Kínos következményei lehetnek a bírósági ügyáthelyezéseknek

Kínos következményei lehetnek annak, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2011–2012-ben több mint ötven kiemelt ügy tárgyalására jelölt ki az általános illetékességi szabályoktól eltérve más bíróságot.

Ha ezekben jogerős ítélet lesz, megnyílik a lehetőség arra, hogy az érintettek – a vádlottak, illetve gazdasági ügyekben a peres felek bármelyike – Strasbourghoz forduljanak, mert a magyar állam az emberi jogok európai egyezményének két pontját is megsértette.

Ez ok lehet arra is, hogy az eljárást jó pár év múlva megismételjék például a Budapestről Kecskemétre helyezett Hagyó-ügyben, vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezetője elleni „Sukoró-perben”, amit a főváros helyett Szolnokon tárgyalnak. Szintén ez lehet a helyzet az egykori MVM-vezér állítólagos sikkasztási ügyében, amelyben Kaposváron járnak el. Az egyezménysértésre hivatkozva a gazdasági perek vesztesei is sikerrel próbálkozhatnak, és legalább némi kártérítéshez nagy valószínűséggel hozzájutnak.

Az Alkotmánybíróság (AB) múlt héten hozott döntésében kimondta, hogy a bírósági ügyek áthelyezésének a büntetőeljárásról szóló törvényben (Be.) meghatározott – egyébként idén nyáron nemzetközi nyomásra hatályon kívül helyezett – szabályai sértették a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot. Minden ügyet ugyanis a törvényben előre meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bírónak kell tárgyalnia, s ez több mint ötven esetben nem így történt. Az OBH elnökének döntése ellen ráadásul nem volt helye fellebbezésnek.

Az AB 2011 decemberében már határozott az ügyáthelyezésről, és akkor is hasonló következtetésre jutott, kimondva, hogy az „alkotmányellenes és egyben nemzetközi szerződésbe is ütközik”. Ezt követően a parlament elfogadta az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, és az OBH elnökének más bíróság kijelölésére vonatkozó hatáskörét alkotmányos rangra emelte. Az alkotmánybírák az átmeneti rendelkezések jelentős részét megsemmisítették, beleértve ezt is. A válasz az alaptörvény negyedik módosítása volt, amit az ősszel elfogadott ötödik követett, s azzal már törölték az OBH-elnök e kifogásolt jogosítványát.

Hack Péter büntetőjogász szerint azért különösen súlyos, ami történt, mert szakértők már 2011-ben figyelmeztettek rá, hogy az ügyáthelyezés erősen aggályos. Ezt éppen két esztendeje az AB is kimondta, ennek ellenére az OBH elnöke még tavaly is számos esetben élt alkotmányellenes és nemzetközi szerződésbe ütköző jogkörével. Hack szerint bizonyos, ha valamelyik ügy az emberi jogi bíróság elé kerül, ott kimondják majd: a magyar állam megsértette a vádlottak alapvető, nemzetközi egyezmények által is garantált emberi jogait.

– Jogsértő eljárásban nem születhet helyes eredmény – hangsúlyozta Hack –, ezért ha Strasbourgban a bírósági ügyek áthelyezése miatt valóban elmarasztalják az államot, nincs más megoldás, mint az egészet a már törvényes bíró előtt újrakezdeni. Ebben az esetben pedig felvetődik, lesz-e valaki, aki vállalja a felelősséget az elvesztegetett időért – az emberi jogi bírósághoz panaszt csak a jogerős, vélhetően évek múlva másodfokon születő ítélet kimondása után lehet benyújtani – és a sok felesleges munkáért.

