A magánnyugdíjpénztárakat, a földeket, a közműcégeket, a dohányboltokat, illetve a Takarékbankot célzó államosítási és újraelosztási láz például elérte a tankönyvkiadást is, a kizárólagos állami tankönyvkiadás megszervezése viszont késedelmet szenvedhet, legalábbis a 2014-es parlamenti választások időpontjához képest.

A kormánynak és a Fidesznek hatásosan kell az elkövetkező néhány hónap során riposztoznia az ellenzék „maffiaállamosításos” kampányszlogenjére, valamint a „kádári egyentankönyvek” típusú megnyilatkozásokra, sokan kétségesnek tartják viszont, hogy a tél végén, illetve a tavasz elején a kormányzati kommunikáció képes lesz annak sulykolására, hogy a folyamat eredményeképpen az állam biztosítja majd az első évfolyamra belépő tanulók számára a térítésmentes tankönyveket, a többi évfolyamon pedig fokozatosan, felmenő rendszerben az ingyenességet.

A hazai tankönyvkiadás monopolizálásának lehetőségéről és a kockázatokról már 2012 elején készített egy részletes elemzést az akkor még Réthelyi Miklós által vezetett Nemzeti Erőforrások Minisztériuma. Az Index hírportál e jelentést részletesen ismertetve azt írta, hogy a tankönykiadás centralizációja és egy kizárólagos jogokkal felruházott tankönyvkiadó cég létrehozása esetén nem zárható ki, hogy az országnak megint meg kell küzdenie egy európai uniós kötelezettségszegési eljárással. Nos, a piac centralizációja miatt ez a veszély most ugyanúgy fennáll, mint ahogy akkoriban.

– A kormányzat úgy belegabalyodhat ebbe, mint majom a cérnába, különösen, ha perek sora kísérné épp a választások előtt az államosítást – fogalmazott a kormányoldal egyik vezető személyisége munkatársunknak, világossá téve, hogy a miniszterelnök nem Balog Zoltán humánminisztert hibáztatja a kialakult helyzetért. – De – tette hozzá forrásunk – a miniszter alá rendelt államtitkárságok szakapparátusa dolgozhatott volna sokkal gyorsabban is.

Akadnak más gondok is, még ha kifejezetten pozitív üzenet volt is Balog Zoltán részéről az a bejelentés, hogy bérpótlékot kapnak a szociális, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti ágazatban dolgozók. Ez személyenként 5-11 százalékos béremelést jelent, ami havi 6-17 ezer forinttal emeli meg a szociális, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti területen dolgozók fizetését. Ezen túlmenően a kormány elkezdi a szociális életpályamodell kidolgozását is.

Viszont a magasabb összeget először csak jövő márciusban kapják meg az érintettek (igaz, visszamenőleg, hiszen az már a januári bérükre is vonatkozik), de ha a kormányzati megnyilatkozásoknak megfelelően április 6-án lesz a parlamenti választás, a március némiképp megkésettnek tűnik, nem éri el a kellő hatását az intézkedés – legalábbis ezt gondolják a fideszes vezetők. Kiváltképp azért, mert „a devizahiteles fronton” is parkolópályára került a kormány, hiszen a Kúria szerint nem uzsoraszerződésekről van szó, az árfolyamváltozás valójában az adós kockázata, sőt, a kontraktusok nem ütköznek a jó erkölcsbe sem.

Orbán Viktor a múlt héten Brüsszelben ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy két döntést vár még a kormány, az árfolyamrésről és az egyoldalúan módosított kamatok jogszerűségéről. „Ha ezek is meglesznek, megtehetjük a szükséges lépéseket”. A kérdés az, hogy mikor, hiszen a Kúria az Európai Bíróság iránymutatására vár, ezen irányelvek azonban meglehet, hogy csak tavasszal születnek meg. Kormányzati forrásaink ennek ellenére sem borúlátóak, szerintük ugyanis a rezsicsökkentés „mindent visz”, így már olyan kényszer sincs a kormányon, hogy a nyugdíjasoknak egyszeri, 19 ezer forintos juttatást adjon, amint azt – kampányígéretét beváltva – Medgyessy Péter tette 2002-ben – nyilatkozta lapunknak egy bennfentes kormányzati szereplő.