Nyelvtanítás: lehetetlen küldetés?

Az elmúlt hónapokban is számtalan bírálat érte a szeptembertől hatályos felnőttképzési törvény azon passzusait, amelyek a magánnyelvtanárok és a nyelviskolák munkáját, működését szabályozzák, mára azonban végképp kiverte a biztosítékot a szakmabeliek többségénél a törvényhez készült, illetve most készülő végrehajtási rendeletek jó része.

Többen már a vészharangot kongatják, mert úgy vélik: „Szétverik a hazai idegennyelv-oktatást”. Élesen bírálja a szabályok jó részét, valamint a most készülő kiegészítő rendelkezések zömét Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület vezetője. Mint mondja, azzal maguk is egyetértettek, hogy a szaktudás, a képzettség alapján nem árt szabályozni a piaci résztvevőket, ám szerinte a mára kialakult előírások ostobák, hemzsegnek a hibáktól, ellentmondásoktól, ráadásul egy jól behatárolható kört hoznak helyzetbe.

Rozgonyi Zoltán megemlít több rendszerhibát is: a felnőttképzési törvény alapján szerinte szeptember óta a magántanárok is csak engedély alapján taníthatnának, ám azt csak egy november közepén hozott rendeletben részletezték, mik a feltételei az engedélynek. „Több hónapos késés után is csak nagyjából derült ki, hogy mit kellene teljesíteni az engedélyhez, de sajnos az is világossá vált: sokak számára teljesíthetetlenek a feltételek” – állítja a szakember, aki példaként azt hozza fel: most a szabályok általánosan előírják, hogy a tanítás helyszínén egyebek mellett külön férfi- és női WC-re van szükség, valamint a közoktatásban előírt nagyságú teremre, kellő fényerejű világításra.

Rozgonyi Zoltán szerint mindez egy iskola esetében még akceptálható lenne, csakhogy ez az előírás azokra a magántanárokra is vonatkozna, akik otthonukban fogadnak egy-egy diákot, vagy cégekhez járnak oktatni.

Jelenleg ugyanis, teljesen érthetetlen módon, csak azon „egyéb” kategóriába sorolt tanfolyamok kapnának felmentést a tárgyi feltételek teljesítése alól, amelyeken speciális szaknyelvet oktatnak. Vagyis az alapfokú nyelvvizsgára való felkészítés nem megengedett könnyített feltételekkel, de mondjuk a biotechnológia angol szakkifejezéseinek tanítása már igen – fogalmaz Rozgonyi Zoltán. A szakember kiemeli: a szabályozás talán legsúlyosabb hibája, hogy gyakorlatilag egymillió forintos kaucióhoz köti az engedély kiadását, de azok a tanárok, akik jövedelemkiegészítésként oktattak eddig, vagy a kisebb, évek óta a túlélésükért küzdő iskolák aligha tudnak letenni ekkora összeget.

Az egyesületi elnök szerint mindezek után akár apróságnak tűnhet az az előírás: a tanárok kizárólag előzetesen engedélyeztetett, jóváhagyott oktatási terv alapján taníthatnak. Hozzáteszi: a magántanárok jó része eddig is feketén dolgozott, ám az új szabályozás, a teljesíthetetlen feltételek miatt az a néhány ezer oktató is illegalitásba kényszerül, aki eddig vállalkozóként, számlát adva, adót fizetve dolgozott. Rozgonyi Zoltán szerint a kormányzati törekvésekből világosan kiderül: a nem egészen kéttucatnyi, nagy – állami pályázati pénzekből is jócskán részesülő – képzőközpont piaci pozícióit javítják azzal, hogy az egyedül dolgozó tanárokat és a kisebb iskolákat ellehetetlenítik.

A szakember kérdésünkre elmondta: kifogásaikról többször tájékoztatták az illetékes tárcát, amely egy alkalommal elhívta egyesületüket egyeztetni, ám néhány technikai baki, elírás korrekcióján túl egyetlen érdemi javaslatukat, észrevételüket sem vették figyelembe. A bírálatok kapcsán megkerestük a szabályozásért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM). A tárca azonban mintha egy egész más szabályozásról beszélne. A lapunkhoz eljuttatott közleményük szerint az NGM biztos abban, hogy az új előírásoknak köszönhetően a képzés színvonala javulni fog, a tanulóknak nem kell majd attól tartaniuk, hogy becsapják őket, valamint a múlté lesz az iskolák „túlzott és helyenként felesleges adminisztrációs kötelezettsége”.

Azt is írják: „Nem igaz az a hír, hogy az NGM olyan szabályozást kíván kialakítani, amelyben egy magántanár is csak előre engedélyeztetett képzési program alapján taníthatna, és nem igaz, hogy tőlük is vagyoni biztosíték letételét követelné meg. Az igaz ugyanakkor, hogy a tömeges nyelvoktatást végző nyelviskolákban folyó általános nyelvi képzés minőségének emelése érdekében szükségesek az ilyen képzést folytató intézményekkel szembeni magasabb szakmai elvárások, szigorúbb követelmények. Ilyen például a vagyoni biztosíték megkövetelése”.

A tárca kérdésünkre kitért arra: a rendeletek véglegesítése még folyamatban van, a vitatott előírások kialakításában pedig több szakmai szervezet is részt vett, ráadásul a rendelet hamarosan olvasható lesz az NGM honlapján, így arról bárki elmondhatja a véleményét.

Kellőképpen megvilágítva
Kellőképpen megvilágítva FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.