A Be. egyértelműen kimondja, hogy felülvizsgálati eljárásnak van helye, ha a „nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését”. Ilyen ügyekben meglehetősen nagy gyakorlata van Magyar Gábor ügyvédnek, aki a vörös csillag viselése miatt elmarasztalt ügyfelei képviseletében több pert nyert Strasbourgban. Kérdésünkre hangsúlyozta: most más a helyzet. A „vörös csillagosok” esetében a strasbourgi fórum a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan korlátozása miatt hozott az állam számára kellemetlen döntést, ezért a tiltott önkényuralmi jelkép használata okán kiszabott büntetést meg kellett semmisíteni. Az ügyek áthelyezése azonban „csak” eljárási hiba – hangsúlyozta –, így az esetleg később elítélt vádlottakat nem mentenék fel, de az ítéletet valószínűleg hatályon kívül helyeznék. Magyar Gábor úgy gondolja, szerencsés lenne megelőzni, hogy az állam újabb pereket veszítsen el Strasbourgban. Erre lehetőség is van, ha a másodfok majd új eljárásra visszaadja az ügyet, és abban a törvényes bíró határoz. Hack Péter hasonlóképpen látja, jelezve: az illetékességi szabályok megsértése nem kötelező hatályon kívül helyezési ok. Tehát a fellebbviteli bíróság mérlegelhet, ám ha tévednek, a végállomás az emberi jogi bíróság.

Bírósági forrásaink némiképp eltérően értelmezik a helyzetet. Az áthelyezett ügyek jelentős részét már jogerős ítélettel lezárták, azokban tehát az igazságszolgáltatásnak szerintük nincs dolga. De ha a verdikt kihirdetése óta kevesebb mint hat hónap telt el, az érintettek elmehetnek Strasbourgba, és valószínű, hogy emberi jogi egyezmény megsértése miatt kártérítést kapnak. Annak azonban szerintük csekély a valószínűsége, hogy ilyen esetekben új eljárás is indulhat.

Arra a tisztázó kérdésünkre, hogy vajon a bíróságok nem tehetnek-e valamit a nemzetközi egyezményekkel ellentétesen hozzájuk utalt ügyekben, Hack Péter leszögezte: az illetékesség kérdésében már a tárgyalás előtt dönteni kell, vagy kellett volna. Annak viszont szerinte nincs akadálya, hogy felfüggesszék akár a folyamatban lévő eljárást is, és az alkotmánybírák állásfoglalását kérjék. De úgy véli, jobb lett volna, ha az AB a határozatában maga ad iránymutatást, hogy mi történjék a folyamatban levő perekkel.

Hagyó-per újratöltve?

Visszautalt a Balassagyarmati Törvényszék egy a Fővárosi Törvényszéktől alaptörvény-ellenesen vidékre áthelyezett büntetőügyet – tudtuk meg Cech András ügyvédtől. Egyébként korábban – másokkal együtt – azért fordult Alkotmánybírósághoz (AB), mert az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a kiemelt ügyek esetén eltérhetett az általános illetékességi szabályoktól, és az eljárás lefolytatására más bíróságot jelölhetett ki. Így kerültek azok az emberek is a balassagyarmati bíróság elé, akiket szerzői jogok megsértésével vádolnak, s közülük többeket Cech András képvisel. Ők illegálisan töltöttek le, illetve árultak az interneten szoftvereket, illetve zenét és filmeket, s ezzel többmilliárdos kárt okoztak.

Miután az AB kimondta, hogy az ügyáthelyezés alkotmányellenes és nemzetközi egyezményekbe ütközik, Cech indítványozta a törvényszéknél, hogy állapítsa meg illetékessége hiányát, és helyezze vissza az ügyet a fővárosba. Ennek Balassagyarmaton helyt is adtak, mert a bíróság kimondta: a kijelölés jogalapja az alkotmánybírósági döntés kihirdetésével megszűnt. Ebben a helyzetben pedig nem tehetnek mást, mint hogy az eljárás során keletkezett összes dokumentumot megküldik a büntetőperben törvényesen hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszéknek. Erről pervezető végzésben rendelkeztek, amely ellen nincs helye fellebbezésnek.

