A csoport tagjai – néhányuk rokoni kapcsolatban is áll – 2008–2009-ben néhány hónap alatt Budapest külső kerületeiben és a főváros környékén tucatnyi idős embert támadtak meg az otthonukban. Az áldozatokat – akik közül ketten belehaltak sérüléseikbe – megkötözték, majd a zsákmánnyal megszöktek. Lomtalanítás közben figyelték meg, kinél lehet több értéket találni.

A bandát végül 2009 elején tetten érték és tagjait őrizetbe vették. Az ügyész tucatnyi eset miatt kezdeményezte a felelősségre vonást, de a bíróságon a több emberen elkövetett emberölés vádja nem állt meg, mert a tanács csak egy emberölési kísérletet látott kétséget kizáróan bizonyítottnak. Hasonlóképpen felmentő rendelkezést hoztak két rablótámadás kapcsán is. A bíró ennek ellenére igen súlyos ítéletet hozott, és a verdikt kihirdetésekor a vádlottak teremben tartózkodó rokonai közül többen rosszul lettek.

A banda néhány tagja – az utolsó szó jogán – még a hétfői tárgyalási napon is kölcsönösen hazugságokkal és bűncselekményekkel vádolta egymást. R. Elemér elsőrendű vádlott különben az utolsó után kapott szót, mert egy dossziét felmutatva közölte, hogy újabb bizonyítékai vannak – egyebek mellett arról, hogy a rendőrök bizonyítékokat hamisítottak. De nem voltak újabb bizonyítékai.

A másodrendű M. István azt hangoztatta, hogy ő nem bántott senkit – tiszteli az időseket –, meg azt, hogy a társai megfélemlítették, és szándékosan hazudtak a szerepével kapcsolatban. A többiekkel kapcsolatban elmondta, azért követték el a kegyetlen bűncselekményeket, mert iskolázatlanok és italoznak. Az ötödrendű R. András azzal védekezett, hogy mindössze két bűncselekmény helyszínén járt, és ott is csak „figyelőként”. Egyébként úgy tudta, lomtalanításban vesz részt, illetve vasat akarnak lopni. Nem mulasztotta el bemártani M. Istvánt, aki szerinte meghatározó tagja volt a csoportnak. R. András egyébként az elsőrendű R. Elemér fia, így tulajdonképpen érthető, hogy apját igyekezett menteni.

Az eljárás egyébként öt éve folyik, amelynek oka részben az, hogy a bírói tanács változása miatt a pert újra kellett kezdeni. De a nyomozás sem ment igazán gördülékenyen, amit az is igazolni látszik, hogy több vádpontot a bíró bizonyítottság hiányában utasított el. Ugyanakkor a DNS-szakvélemény igen nagy késéssel készült el, amit a szakértői intézet kapacitáshiánnyal igyekezett magyarázni. Ez azonban a bírót nem hatotta meg, és több százezres bírságot szabott ki az állami intézményre.

Az ügy azért is nagy visszhangot váltott ki, mert tavaly ősszel a csoport két tagja esetében lejárt az előzetes letartóztatás akkor még maximálisan négyéves határideje. Ezért házi őrizetbe kerültek, és mindketten meg is szöktek, de hamarosan Svájcban elfogták őket. Egy harmadik társuk esetében is ugyanez történt, de őt már nyomkövető lábbilinccsel szerelték fel, így nem lehetett esélye, hogy eltűnjön. A politikai visszhang sem maradt el, hiszen az igazságügyi miniszter kérte számon a bíróságon, miért húzódott el az eljárás ilyen sokáig. Amikor meg a két bandatag megszökött, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője sietve a büntetőeljárási törvény módosítását kezdeményezte, és a gyorsan elfogadott előterjesztés szerint súlyos bűncselekmények elkövetőit már tetszőleges ideig lehet jogerős ítélet nélkül rács mögött tartani, ami egyes vélemények szerint az emberi jogok európai egyezményét sérti.

És volt még egy jogszabályváltozás. Önálló bűncselekményi tényállássá nyilvánították a házi őrizetből való szökést, vagyis: aki a továbbiakban kereket old, súlyosabb szankcióra számíthat.

Az ítélet kihirdetésekor