Ángyán József esettanulmánya: Kishantos, az állatorvosi ló
A kishantosi ügy azért is különösen érdekes, mert Magyarországon nagyon kevés olyan szervezet létezik, amely az ökológiai gazdálkodás módszereit a gyakorlatban tanítaná meg a gazdáknak. Ángyán szerint esetük az állatorvosi lóéra hasonlít: minden baj megtalálható benne, ami a földtörvénnyel kapcsolatos ellentmondásokat felerősíti. Az itthon és külföldön egyaránt ismert és elismert Kishantosi Vidékfejlesztési Központ sok szempontból rendhagyó intézmény, amely a kilencvenes évek elejétől, tehát lassan negyedszázada működik.
Az elképzelés Bolye Ferenc mezőgazdasági technikus dán népfőiskolai tapasztalataira és Ács Sándorné agrármérnök környezetvédelmi szakmérnöki, ökológiai tanulmányaira épül. Előbbi kapcsolatai alapján 1992-ben Hantos és a dán Velling között testvérfalui kapcsolat jött létre, majd megalakították a Mezőföld Népfőiskolai Társaságot. Ez később a kishantosi kastélyt reprezentatív vadászkastélyból a dán népfőiskolák elveit alkalmazó felnőttoktatási központtá, népfőiskolává alakította, és 1995 óta önálló intézményként működteti – olvasható Ángyán József ötödik jelentésében.
A népfőiskola több mint kétszáz magyar fiatalnak biztosított több hónapos dán ösztöndíjat a fenntartható fejlődés és a demokrácia dán példáinak tanulmányozására, de gazdáknak, vidékfejlesztési szakembereknek, középiskolai és egyetemi csoportoknak, munkanélkülieknek is szerveztek programokat, hogy az ökológiai gazdálkodás alapjait megismerhessék. Ennek „terepe” az a 452 hektáros ökológiai mintagazdaság, amelynek alapjait német szakértők segítségével rakták le: több mint két évtizede a biogazdálkodás elvárásainak megfelelően műveli területeit, szigorú nemzetközi minősítésekkel rendelkezik, s hazai és külföldi piacra is termel vetőmagot.
Ezt a központot ítélte megszűnésre a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, amikor egy évvel a földhasználati szerződés lejárta előtt, még 2012 őszén meghirdette a mintagazdaság területeit hasznosításra.
– Ugyanabban a pályázati rendszerben, melyben műkörmösök, szociálpedagógusok, építési vállalkozók, autószerelők és tetőfedő nádaratók jelentős területeket nyerhettek, Kishantos mintagazdasága elveszítette minden földjét – fogalmazott Ángyán József. Hozzátette: a kormányoldal tisztségviselőinek részéről többször is elhangzott, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. egy „tőkés társasági formában működő nagybirtok”, a kormány pedig nem ad földet bérbe tőkés társaságoknak.
Ehelyett a kis és közepes családi gazdaságokat, a helyben lakó, gazdálkodó családokat, a „kérges tenyerű gazdákat” és a fiatalokat segíti. Ángyán szerint döbbenetes, hogy nem tesznek különbséget a profitérdekelt tőkés társaságok és egy közhasznú, nonprofit szervezet között, de – tette hozzá – hazugság az az állítás is, hogy tőkés társaságok nem jutnak állami földbérlethez. Ennek igazolásaként egy táblázatot is mellékelt, amelyből kiderült, hogy pályáztatással vagy anélkül, de több „tőkeérdekeltség” jutott állami földekhez.
Felsorolásában első helyen említi Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester Búzakalász 66 Kft.-jét, amely Alcsútdoboz, Kajászó, Óbarok és Vál térségében 1034 hektárnyi földterülethez jutott, de közel ilyen nagyságrendben nyert el állami földeket a csongrádi Héjja Testvérek Kft. is. A tanulmány szerzője szerint a vidékfejlesztési tárca illetékesei nem voltak tisztában azzal, milyen munka és értékmegőrzés folyik Kishantoson. Ezzel és egyéb, a jelentésben foglalt állítással kapcsolatban is feltettük a kérdéseinket az NFA és a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékeseinek, de csak hétfőre ígértek választ.