Múlt heti közleményében az OBH még másként vélekedett, mert azt állította: az AB-döntés egyes, már hatályban sem lévő jogszabályokra vonatkozik, a testület elnökének bíróságot kijelölő korábbi határozatának hatályát pedig nem érinti. Ezért a hivatal úgy látta, a bíróságokon ügyáthelyezéssel folyamatban lévő eljárásokra a határozatnak közvetlen kihatása nincs. Ezt azzal támasztották alá, hogy az AB a hivatal vezetőjének egyetlen konkrét határozatát sem semmisítette meg.

Valóban nem, de az alkotmánybírósági verdikt indoklásából kitűnik: erre nem is volt szükség, mert a bírósági ügyek áthelyezésére vonatkozó szabályok alaptörvény-ellenességének megállapítása után ezek a rendelkezések a folyamatban levő ügyekben nem alkalmazhatók, ezért erről nem kellett külön rendelkezni. Cech András mindezek után elégedett a Balassagyarmati Törvényszék döntésével, amit a még létező bírói függetlenség újabb bizonyítékaként értékel, mert nem a központi instrukciók alapján jártak el, hanem abból indultak ki, hogy az AB döntése mindenkire kötelező.

Az ügyvéd elmondta, hogy 28 vádlottat érintő ügyről van szó, amelyben az első tárgyalást 2012 áprilisában tartották – akkor még a Fővárosi Törvényszék épületében, mert a bírói tanács jött Budapestre. Később Újpesten, majd ősztől Balassagyarmaton folyt az eljárás, tehát a vádlottaknak, a védőknek, a tanúknak és a szakértőknek csaknem tucatnyi alkalommal utazniuk kellett, ami – részben az állam számára is – jelentős többletköltség.

Arra a felvetésünkre, hogy miként folytatódik a konkrét büntetőügy, Cech András leszögezte: az eljárás eddig nyilvánvalóan alkotmánysértő keretek között zajlott, így álláspontja szerint a tavaly áprilistól tartott valamennyi tárgyalást meg nem történtnek kell tekinteni, ezért az ügyet a fővárosban az elejétől fogva meg kell ismételni. Emiatt nem tartja kizártnak, hogy a 2006 és 2009 között elkövetett bűncselekmények vádlottjainak ügyében jó esetben is csak 2015-ben születik majd meg az elsőfokú ítélet.

Cech András az alkotmánybírósági döntés kapcsán arról is beszélt, két alkotmánybíró esetében kizárási indítványt terjesztett elő. Szívós Mária esetében azt vetette fel, hogy ő korábban nyomozati bíróként közreműködött az alkotmányjogi panaszban szereplő ügy egyes vádlottjainak előzetes letartóztatásba helyezésében, Salamon László pedig az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnökeként részese volt a kifogásolt jogszabályok elfogadásának. Mindkét felvetését elutasították.

Az AB-határozat konzekvenciáit az egyes vádlottakra kihatóan is le kell vonniuk a bíróságoknak – ezt jelezte Kádár András, Hagyó Miklós ügyvédje is a Kecskeméti Törvényszék előtt folyó büntetőper tárgyalásán a múlt héten. A védőtől – aki az ügyáthelyezés kapcsán másokkal együtt szintén az AB-hez fordult – megtudtuk: kollégáival még egyeztetni kíván arról, hogy milyen konkrét indítvánnyal forduljanak a bírósághoz.

Leszögezte ugyanakkor, hogy az ügyáthelyezés lehetőségének megteremtésével genezisétől fogva alkotmányellenes helyzet jött létre, és a végeredmény egyértelmű: ha ezekben a perekben a jogerős ítélet után valaki a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul, ott mindenképpen megállapítják az emberi jogok európai egyezményének megsértését. Azzal kapcsolatban azonban, hogy addig mi történik, Kádár András nem kívánt jóslásokba bocsátkozni. Azt viszont maga sem vitatta, hogy védencének esetében – a Hagyó-ügyet 2012 júliusa óta tárgyalja a Kecskeméti Törvényszék – ugyancsak nem zárható ki az eljárás megismétlése.

Hagyó Miklós vallomást tesz Kecskeméten
Hagyó Miklós vallomást tesz Kecskeméten
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.