Szabad az út a kínai orvosoknak
Csupán igazolást kérnének arról, hogy az illetőt odahaza nem tiltották el hivatása gyakorlásától. A módosítást a parlament már elfogadta, a törvény végszavazásra vár. Így a szakmai kollégiumnak már nincs módja vétót emelni, holott Hegyi Gabriella, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője és a szakmai kollégiumi tagozat elnöke szerint átgondolatlan, a szakmával meg nem tárgyalt javaslat került a döntéshozók elé.
A kínai orvosi egyetemeken szerzett diploma ugyanis nem azonos értékű a nyugati országokban megszerezhető orvosi diplomával. Európa összes országában az orvosi egyetem elvégzése után, kiegészítő kurzus keretében oktatják a kínai orvoslást. Hegyi Gabriella elmondta: a most érvényben lévő jogszabályok értelmében Magyarországon, sőt Európa-szerte önállóan csak orvos végezhet kiegészítő gyógymódként kínai filozófiára épülő terápiát.
Azaz csakis a „konvencionális gyógyítási módszereket kiegészítve, meghatározott esetekben helyettesítve” és ilyen szakvizsgával rendelkező és felsőfokú egészségügyi képzésben részt vett személy kezelhet beteget. Kínai orvoslást oktatnak hallgatóknak a debreceni és a budapesti orvosi egyetemen is, de a feladat végzéséhez szükséges vizsgára csak Pécsen van lehetőség, és csakis már végzett szakorvosoknak. A szakember azt is elmondta: Magyarországon 12 kínai gyógyító praktizál, akik korábban egyedi engedéllyel kaptak erre jogosítványt, azzal a megkötéssel, hogy csak úgy dolgozhatnak, ha van mellettük a munkájukat felügyelő magyar orvos.
„Rábeszéltek” – vágta rá a javaslatot jegyző képviselők egyike, dr. Hollósi Antal Gábor lapunk kérdésére, amikor arról kérdeztük, miért írta oda az indítvány aljára a nevét, komolyan gondolta-e, hogy licencvizsga nélkül orvosként praktizálhatnak majd Magyarországon a kínai alternatív gyógyítók. A képviselő hozzátette azt is, szerinte semmi végzetes nem történt, de miután van lakossági igény az alternatív gyógymódokra, pusztán törvényi hátteret teremtenek a hagyományos kínai orvoslás gyakorlatának legalizálásához.
Ez jogalkotói feladat, és mint mondta: az egészségügyi bizottság is támogatta a javaslatot. Arra a kérdésre, hogy a kínai gyógyítók terápiájának orvosi tevékenységgé emelésével be kell-e lépniük nekik is az orvosi kamarába, kaphatnak-e receptírási jogot (azaz valóban a hazai gyógyítókkal azonos „értékű” orvosként kezelhetnek-e betegeket), a politikus csak annyit mondott, hogy ezeket a részleteket a szakpolitikának később kell szabályoznia. Ezekre a kérdésekre lapzártáig az egészségügyért felelős államtitkárságtól sem kaptunk választ.
