Kiszorulóban az alvilág a vagyonvédelemből
Az elmúlt 15 évben döntően a rendőrségnek, talán kisebb részben a kamara öntisztulásának és a bekövetkezett jogszabályváltozásoknak köszönhetően az alvilág fokozatosan kiszorult a vagyonvédelmi iparágból. A Népszabadságnak nyilatkozva Német Ferenc úgy fogalmazott: mára az iparága jó úton halad a kifehéredés felé. Az elmúlt évek jogszabályváltozásainak és a gyakori szigorú hatósági ellenőrzéseknek köszönhetően már a feketegazdaságban működő cégek is bejelentik legalább négy-hat órára a munkatársaikat, elenyésző azoknak a cégeknek a száma, amelyek kizárólag feketén dolgoztatják a vagyonőreiket.
Ennek ellenére a vagyonvédelem az építőipar után a második legnagyobb feketén foglalkoztató iparág. Német ezt nem vitatja, de szerinte a kamarának fontosabb az iparágra még mindig jellemző szakmai hibák, hiányosságok orvoslása, mint a vagyonvédelmi vállalkozások gazdálkodásának „rendbetétele”, főleg mert ez utóbbira alig van befolyása. Szerinte a kamarának ma még és még jó ideig elsősorban a szakmai kérdésekkel kell foglalkoznia. A vagyonőrök képzésével, továbbképzésével, specializálódásával.
– Azért senki nem emel panaszt, ha egy rosszul fizetett vagyonőr intézkedett vele szemben vagy ha egy alulfizetett őr áll az áruház ajtajában – magyarázza Német. – Azonban ha egy vagyonőr szakszerűtlenül és udvariatlanul lépett fel mondjuk egy bevásárlóközpontban egy vásárlóval szemben, azt azonnal szóvá teszik, és a panaszost a legkevésbé sem érdekli – és ebben igaza van –, hogy az illetőt mennyire fizeti meg a munkaadója.
Tavaly minden vagyonőrnek úgynevezett „biztonságtudatosság-erősítő és tudásfrissítő” képzésen kellett részt vennie, és csak azok maradhattak a pályán, akik a kötelező tanfolyam elvégzése után sikeres vizsgát tettek. A kamara nyilvántartása szerint 60 ezer vagyonőrnek kell vizsgáznia, az év végéig közülük 15 ezren tettek eleget e kötelezettségüknek, s további 20 ezren jelentkeztek vizsgára. A többieknek, mintegy 30 ezer embernek május végéig ketyeg az óra. És ezt a vizsgát ötévente meg kell majd ismételniük.
A tanfolyamot és a vizsgát kísérő botrányokról szólva Német elismerte, kezdetben voltak bizonyos visszásságok. Sokan úgy érezték, a tananyagot kidolgozó belügyminisztériumi illetékesek vagyonőrprofesszorokat akarnak képeztetni, a vizsgakövetelményeket azonban úgy állapították meg, hogy azokat csak az nem képes tejesíteni, aki el sem megy a vizsgára. Ehhez képest az eddig levizsgázottak között már van két „bukott diák”.
Pedig a vagyonőrképzés valójában csak ezután alakul majd át gyökeresen. Az OKJ-s képzési rendszerben végrehajtott változtatások egyik következménye az iparágra nézve, hogy a jövőben már nem képezhet akárki vagyonőröket, és az elméleti oktatást követően nem tölthetik le a gyakorlati idejüket sem akármelyik vagyonvédelmi vállalkozásnál.
– Nem engedhetjük meg, hogy kamu papírokkal, mindenféle gyakorlat nélkül lépjenek szolgálatba vagyonőrök – mondja Német, miközben arról beszél, hogy a kamara jogot kapott az oktató-képző vállalkozások kiválasztására. Csak azoknál a vagyonvédelmi cégeknél folyhat gyakorlati képzés, amelyek a kamarától megkapták az ehhez szükséges minősítést.
Akik a kötelező „biztonságtudatosság-erősítő és tudásfrissítő” vizsgájukat letették, most még minden további nélkül tovább dolgozhatnak vagyonőrként, de számolniuk kell azzal, hogy ez nem lesz mindig így. Már a közeli jövőben bizonyos feladatok elvégzéséhez további tanfolyamokat, úgynevezett ráépülő és hatósági képzéseket kell sikeresen elvégezniük. Végül is másfajta felkészültség kell egy isten háta mögötti raktár őrzéséhez, mint mondjuk egy sport- vagy kulturális rendezvény biztosításához, nem beszélve a fegyveres pénz- és értékszállításról.
Felvetődik azonban a kérdés: ha a vagyonőrökkel érintkező vásárlók, ügyfelek panaszaira hivatkozva folyamatosan szigorítják a vagyonőrré válás feltételeit és a vagyonőrökkel szemben támasztott szakmai és egyéb követelményeket, akkor nem illene megfizetni ezeket az embereket? Német is elismerte korábbi nyilatkozataiban és most is, hogy a legutóbbi időkig az állam is élenjáró nem fizető volt. Azaz állami közbeszerzéseket meg lehetett nyerni olyan vállalási óradíjakkal, amelyekből a vállalkozás nemhogy nyereséget nem termelhetett ki magának, de még dolgozóinak a minimálbért és az államot jogszabály szerint megillető közterheket sem lehet kifizetni.
Bár Német Ferenc szerint az utóbbi időben mind gyakrabban kérik a közbeszerzések kiírói a kamara állásfoglalását a vagyonőri munka minimális vállalási áráról, és az utóbbi időben érezhetően emelkedtek az árak, azaz többet fizetnek a vállalkozásoknak egy óra vagyonőri szolgáltatásért, a helyzet még mindig messze van a kívánatostól. Épp ezért kezdeményezték a rezsióradíj bevezetését, bár arra egyelőre semmi garancia, hogy a mostani átlagos vállalási díjakat nyilván valamivel meghaladó rezsióradíjat sikerül majd érvényesíteni a piacon.
– A kamara hivatalból köteles támogatni a NAV és a munkaügyi hatóság ellenőrzéseit, folyamatosan a hatóságok rendelkezésére bocsátja a vállalkozásokkal, a kamarai tagokkal és az ajánlott árral kapcsolatos információkat – szögezte le Német Ferenc, majd hozzátette: a szigorú hatósági ellenőrzések mellett az állam mint a vagyonőri szakma egyik legnagyobb megrendelője nem lehet farizeus. Ha megköveteli a rendet, a pénzügyi fegyelmet a vagyonvédelmi ipar szereplőitől is, az a legkevesebb, hogy megbízóként maga is a jogszabályoknak megfelelően teljesítsen.
A kötelező kamarai tagság megszüntetése óta 100 ezerről 15 ezerre apadt létszámú kamara számos állami feladatot, hatósági jogkört kapott a múlt évi törvénymódosítással. Kizárólagos hatáskörébe került például a vagyonőrökkel szembeni panaszok elbírálása, függetlenül attól, hogy a bepanaszolt cég vagy vagyonőr kamarai tag-e. Ám – nem példa nélküli módon – az állami feladatok ellátásához az állam forrásokat nem biztosított. A kamarának jelenleg a tagdíjak mellett csak a kötelező továbbképzésekhez kapcsolódó vizsgáztatásból van bevétele. Ezért 2014-et azzal kezdik, hogy források után néznek, és közben bíznak abban, hogy a költségvetés hozzájárul az állami feladatok ellátásához.
