A Kúria hétfőn döntött arról, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsora- és nem színlelt szerződés.

Lapunknak egy kormányközeli forrás megerősítette, nem változott a szándékuk, annak ellenére is keresik a megoldást az adósok helyzetének a könnyítésére, hogy „igazából ez nem a kormány dolga, a kormány egy harmadik szereplő”. Ezzel arra is utalt, hogy ha a közgazdasági megoldás mellett döntenek, a bankok és az ügyfelek között kell megosztani a terheket, az államnak csupán szabályozói szerepe lesz. A Kúria döntése után teljesen kétségessé vált az a jogi megoldás, hogy – Horvátországhoz és Törökországhoz hasonlóan – a polgári törvénykönyvben rögzíthetnék, a bíróság köteles felülvizsgálni a szerződéseket.

A cél viszont nem változott, a választások előtt szeretnének olyan jogi megoldást az ügyben, melynek segítségével legalább 17-20 százalékkal mérséklődnek a havi törlesztőrészletek.

Már beszámoltunk róla: kormányzati források szerint azon a ponton bizton „hibás terméknek” lehet tekinteni a devizahitel-szerződéseket, hogy az ügyfeleket a szerződés aláírása előtt csak arról tájékoztatták, hogy az árfolyam-ingadozásból származó terheket az adósnak kell viselnie. Azt viszont nem mondták el, hogy folyamatos forintgyengülés és -romlás esetén milyen komoly összeggel emelkedhet a részlet. Egy kormányközeli szereplő felhívta a figyelmet, hogy a jogi eszköztárban komoly érv lehet az is: a bankok ennek tudatában sem vizsgálták az ügyfél hitelképességét, vagyis nem állapítottak meg olyan „szabályt”, hogy jelentős és folyamatosan romló árfolyamingadozásra is készülve meg kell szabni a hitelkeretet, azaz a felső határt az ügyfelek esetén. Lengyelországban a bankok eszerint kötöttek hitelszerződéseket, Magyarországon ezt elmulasztották.

Munkatársunkhoz eljutottak olyan információk, hogy a kormány fix árfolyamon rögzítené a havi törlesztőrészletet, mégpedig a szerződéskötéskor érvényes árfolyammal kalkulálva. Ezt nem erősítették meg lapunknak, de azt határozottan állították: ha lesz is ilyen szabályozás, az nem lehet visszamenőleges hatályú, mert azt az Alkotmánybíróság – különösen a Kúria hétfői jogegységi döntése után – minden bizonnyal megsemmisítené. Ráadásul egy ilyen „intézkedés” alkalmas lenne arra, hogy alássa a piacok bizalmát.