Túl sok sebből vérzik a rendszer. A legtöbb problémát a különböző rendszerelemek összehangolása jelenti, de a bajok gyökere más forrásaink szerint mégsem ez. Sokkal inkább a BKV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetése közötti, immár állandósuló harc, amelynek következtében szinte megszűnt a valódi kommunikáció a cégek között. Így a közös megoldáskeresés helyett a hibák egymásra tolása jellemzi a projekteket. Az ellentétet tovább erősítik Tarlós István főpolgármester Vitézy Dávid elleni látványos akciói. Mindenki megpróbálja levédeni magát két irányba is. Holott a bonyolult forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer még szoros együttműködés esetén is nagy kihívást jelentene, hiszen több ezer különböző típusú jármű mozgását kellene összehangolni, illetve egyetlen központból nyomon követni és irányítani. De ez egyelőre sehogy se áll össze.

– A készülékkel is probléma van, és a szoftverrel is. Egy egyszerű példa: az utastájékoztató mikrofont gombbal kell működtetni, a gombot nyomva kell tartani, amíg beszélnek, miközben a másik kézzel oda kell húzni a mikrofont. Csakhogy akkor mivel fogja a vezető mondjuk a kormányt? De más gond is van. A buszokba szerelt egységek nem bírják a meleget, klíma nélkül egyszerűen kikapcsolnak, miközben a jármű „elvész” a központi irányítás számára. A probléma egy melegebb októberi napon is előállhat, mert a járművek többségében nincs klíma – sorolja a hibákat egy buszsofőr a BKV-figyelő című internetes oldalon.

A Futár-probléma már a felügyelőbizottság és az igazgatóság ülésein is téma volt. – A projekt elavult szakmai standardok alapján valósul meg, működtetése pedig évi 1,8 milliárd forintot emészt majd fel, ráadásul az átadás is egyre csúszik – szólt a bírálat. A BKK akkor azt mondta lapunknak, hogy ez az állítás teljesen alaptalan, a holding vezetése ilyen szakmai álláspontot nem ismer. A BKK előzetes számításai szerint az üzemeltetési költség legfeljebb százmilliós nagyságrendű lesz évente. Az új rendszer stabil szoftverrel működik, ezért nem igényel bonyolult karbantartást.

A 6,7 milliárd forintból – négymilliárd forint uniós támogatásból – megvalósuló integrált közösségi közlekedési informatikai rendszer kiépítése, a különböző járműszerelések és az utcai kijelzők üzembe helyezése gőzerővel folyik. A BKK szerint a Futár segítségével valóban lehetséges lesz az egyenletes, menetrend szerinti járműkövetés, és jóval gyorsabb lehet a váratlan eseménynél való beavatkozás. Ha egyszer működni fog. De még mindig csak a tesztelés folyik. Októberben tíz csomópontban kezdték meg a próbát, de a nyitány első órái után az Index beszámolója szerint rögtön le is állították szoftverfrissítés miatt. A BKK szerint a tesztüzem lényege éppen a hibák kiszűrése. Most harminc kijelző működik a tervezett 268-ból.

Az informatikai rendszer kiépítésére 2010-ben szerződött a Synergon Integrator Kft.-vel mint fővállalkozóval a BKK. (Az első tender eredménytelenül zárult.) Az informatikai megoldásokat, a rendszer alapjait és legfőbb elemeit először olasz és spanyol alvállalkozók hozták volna, de őket később a német IVU-ra cserélték le. (A cég berendezéseit használják Londonban, Berlinben és Hollandiában is.) A Synergon novemberi közleményében úgy fogalmazott, hogy „az elmúlt hónapokban a teljes cégcsoport rendelkezésre álló erőforrásait felhasználva jelentős erőfeszítéseket tett a Futár projekt sikeres lezárásáért, ami néhány hónapon belül megtörténhet. A fejlesztés során 268 közterületi kijelző, valamint összesen 2293 busz, villamos, trolibusz fedélzeti kijelzőin üzemelik be az utastájékoztató rendszert.” A Synergon a csúszást a műszaki tartalom időközbeni változásával magyarázza, ami „némely esetben alvállalkozói, illetve beszállítói szerződések módosítását vagy éppen komoly eszközcseréket eredményezett, melyek rövidebb- hosszabb ideig sorozatosan akadályozták a rendszer kiépítését”. A cég azonban elismerte a BKK immáron félmilliárdos kötbérigényét, ezt – közleménye szerint – a szállítókra terheli át.

A 2010-es szerződéskötéskor a projekt zárásának dátumaként 2012 végét jelölték meg. Ezt előbb 2013. június 30-ra, majd szeptemberre módosították. Ezután újabb négy hónappal elhalasztották. György István főpolgármester-helyettes májusban a még hátralévő fejlesztési feladatok elvégzéséhez szükséges 1,8 milliárd forint forrás biztosításáról szóló előterjesztés tárgyalásakor azt mondta: „Még két hét is rengeteget számít. Az európai uniós támogatás elvesztését semmiképpen sem szeretnénk megélni...” Ennek kockázata mégis egyre nagyobb.