Hány tankönyvet jelent a kettő?

A tankönyvpiac államosítása során a kormány előre számolt az uniós szabályok megszegésével és a kiadók kártérítési igényével. Igaz, a nagy egyeztetésből a szakmai szervezeteket kihagyták.

„A kormány által létrehozandó állami tankönyvkiadó működésére, feladatainak ellátására szükségesnek látjuk tízmilliárd forint azonnali állami költségvetési támogatás biztosítását, máskülönben a 2014–2015-ös tanév tankönyvellátásában óriási zavar keletkezik, hiszen sem állami fejlesztésű, sem magánkiadói fejlesztésű tankönyvek nem fognak időben elkészülni” – olvasható a tankönyvpiac államosítására irányuló törvény egy tervezetének a kormány számára készített előterjesztésében, amelyet az Atlatszo.hu hozott nyilvánosságra.

A dokumentumból kiderül: a javaslatot csak a minisztériumokkal egyeztették, a szakmai szervezetek véleményét nem kérték ki. A nemzetgazdasági tárca arra figyelmeztetett: nincs meg a pénz a 2014-es költségvetésben a törvény végrehajtására. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az előterjesztés benyújtásakor maga sem tudta, hogy honnan lesz az állami tankönyvkiadóra tízmilliárd forintja, ami nélkül az állam nem tud hozzáfogni a különböző tankönyvkiadóknál fellelhető szerzői jogok, kész tankönyvek felvásárlásához.

Kedden egyébként nem ezt a verziót szavazták meg a parlamentben: az Atlatszo.hu által közzétett javaslat például Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.-ként nevesíti az állami tankönyvkiadót (a korábbi, azonos nevű kiadó Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadóra változtatta nevét), az elfogadott törvény azonban csak „állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szervként” írja le.

Az igazságügyi tárca a kártérítési igényekből eredő kockázatokra hívta fel a figyelmet, összesen mintegy 97 millió forinttal számoltak. Az előterjesztésben az is szerepel: „az Európai Unióban érvényes versenyjogi előírások szerint minden radikális piacszűkítő intézkedés bevezetése előtt több év türelmi időt kell biztosítani annak érdekében, hogy az érintett piaci szereplőknek módjuk legyen veszteségeiket minimalizálni, és gazdasági stratégiájukat az új helyzethez alakítani. Miután a tankönyvpiacon szereplő kiadók közül több külföldi tulajdonban van, nem zárható ki, hogy ők a tankönyvpiac felszámolására vonatkozó új szabályozás ellen panasszal fognak fordulni az Európai Unió különböző testületeihez, és vélelmezhető, hogy jogorvoslatért perelni fognak nemzetközi bíróságokon is”.

A figyelmeztetés nem volt alaptalan: Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnöke a törvény benyújtása után jelezte is: számos kiadó perelni fog. Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár minderre úgy reagált: a kiadókkal egyenként tárgyalnak, és ha jogos a kárigényük, kártalanítani fogják őket. Az új törvény értelmében 2014. január 1-jétől megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, a tankönyvek fejlesztéséért és kiadásáért egy állami szerv felel majd, a terjesztés pedig továbbra is a Könyvtárellátó (Kello) feladata lesz. A törvény leszűkítette a választható tankönyvek számát is: a pedagógusok évfolyamonként és tantárgyanként a jövőben mindössze kettő tankönyv közül rendelhetnek.

Hoffmann Rózsa szerint azonban a kettő valójában nem is kettő, hanem akár tíz is lehet. A meglepő számolást azzal indokolta: a törvény tantárgyanként, modulonként, iskolatípusonként, illetve az iskolák saját jóváhagyott kerettanterveiként korlátozta kettőre a tankönyvek számát. Így szerinte lehet, hogy például magyar irodalomból nyolcadik osztályban összességében a jelenlegi ötféle helyett akár tízféle tankönyv lesz.

A törvény szó szerint úgy fogalmaz: a tankönyvjegyzék „bármely évfolyam bármely tantárgya vonatkozásában a Nat szerint jóváhagyott kerettantervi tantárgyanként, szakképzési tankönyv esetén szakképzési kerettantervi tantárgyanként, modulonként, témakörönként legfeljebb kettő tankönyvet tartalmazhat”. Ez pedig korántsem azt jelenti, hogy az egyes iskolák tízféle könyv közül választhatnak, hanem azt, hogy az egyes iskolatípusokban alkalmazható különböző kerettantervekhez lehet kétféle tankönyvet választani. Mivel az egyes iskolák csak egy kerettantervet alkalmaznak, egy adott pedagógus adott osztálya számára végső soron csak két tankönyvből fog állni a választék.

Hoffmann Rózsa egyébként azt is mondta: a tankönyvellátást állami kézbe vevő törvénnyel a szülőknek és a családoknak kívántak kedvezni,mert a kisebb választék a tankönyvek olcsóbbá válását eredményezi. Hogy ezt mire alapozza, az nem teljesen világos, hiszen az árakat többnyire a széles választék és a verseny szokta lenyomni.

 

Hoffmann Rózsa szerint a kevesebb több
Hoffmann Rózsa szerint a kevesebb több
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.