igen, de azt is látni kell, hogy egy ennyire összetett, bonyolult kérdést mennyire gyorsan fogad el a társadalom, mennyi idő alatt lehet megértetni az emberekkel, hogy miről is szól valójában. Mi, akik többet foglalkoztunk ezzel a gondolattal, pontosan látjuk és értjük a szakmai hátterét, de számos alkalommal találkoztam azzal az érveléssel például, hogy a munkáról nem szabad leszoktatni az embereket, és a feltétel nélküli alapjövedelem szerintük ehhez nyújtana eszközt. Nincs időnk elmagyarázni most, hogy ez nem így van. Tehát ezt a gondolatot nagyon alaposan meg kell vizsgálni egyrészt költségvetési és szakmai oldalról, másrészt pedig a várható politikai, társadalmi és gazdasági hatás oldaláról.

Hogyan kell elképzelni a közös kampányt? Hogyan fognak azonos hangon szólni, és miként tudja belevinni mindegyikük, ön, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon azt, ami csak rá jellemző?

Rendszeresen egyeztetünk. Szervezeti szinten is azt fogjuk kibővíteni, ami eddig az Együtt–PM-mel már bevált. Ez egy napi egyeztetési mechanizmus volt különböző sajtótájékoztatókról, akciókról, amelyek érintették egymás kérdésköreit vagy a közös kampányt. És rendszeres lesz a stratégiai szintű egyeztetés is, ahol a politikusoknak kell megegyezniük bizonyos irányokban, fő üzenetekben. Ezeket aztán a kampányszakemberek a napi cselekvés szintjére bontják le. Az szinte természetes, hogy valamennyien ezekhez az üzenetekhez tesszük hozzá a magunk habitusát, mindannyian azokat próbáljuk majd megszólítani a bizonytalanok közül is, akik az általunk képviselt stílusra a leginkább fogékonyak.

Azokat a programpontokat, amelyek egy majdani kormányzás alapját jelenthetik, még most letárgyalják, vagy csak egy esetleges győzelem után?

Már most, a tárgyalások során harmonizáltuk a programjaink fő pontjait. Végigbeszéltük ugyanakkor az egymásnak ellentmondókat is. Ezek esetében a többségi álláspont dönt majd, és azt mindenkinek tisztelnie kell.

És ha egy napon arra ébrednek, hogy uramisten, győztünk?

Senki ne aggódjon, nem fogunk zavarba jönni. Magyarországot egyszerre három válság uralja, demokratikus, szociális és gazdasági. A demokratikus válság orvoslásában százszázalékos az egyetértés köztünk. Világos „útvonaltérképünk” van arra, hogy mit, hogyan kell megoldanunk. A gazdasági és a szociális válságból való kilábalás többféle úton elindulhat. De mi már annyit tárgyaltunk egymással, hogy tisztában vagyunk azzal, mit kell tennünk a választási győzelem után. Soha még ennyire tudatosan nem készültünk föl a kormányzásra.

Politikai vagy szakértői kormányt kell elképzelnünk a győzelmük esetén?

Koalíciós kormányt.

Amelyet politikusok vagy szakértők dominálnak?

Koalíciós kormány lesz.