Rámpát a ranglétrára!

– Hét éve történt, hogy fejest ugrottam a Balatonba a déli parton. Sekély volt a víz, eltört a hatodik csigolyám. Szinte teljesen lebénultam, igaz, a rehabilitáció eredményeként ma már csak deréktól lefelé vagyok mozgásképtelen. Kerekes székbe kerültem, de azon szerencsések közé tartozom, akik fogyatékosan is megtarthatták az állásukat – mondja Dóra Gábor, aki 9 éve dolgozik hálózatüzemeltetési mérnökként a Vodafone-nál.

A balesete miatt öt hónapra esett ki a munkából. Azt meséli, a cégnél fel sem merült, hogy megszabaduljanak a mozgáskorlátozottá vált alkalmazottjuktól. „Három lehetőséget kínáltak: otthonról végezhető munkát, áthelyezést az akadálymentesített központba, vagy azt, hogy akadálymentessé teszik azt a részleget, ahol én dolgoztam. Ez utóbbit választottam. Kellett némi idő, hogy visszanyerjem a régi formámat, de ma már ugyanúgy megy a munka, mint régen. A mentális felépülésemhez ez adta a legnagyobb lökést” – teszi hozzá a kerekes székes mérnök.

Dóra Gábor esete idehaza ma még ritkaságnak számít, de korántsem példa nélküli. A fogyatékossággal élők világnapján megtartott, kizárólag megváltozott munkaképességűek (MMK) számára szervezett budapesti állásbörzén csupa olyan cég vett részt, amelyek élen járnak a munkaerőpiaci integrációban. A kéttucatnyi társaság között jórészt nemzetközi és hazai nagyvállalatokat, illetve közepes méretű társaságokat fedezhettünk fel, ezek főként az energetikai és a telekommunikációs szektorban működnek, valamint kereskedelmi, informatikai, pénzügyi és egyéb szolgáltatásokat kínálnak.

A Hungarian Business Leaders Forum által szervezett állásbörzén több száz megváltozott munkaképességű ember vett részt, ami jelentős sikernek számít ugyan, de a résztvevők a problémában érintetteknek csupán a töredékét képviselték. A statisztikai hivatal adatai szerint az aktív korú népességen (6,69 millió fő) belül 11,5 százalék (766 ezer fő) tartozik a megváltozott munkaképességűek csoportjába. Ha a foglalkoztatottak számához viszonyítjuk az MMK-sok arányát, az derül ki, hogy 3,7 millió foglalkoztatottból csupán 139 ezret tesznek ki a fogyatékos emberek, azaz a munkahellyel rendelkezők közül már csak 3,7 százalék tartozik a fogyatékossággal élők közé.

Ebből következően 627 ezer MMK-snak nincs munkája. A helyzetüket nehezíti, hogy döntő többségük csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezik, a megváltozott munkaképességűek közül nem sokan jutnak el a diplomáig, kevesen beszélnek idegen nyelveket. A különböző fogyatékossággal élők eltérő eséllyel jelennek meg a munkaerőpiacon. Zalabai Péterné, a fogyatékos emberek társadalmi beilleszkedését segítő Motiváció Alapítvány fejlesztési és innovációs igazgatója azt mondja, a legnehezebb helyzetben a pszichiátriai betegséggel küzdők vannak, a munkáltatók leginkább tőlük tartanak.

„Ennek az elsődleges oka az információhiány, kevesen tudják például, hogy megfelelő orvosi ellenőrzés mellett a pszichiátriai betegek tünetmentessé, így munkára alkalmassá tehetők” – teszi hozzá. Zalabai Péterné szerint a fogyatékossággal élők közül a munkáltatók leginkább a mozgáskorlátozottakkal szemben elfogadók, akik egyébként erős önérvényesítő képességgel rendelkeznek.

„Ennek több oka is van, így például az, hogy sokan közülük felnőttkorban válnak fogyatékossá, azaz diplomával rendelkezhetnek, nyelveket beszélhetnek, konkrét tapasztalataik lehetnek a munkavállalásról, de az is számít, hogy talán ők a mentálisan leginkább felkészültek a komoly munkaterhelésre” – mondja a szakember, aki szerint a siketek és a vakok esélyei a munkaerőpiacon nagyjából egyformák, de az értelmi fogyatékosoknak is akad lehetőség, főleg olyan munkakörökben, amelyekben alapkövetelmény a szabálykövetés, a vezetői instrukciók feltétel nélküli betartása.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a fogyatékossággal élők munkavállalási esélyei az elmúlt húsz évben csak keveset javultak. Az állam jórészt szabályozóeszközökkel igyekszik változtatni a helyzeten. A legjelentősebb előrelépést az úgynevezett rehabilitációs hozzájárulás 2010-es jelentős megemelése jelentette. A munkáltatókat terhelő kötelezettségre a cégek többsége egyfajta büntetőadóként tekint. Tény, hogy 2010-ben a korábbi, fejenként 177 ezer forintról egy lépcsőben 964 500 forintra emelték a rehabilitációs hozzájárulást. Ezt azoknak a (25 főnél többet foglalkoztató) vállalatoknak kell befizetniük a költségvetésbe, amelyeknél nem éri el az öt százalékot a megváltozott munkaképességűek aránya. A hozzájárulást az alapján számítják ki, hogy az adott cégnél hány fő hiányzik az ötszázalékos küszöb eléréséhez.

