Kormánykörökben is zavart okoztak Lázár szavai

A Népszabadság információi szerint kormánykörökben is zavart okozott Lázár János miniszterelnökségi államtitkár minapi bejelentése arról, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatnak az oroszokkal a tervezett paksi bővítési beruházásról.

A nyilatkozat ellentmond az eddigi hivatalos kormányálláspontnak, amelyben nemzetközi tender kiírásáról, 4-6 potenciális indulóról és az MVM központi szerepéről volt szó – ebbe a képbe sem Lázár személye, sem az általa elmondottak nem illenek bele. Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban a parlamentben az LMP-s Szél Bernadett kérdésére válaszolva azt mondta: nem kér új hozzájárulást a paksi bővítés megkezdéséhez a parlamenttől, mert számára a 2009-es (valójában csak az előkészületek megkezdéséről szóló) országgyűlési döntés elegendő felhatalmazást ad.

Egyes tervek öt éven belül működésbe lépő új blokkokról szólnak
Egyes tervek öt éven belül működésbe lépő új blokkokról szólnak

Az említett határozatnak nincs szó szerinti címzettje – vagyis nem szerepel benne, hogy kinek a számára ad előzetes elvi hozzájárulást „a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez”, de az energetikai szakmában és az államigazgatásban is úgy értelmezték, hogy a tényleges címzettje a telephely (és a paksi atomerőmű) tulajdonosa, az MVM, és nem a kormány.

Ráadásul Lázár Jánosnak jogi és politikai értelemben semmi köze sincs a paksi projekthez. A bővítés ügyét egy háromtagú kormánybizottság kezeli, amelyet Orbán Viktor, Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági, illetve Németh Lászlóné fejlesztési miniszter alkot. Lázár viszont nem tagja a nukleáris kormánybizottságnak, és a kormányzati feladatleosztás alapján más ponton sem kapcsolódik az atomerőmű-bővítéshez. Ennek ellenére Lázár János és Kovács Pál energiaügyekért felelős államtitkár kedden váratlanul együtt jelent meg a parlament gazdasági bizottságának ülésén, és beszámoltak a bővítési projekt állásáról.

Kovács prezentációjából az derült ki, hogy gondokat okozna, ha egy telephelyen kétféle technológia, illetve társaság lenne jelen, ami egyértelművé tette, hogy a kormány gyakorlatilag csak az orosz technológiájú és részvételű paksi bővítést akar. Ezek után az államtitkár magát a bővítést igyekezett megindokolni: szerinte a mostani üzemidő-hosszabbítás időtartamának lejárta után, 2032-től le kell állítani a régi reaktorokat, vagyis az új blokkok valójában a kieső kapacitás pótlására szolgálnának.

Ugyanakkor – ahogyan arra Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa a blogjában felhívta a figyelmet – 1000 megawattnyi, vagyis a jelenleg elérhető legkisebb teljesítményű reaktoréval megegyező kapacitás legkorábban 2034-től fog hiányozni a rendszerből, viszont Orbán Viktor a közelmúltban öt éven belül működésbe lépő új blokkokról beszélt (de még akkor is elegendő lenne 2024-ben dönteni a beruházásról, ha az átlagosnak tekinthető tízéves előkészítési és építési idővel számolunk).

Lázár azt jelentette be, hogy 2000 megawattos lesz a bővítés, és előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a projektről a Roszatommal. Az említett teljesítmény önmagában is orosz részvételt valószínűsít (a tervek szerint két új blokk épülne, és 1000 megawattos reaktort ma csak az oroszok kínálnak), miközben egyelőre még a tendert sem írták ki, amelyre a kormány állítása szerint legalább négy pályázót akarnak meghívni. Ha csak az orosz opció marad a porondon, akkor – egy múlt heti szakmai konferencián elhangzottak szerint – kétféle módon valósulhat meg a bővítés és a finanszírozás.

Az egyik lehetőséget az államilag garantált és évtizedekre rögzített – a piaci áraknak akár a dupláját is kitevő – áramátvételi árak jelentik. (Érdekesség, hogy az orosz Roszatom vezetője nemrég egy interjúban megjegyzés nélkül hagyta azt a felvetést, hogy egy általuk kivitelezett bővítés ebben a konstrukcióban akár 6000 milliárd forintba is kerülhet.) A másik lehetőség az, ha a felépülő új erőmű az orosz beruházói hitel visszafizetéséig orosz tulajdonban marad. Csakhogy az első verzió a rezsicsökkentés, míg a második a gazdasági szabadságharc retorikájának mond ellent (az államadósság elleni küzdelemnek pedig mindkettő) – nem véletlen, hogy a kormány minden módon igyekszik elkerülni, hogy a parlament előtt be kelljen számolnia a részletekről a tényleges döntés előtt.

Az ellenzéket mindenesetre sikerült mozgásba hozni az oroszokkal történő megegyezés belengetésével. Szél Bernadett lapunknak azt mondta: nem fog beválni az altatás és az időhúzás taktikája, ki fogják kényszeríteni az érdemi vitát a bővítés szükségességéről, társadalmi, gazdasági és környezeti hatásairól. Az LMP nyílt levelet írt Mesterházy Attila és Vona Gábor frakcióvezetőknek, hogy vállalják az álláspontjukat a választóik előtt, és támogassák egy politikai vitanap összehívását a bővítésről. A Párbeszéd Magyarországért parlamenti határozati javaslatot és atomtörvény-módosítást nyújtott be – előbbi előírná a szükséges és mindeddig hiányzó gazdaságossági és környezeti vizsgálatok elvégzését, illetve az adatok nyilvánosságra hozatalát, az utóbbi pedig többek között rögzítené, hogy Magyarországon atomerőmű csak állami tulajdonban működhet.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.