Földalapú 'rájelentkezések'
Újvári az ügy kipattanását követően beosztásából való felmentését kérte, aminek a kiadója eleget tett.
Az államtitkár felvázolt egy összeesküvés-elméletet is: bizonyos személyek „kormányellenes hangulatot kívántak a gazdák között ezzel az akcióval előidézni. Olyan területekre jelentkeztek be ugyanis támogatásért, amelyekhez semmi közük nem volt. Jól tudták, hogy késleltetik a kifizetéseket, mivel a mostani szabályozás alapján, ha egy területre több földhasználó jelentkezik be támogatásért, akkor a kifizetési kérelmet megtagadják, és megkezdődik a jogosultság ellenőrzése.”
De miért kockáztatná egy országos napilap vezetője a büntetőjogi felelősséget azért, hogy „kormányellenes hangulatot” idézzen elő a gazdák körében? Vajon Újvári egy nagy játék tájékozatlan részeseként csak a nevét adta az ügylethez, vagy egyszerűen belekeverték az egészbe? Esetleg afféle bozótharcosként kattintott a földekre?
Az adatok szerint Újvári Miklós a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján az utolsó pillanatban igényelt, és az érintett földterületekre is a május 15-i határnapon jelentkezett. Nem egyedi eset volt az övé, hétezer olyan kérelem jogosságát vizsgálják (a 170 ezer teljesített kifizetés mellett), amelynek tárgya a több földhasználó általi „rájelentkezés”. Az ilyen esetekben a valódi jogosult késve kapja meg a hektáronkénti 69 ezer forintot. Így járt a Péter család is, amelynek a földjére Újvári Miklós igényt jelentett be. Péter Mihálynak a Magosz (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) országos alelnökeként és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fővárosi és Pest megyei vezetőjeként volt némi rálátása a földalapú támogatásokra.
Rejtélyes módon Újvári Miklós pont a Budai Gyulához (aki a Magosz szövetségi igazgatója is) közelálló Péterék földjére jelentkezett „rá”.
Információink szerint azok a „bizonyos körök”, amelyekre Budai is célzott, sportot űznek abból, hogy olyan területekre nyújtsanak be igényt, amelyekre a felhasználó (általában a bérlő) nem igényelte a földalapú támogatást. Ehhez információval kell rendelkezni. Az információ forrása lehet maga az MVH, de szóba jöhetnek a földhivatalok is.
Földalapú támogatást egy hektár fölött lehet igényelni, de ennél kisebb földekre is be lehet nyújtani, ha azok „összeadódnak”. Jelenleg Magyarországon kétmillió földtulajdonos van, de a földterületeket 180 ezren használják. Ha valaki állami vagy önkormányzati földet bérel, akkor szintén benyújthat támogatási igényt (ez egyben magyarázza is az állami földpályázatok körüli mutyi kialakulását). A területalapú támogatás mértéke az igénylők számától függően változik, erre az évre művelési ágtól függetlenül 69 ezer forint hektáronként.
A számítógépes rendszerben benne van az ellenőrzési lehetőség, de az ellenőrzendők listáját a számítógépes program véletlenszerűen dobja ki. Ez is oka lehet a rájelentkezéseknek. Egyes területek használói nem akarnak hivatalba járni, s úgy gondolják, lemondanak a kicsiny támogatásról. A lefedetlen területekről valakiknek valóban tudomásuk lehetett. Budai Gyula is említett egy olyan büntető eljárást, amelynek négy gyanúsítottja van, és a NAV negyven céget vizsgál. A tényállás hasonló, mint amit a mostani ügyben is emlegetnek: költségvetési csalás kísérlete.
Újvári tagadta, hogy rájelentkezett volna a családi gazdasági földre.
– Amikor megkerestük, azt mondta, azt sem tudja, mi az, hogy MVH, valaki visszaélhetett az adataival – felelte kérdéseinkre Péter Mihály. – Felajánlottuk neki, hogy segítünk, tegyen feljelentést. Ettől azonban elzárkózott. És ahhoz képest, hogy nem hallott az MVH-honlapról, két nap múlva visszavonta az igénylését mind a 232 hektár vonatkozásában. Végső soron tönkretett bennünket, mert megakasztotta a támogatás felvételét. Korábban és nyomott áron kellett a terményeket értékesítenünk, hátrányt szenvedünk a pályázatokon is, úgyhogy kártérítési eljárás megkezdését fontolgatjuk. Az ügy folyománya, hogy több gazda is jelentkezett Pest megyéből azzal, hogy ők is hasonlóképp jártak: valaki más is rájelentkezett az általuk használt földre.
Újvári Miklós lapunknak azt mondta: „Megtisztelő, hogy engem bárki is önfeláldozó bozótharcosnak tekint, aki bármilyen ügy érdekében képes feláldozni a karrierjét, teljes egzisztenciáját vagy akár az életét. Az ilyen értelemben megfogalmazott elméletek azonban a teljes képtelenség kategóriájába tartoznak, és emiatt a politikai vádakkal nem is kívánok foglalkozni. Ami a dolog érdemi részét illeti, Péter Mihállyal soha nem találkoztam, a fiával és a munkatársaival azonban igen. Méghozzá októberben, néhány órával azután, hogy Péter Mihály telefonhívásából megtudtam, hogy a nevem – számomra érthetetlen módon – rajta szerepel az ő földjére szóló támogatási igénylésen. Azonnal budapesti irodájába mentem, ahol a munkatársai megmutatták nekem a rendszert, amelyet akkor láttam először. Kérésükre másnap elmentem a Magyar Vidékfejlesztési Hivatalba is, majd Péter Mihály egyik közvetlen munkatársának segítsége és útmutatása alapján levettem a nevemet minden olyan helyről, ahol szerepelt. Ebben az ügyben engem semmilyen hatóság nem keresett meg, ha majd esetleg megkeres, akkor ott is elmondom, ami történt. Ha pedig bárki úgy érzi, hogy neki kára keletkezett, akkor nyilván megteszi a szükséges jogi lépéseket. Én is ezt fogom tenni.”