A kishantosi ökogazdaság vezetői tavaly októberben szembesültek azzal, hogy nem élveznek olyan kedvező elbírálást, mint azok a gazdálkodó cégek, amelyekkel évről évre gond nélkül hosszabbít szerződést az NFA. Beszálltak hát a versenybe, és maguk is beadták pályázatukat az általuk több mint húsz éve használt földekre. Ám valamennyi területről elutasították őket. Az indok: volt az övéknél jobb ajánlat. Nos, Ángyán József górcső alá vette, kik nyerték el a mintagazdaság által korábban művelt földeket. Elöljáróban leszögezte: a pályázatban nem volt követelmény az ökológiai gazdálkodás folytatása, vélekedése szerint azért, mert ha ez a kitétel szerepel, akkor a Kishantosi Nonprofit Kft. előnyt élvezett volna az elbíráláskor.
A nyertesek nem tudtak megfelelni az agrárkörnyezetgazdálkodási előírásoknak, ezért az előírt határidőig nem is jelentkeztek be a rendszerbe, így a támogatás utolsó évére járó 20 millió forintnyi uniós támogatás elveszett. A kishantosi gazdaság speciális biovetőmag- és árunövény-termesztő, valamint oktatási, bemutatási tevékenységével tizenöt embernek ad munkát – ezek a munkahelyek most megszűnnek. A Vidékfejlesztési Minisztérium a kishantosi földek nyerteseinek ügyében korában úgy nyilatkozott, hogy „az NFA nyolc kisebb helyi gazda gondjára bízta Kishantos sorsát a Nemzeti Vidékstratégia elveinek megfelelően”.
Ángyán szerint viszont a nyertesek sorát egy 2900 hektáros konvencionális gazdaság, egy bálásruha-kereskedő, egy 160 km-ről áttelepült építési vállalkozás, Mezőfalva polgármestere, egy sárszentágotai és három sárbogárdi gazdálkodó alkotja. Az egyik győztes bérlő Simon-Hornok Réka, akinek férje és apósa tulajdonosa és vezető tisztségviselője a 2900 hektáron gazdálkodó Simon Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek. Mindhárman azonos lakcímen élnek, és Simon-Hornok Réka ügyintézőként alkalmazottja a Simon Kft.-nek. Ángyán szerint tekintettel arra, hogy a pályázati rendszerben az elnyert területtel együtt egy-egy vállalkozás birtokában nem lehet 1200 hektárnál nagyobb terület, voltaképp kijátszották a szabályokat.
Barabás János Sárszentágotáról pályázott, ami húsz kilométerre van Hantostól. Kérdés, hogy ha mindenben megfelelt, akkor miért nem a gazdaságához közelebbi földeket nyert, hisz Sárszentágotán egy nagyobb birtoktestet is meghirdettek. A harmadik nyertes Márok Csaba, Mezőfalva polgármestere, a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület elnöke, aki feleségével együtt 2013. január 21-ével a fentebb már említett Simon Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. felügyelőbizottsági tagjává vált. Nyert Lakatos Huba is, aki tulajdonos és vezető tisztségviselő is egy budapesti és egy iszkaszentgyörgyi rongykereskedelemmel foglalkozó cégben.
Sikerrel pályázott Szabó Zsolt, Szőnyegi Tamás és Bodoki György Sárbogárdról: Ángyán József mindhármójuk esetében felvetette, hogy ha minden tekintetben megfeleltek a pályázati feltételeknek, vajon miért Hantoson, és miért nem Sárbogárdon nyertek el területeket, hisz utóbbi település határában háromszáz hektárnyi állami földterületet adtak bérbe korábban. – A szintén győztes Mező Vidék Bt. a pályázat meghirdetésekor még Salgó Közmű Bt. néven salgótarjáni építési vállalkozás volt 160 km-re Kishantostól, és bevételnek több mint fele nem mezőgazdasági tevékenységből származott, noha ez törvényi feltétel.
