Hogyan reagáltak a Fideszben a decemberi bejelentésére?

Nagy a csönd. Hivatalosan egyetlen párttársam sem reagált, de néhányukkal személyesen beszélgetve az derült ki, egyetértenek velem abban, hogy a kormányzati romapolitika eddig kevés valós eredményt tudott felmutatni, gond van a hatékonysággal. A párt vezetői még nem foglaltak állást az általam felvetett problémákról. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) vezetésében dolgozó ismerőseim viszont azt jelezték, nem maradt visszhang nélkül a fellépésem, és akár támadás is indulhat ellenem.

Tart ettől?

Bízom benne, hogy nem leszek céltábla. Remélem, a párttársaim is megértik, hogy nem támadni akarom a Fideszt, amikor súlyos kritikákat fogalmazok meg a kormány romapolitikájával kapcsolatban. Fontosnak tartom, hogy a párton belülről is felhívja valaki a figyelmet a problémákra.

Mire akart figyelmeztetni a párttagsága felfüggesztésével?

Akkor léptem a nyilvánosság elé, amikor világossá vált, hogy a nemzetiségi regisztráció bevezetésével a Fidesz-kormány másodrendű állampolgárokká degradálja a nemzeti kisebbségekhez tartozókat, így a romákat is. A jelenlegi szabályok alapján aki a parlamenti választásokra kéri a nemzetiségi névjegyzékbe történő felvételét, az listán nem szavazhat a pártokra, csak a nemzetiségi listára. Ez egyszerre elkeserítő és felháborító. Mintha a kormányzat gondolkodásra képtelen emberekként kezelné a cigányokat, akik ha vállalják etnikai hovatartozásukat, lemondhatnak a politikai véleménynyilvánítás egyik legfőbb eszközéről.

Nem sok esély van rá, hogy ez a szabály megváltozzon a választásokig. Ha minden marad, ki is lép a Fideszből?

Két dolgot fogalmaztam meg a magam számára a Fidesz-tagságom megtartásával kapcsolatban. Az egyik megoldandó ügy a már említett nemzetiségi lista, a másik, hogy a következő ciklus kezdetekor alapjaiban kell újragondolni a romapolitikát, ami egyre életszerűtlenebbé válik. Ha ebben sem lesz változás, távoznom kell a pártból. A különböző stratégiák és programok megalkotóinak ugyanis jelenleg csak hézagos ismereteik vannak arról, hogy a cigányság ténylegesen milyen körülmények között él, a döntéshozói asztalok igen messze vannak a sáros valóságtól. Számtalan olyan projektet indítottak az elmúlt években, amelyek a végén vagy teljesen elhaltak, vagy csupán apró részeredményeket hoztak. Itt van például az „Ezer roma nő” elnevezésű uniós szakképzési projekt, amit annak idején Balog Zoltán szakminiszter jelentett be a nyilvánosságnak. Vettem a fáradságot, és utánanéztem, hogy mi valósult meg a nagy ívű tervekből: kiderült, hogy alig néhány tucat roma asszony kapott ténylegesen munkát a képzés befejezése után. Azt ígérték, hogy majd kiírnak egy célzott pályázatot az önkormányzatok számára, hogy foglalkoztatni tudják az ezer kiképzett roma asszonyt, ám ez a pályázat végül elmaradt. De így járt a romákat érintő szinte valamennyi kormányzati projekt.

Ön mit változtatna meg azonnal a kormányzati romapolitikában?

A változáshoz elengedhetetlen a jelenlegi ORÖ működési rendszerének teljes átalakítása célszerűségi és hatékonysági szempontok alapján. A kabinet gyakran hivatkozik arra, hogy súlyos milliárdokat költenek romaprogramokra, ami egyébként igaz is. A jelenlegi romapolitikai rendszerben azonban ezek a pénzek elmorzsolódnak, jórészt egy szűk kör partikuláris érdekeit szolgálják.

Előrelépést nem is érzékel?

Az tény, hogy a cigányok képzésére bőven jut forrás, viszont az erre épülő munkahelyteremtés nagyon kevés valódi eredményt hozott. A sikerek közé sorolom a roma szakkollégiumi és a roma ösztöndíjrendszer működését. A közoktatásban viszont komoly veszélyt jelent az államosítás: az ácsi iskola romaintegrációs programja például megsínylette, hogy az intézmény működtetése átkerült az önkormányzattól a Klikhez. A városnak kiemelten fontos volt az iskolai integráció ügye, az önkormányzat többletforrásokat is előteremtett a feladathoz, egy állami rendszerben azonban erre jóval kevesebb figyelem és pénz jut.

A megnyilatkozásai alapján mintha személyes indulatok is fűtenék az ORÖ jelenlegi vezetésével szemben.

Téved. Jó lenne, ha mindenki megértené: nem a saját problémám, nem is a romáké, hanem az egész országé, hogy van egy jelentős támogatási összeg ezen a területen, mégsem sikerült áttörést elérni. Ebben a Fidesznek is megvan a felelőssége, hiszen kormányzó erőként nem fordított elég figyelmet arra, hogy a több százezres cigányságot kivezesse az útvesztőből. Alaposan át kell gondolni az eddigi stratégiát, és új szervezeti struktúra kialakítására is szükség lenne. Sokat elárul, hogy a számos kritika ellenére sem indult meg eddig a témában egy átfogó szakmai vitasorozat.

Talán harcba kellene szállnia az ORÖ elnöki székéért.

Nem tervezem, hogy szerepet vállaljak az ORÖ irányításában, tősgyökeres ácsiként továbbra is a saját városomat szeretném vezetni. Ha kell, függetlenként.

Névjegy

LAKATOS BÉLA Ácson született 1969-ben. A gimnázium elvégzése után a szegedi egyetemen szerzett tanári diplomát történelem–földrajz szakon, később a kulturális menedzseri szakot is elvégezte.

1993–2004 között az Országos Cigány Önkormányzatnál, a szegedi pedagógiai intézetben és az oktatási tárcánál dolgozott. 2004-ben lépett be a Fideszbe. 2004–2010 között az ácsi iskola igazgatója volt, 2010 óta a város polgármestere.

„Mintha a kormányzat gondolkodásra képtelen emberekként kezelné a cigányokat”