Elképzelhető, hogy még az országgyűlési választások előtt, várhatóan februárban találkozhat Orbán Viktor a kínai miniszterelnökkel, Li Ko-csianggal Pekingben – értesült diplomáciai forrásokból a Népszabadság. A Miniszterelnökség ezzel kapcsolatban lapunk kérdésére hivatalosan csak annyit közölt, hogy folyamatosan zajlanak az egyeztetések az időpont véglegesítéséről. Tény ugyanakkor, hogy a novemberi bukaresti Kelet-Közép-Európa–Kína csúcstalálkozón a kínai miniszterelnök szóban is megerősítette a találkozó lehetőségét.

Emlékezetes, hogy a nyár folyamán Orbán Viktor röviddel az elutazása előtt mondta le kínai útját, az előre leegyeztetett pekingi találkozó helyett Brüsszelbe ment, ahol felszólalt a Tavares-jelentés tárgyalásán. Forrásaink szerint a kínai fél igen rossz néven vette a hirtelen döntést, ami az ázsiaiak diplomáciai gyakorlatában kifejezetten udvariatlanságnak számít. Sokáig nem is volt biztos, hogy Li Ko-csiang a közeljövőben fogadni fogja Orbánt a kínai fővárosban, most azonban forrásaink szerint ez újra elérhető közelségbe került.

A bukaresti csúcstalálkozón a magyar miniszterelnök közös megállapodást írt alá kínai és szerb kollégájával a Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítéséről. Az ázsiaiak még a tavalyi, Varsóban megrendezett hasonló csúcstalálkozón ajánlották fel, hogy tízmilliárd dolláros alapot hoznak létre a kelet-közép-európai térség infrastrukturális fejlesztésére. A bejelentett vasútfejlesztési megállapodással kapcsolatban a Miniszterelnökség kérdésünkre azt mondta: a beruházás előkészítésére már létrejött magyar–szerb munkacsoport most kínai delegáltakkal egészül ki. „A bukaresti csúcs utáni napokban kínai vasúti szakemberek érkeztek Magyarországra és Szerbiába, hogy szakmai egyeztetéseket folytassanak. Az ütemtervről, a technikai paraméterekről és a finanszírozási feltételekről is megkezdődtek a tárgyalások, melyek alapján most az első feladat a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése a teljes szakaszra” – tudtuk meg. Kormányzati részről a Szijjártó Péter vezette kormánybiztosság a felelős az előkészítésért, a finanszírozási tárgyalásokat az MFB, a szakmai kérdéseket pedig a MÁV koordinálja.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen útvonalon halad majd a vasúti szakasz, a Miniszterelnökség csak annyit közölt: több lehetséges nyomvonalat is mérlegelnek, az ezzel kapcsolatos döntést a technikai, közlekedésszakmai és gazdaságossági szempontok mérlegelésével hozzák meg. A két főváros közti 374 kilométeres vasúti pályából egyébként egy 40 kilométeres szerb szakaszt már modernizáltak, így 334 kilométer hosszan kell a vasútvonalat kétvágányúvá tenni, villamosítani és alkalmassá tenni a magas végsebességű közlekedésre. Becslések szerint a beruházás összköltsége 2,89 milliárd dollár lesz.

A magyar–kínai együttműködéshez kapcsolódik az a megállapodás, amely szerint a kelet-közép-európai régióban az ázsiai ország turisztikai központja Budapest lesz. Ezzel kapcsolatos kérdéseinkre a Miniszterelnökség azt mondta: a kínaiak döntésében szerepet játszhatott, hogy a kínai turisták száma és a nálunk eltöltött vendégéjszakák száma dinamikusan növekszik. „A magyar fél által kidolgozott szakmai koncepció alapján, a turisztikai kapcsolatok további bővülésének érdekében a központ legfontosabb feladatai között szerepel a Kínai Turisztikai Hivatal és a tizenhat ország turisztikáért felelős szervezete közötti együttműködés erősítése, az információcsere fokozása, továbbá adatbázisok létrehozása és konkrét programok megszervezése is” – válaszolta kérdésünkre az illetékes kormánybiztosság.

Mindezekkel kapcsolatban Ujhelyi István, a kínai–magyar kapcsolatokat évek óta építő MSZP-s politikus lapunknak azt mondta: támogatják a vasúti beruházást és a turisztikai együttműködést egyaránt, ezekről maga is számos tárgyalást folytatott. Ujhelyi lapunknak hozzátette: szegediként is szorgalmazza, hogy a vasúti nyomvonal mindenképpen érintse a városát, hiszen a csongrádi megyeszékhely „az ország kapuja” Szerbia felé.