Bajnai kimaradhat, Gyurcsány a 3. helyen
Lapzártánk idején azt lehet tudni, hogy az Együtt–PM szövetség vezetője bizonyosan aláírja a megállapodást, az viszont a saját döntésén múlik, fölkerül-e a közös lista második helyére. Bajnai, bár győzködik, megfeszülni látszik: így a lista első helyén Mesterházy Attila áll közös miniszterelnök-jelöltként, a második helyen Bajnai Gordon vagy a szövetség egy másik vezetője, a harmadik helyen pedig Gyurcsány Ferenc.
A megállapodás kiterjed a közös listára és az egyéni választókerületek elosztására. Az MSZP és az Együtt–PM is ad át körzeteket a DK-nak, de az kevesebb jelöltet állíthat, mint a Bajnai Gordon vezette szövetség. Lapunk úgy értesült, hogy a DK 13 egyéni helyet kap, amelyből első benyomásaik szerint három tűnhet befutónak: Jónás Lászlóé Esztergomban, esetleg Kolber Istváné Kaposváron, illetve a VI–VII. kerületet magába foglaló választókörzeté, amelyet várhatóan Oláh Lajos kaphat meg. Bauer Tamás a 3-as számú választókerületben indul (ez a XII. kerületet és a II. kerület déli részét fedi le), míg Kerék-Bárczy Szabolcs a belvárosban, Rogán Antal kihívójaként.
A minél szélesebb körű együttműködés érdekében az MSZP átad egy stabilnak látszó helyet Fodor Gábornak, a Liberálisok vezetőjének, valamint a pártnak további két helyet valahol a lista ötvenedik és hatvanadik helye között. Egyéniben pedig elindul Kuncze Gábor, aki Szigetszentmiklóson és környékén mérettetheti meg magát. Hétfő este összeült a DK elnöksége, az MSZP országos választási bizottsága és az Együtt–PM vezetősége, hogy jóváhagyja e forgatókönyvet.
A legnagyobb meglepetés Bajnai Gordon döntése. Az Együtt–PM szövetség vezetője a múlt héten, a közös listaállítás és a közös miniszterelnök-jelölt eredetileg MSZP-s ötletének újragondolásával lényegében feladta miniszterelnöki ambícióit – a közvélemény-kutatási adatok alapján lehetetlennek tűnt, hogy a szövetség listán több szavazatot kapjon, mint az MSZP, márpedig ez lett volna a feltétele annak, hogy győzelem esetén ő legyen a kormányfő. Kétségtelen, hogy egyre távolibbnak tűnt a választási siker halvány esélye is: a felmérések azt is alátámasztották, hogy ha az ellenzék nem képes kimozdítani a bizonytalanok tömegét a vélt vagy valóságos politikai apátiából, abból akár nagyarányú Fidesz-győzelem is kikerekedhet. Bajnai Gordon lépett tehát, így Mesterházy Attila elkönyvelhette magának, hogy az ellenzéki „előválasztást” megnyerte. Az sem volt kétséges, hogy a Demokratikus Koalícióval meg lehet állapodni – Gyurcsány Ferenc október 23-a óta folyamatosan a teljes összefogás szükségességét hangsúlyozta –, úgyhogy Bajnai Gordon lépése után más választása lényegében nem is maradt. Viszont tett néhány olyan kijelentést, amely alku tárgyává tehette a személyét: a Népszabadsággal azt közölte például, hogy ha ő lenne az akadálya a megállapodásnak, akkor kész hátrébb lépni. Ebbe a mondatába akaszkodott bele Bajnai Gordon, aki az általa meghirdetett korszakváltás szükségességének jegyében ragaszkodott volna ahhoz, hogy a DK elnöke ne kerüljön föl a listára. Csakhogy e véleményével lényegében magára maradt az általa vezetett szövetségen belül is. Forrásaink szerint döntését, ha valóban nem foglalja el a lista második helyét, az motiválta, hogy így személyében arcvesztés nélkül tud kihátrálni a megállapodásból, amelyet azonban a szövetség vezetőjeként aláírásával szentesít, ugyanakkor szerepet vállal a kampányban.
Kérdés, hogy a közös lista és a közös miniszterelnök-jelölt valóban kimozdítja-e az ellenzéket az eddigi, vesztesnek tűnő pozíciójából. Elemzők szerint erre van esély. Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a Világgazdaságnak azt mondta: az MSZP-nek, az Együtt–PM-nek és a DK-nak úgy 32-35 százalékos támogatottsága van együttesen a biztos szavazók körében. A választási győzelemhez szükséges 40-45 százalék ambiciózus cél. Az esélyes még mindig a Fidesz, de lehetőség van a legyőzésére. A megállapodás a Republikon igazgatója szerint kevés olyan szavazót fog eltaszítani, aki Bajnai támogatója.