A három évvel ezelőtti emelés 2011-ben érezhetően növelte a fogyatékossággal élők foglalkoztatását, az utóbbi két esztendőben azonban már nem érzékeltette a hatását. – A rehabilitációs hozzájárulás növelése önmagában nem jelent megoldást, viszont kétségtelenül katalizátorként hatott – mondja Markos Ádám esélyegyenlőségi szakértő, a Rehabjob munkatársa. – Számos cégnél korábban nem is törődtek a hozzájárulással, egyszerűen befizették az összeget, de amikor 2010-ben több mint ötszörösére emelkedett a kötelezettség, a nagyvállalatoknál is feltűnt a váratlanul megjelenő, akár több tízmillió forintos tétel.

A cégek eltérően reagáltak a helyzetre. Akadnak olyan nemzetközi vállalatok, amelyeknél az az elfogadott gyakorlat, hogy nem alkalmazkodnak minden egyes állam speciális jogszabályváltozásaihoz, hanem eleve bekalkulálják a költségeikbe a különböző büntetőadókat. A vállalatok jó része azonban megoldandó feladatként fogta fel az új helyzetet, és igyekezett minél előbb az ötszázalékos küszöbig feltölteni megváltozott munkaképességű alkalmazottakkal a létszámot. A cégek egy része viszont a rehabilitációs hozzájárulás megemelését egyfajta lehetőségként fogta fel, és nekilátott a foglalkoztatási stratégiája újragondolásának.

Bár a legtöbb helyen ma még társadalmi integrációként emlegetik a fogyatékos emberek beilleszkedésének folyamatát, a szakemberek inkább társadalmi inklúzióról, azaz befogadás helyett elfogadásról beszélnek. A budapesti állásbörzén részt vevő cégek ezt a filozófiát követik, többségük már meg is szerezte a „Fogyatékosságbarát Munkahely” címet. Mindegyikükre jellemző, hogy nem pusztán az MMK-sok felvételét tűzték ki célul, hanem azt is, hogy a fogyatékossággal élők javadalmazása megegyezzen az ép kollégáikéval, képesek legyenek a vállalati struktúrában oldal irányba és felfelé is elmozdulni. Ahogy a szakemberek fogalmaznak: a fogyatékos emberek karrierépítése érdekében „rámpát kell helyezni a ranglétrára”.

Kemény Péter, az E.ON Hungária Zrt. HR-igazgatóságának munkatársa a börzén elmondta, az 5000 főt foglalkoztató energetikai vállalatnál az elmúlt években teljesen átalakították a munkaerő-felvételi rendszert, jelenleg 640 munkakört tartanak nyilván nyitottként, azaz ezekben a pozíciókban megváltozott munkaképességű embereket is foglalkoztathatnak. Mint mondta, rendkívül fontos az MMK-sok folyamatos teljesítményértékelése. Példaként megemlítette, hogy a cégnél nemrég az egyik vezető panaszkodott egy megváltozott munkaképességű dolgozókból álló csoportra, ám a statisztikai adatok elemzéséből kiderült, hogy a kifogásolt időszakban a fogyatékossággal élő alkalmazottak teljesen átlagos teljesítményt nyújtottak.

Kövér Balázs, a Creditexpress Magyarország Kft. ügyfélkapcsolati menedzsere arról számolt be, hogy a cégüknél évek óta egyre több vak embernek adnak munkát, akiket a call-centerben alkalmaznak. „Ahhoz, hogy ugyanolyan színvonalon láthassák el a feladatukat, mint a látó kollégáik, egy vak informatikai szakembertől kértünk segítséget, aki több, mint féléves munkával fejlesztette ki a mi igényeinkre szabott speciális szoftvert. Elégedettek vagyunk vak munkatársaink teljesítményével, szeretnénk megőrizni őket, amihez folyamatosan javítanunk kell a munkakörülményeiken. Ezért kialakítottunk számukra egy üvegfalú irodát, amelyben minden egyes munkaállomás mellé egy kutyaházat helyeztünk el, hogy a vakvezető kutyák egész nap a gazdájuk mellett lehessenek” –tette hozzá Kövér Balázs.

A fogyatékossággal élők alkalmazásában élen jár a Provident Zrt., amely három év alatt 120-ról 220-ra emelte a megváltozott munkaképességű dolgozóinak a létszámát. Kamarás Zsuzsanna, a cég HR-igazgatója – aki büszke arra, hogy a saját részlegén már 23 százalékos a fogyatékossággal élő dolgozók aránya – úgy fogalmazott: egy vállalaton belül az első és legfontosabb lépés a vezetők „érzékenyítése” (az elfogadó, toleráns és nyitott attitűd megteremtése.) Markos Ádám szerint a „jó gyakorlatokat” felvonultató cégek egyelőre kivételt jelentenek, az integrációs problémák megoldása idehaza még gyerekcipőben jár.

Az sem biztató – teszi hozzá –, hogy az egyetemekről frissen kikerülő mérnökök, jogászok, HR-esek alig ismerik az akadálymentesítésnek a saját szakmájukra vonatkozó követelményeit. A szakemberek úgy látják, a magyarországi munkaerő-piaci integrációban nincsenek általános receptek, az élenjáró cégek egyéni módszerekkel próbálnak nyitni a fogyatékossággal élők felé. „Ebben a munkában sok segítséget kaphatnának az állami és a civil szférában tevékenykedő szociális szolgáltatóktól, kár, hogy a munkáltatók nagy része egyedül akarja megoldani a problémát” – teszi hozzá Zalabai Péterné. A budapesti börzéről sokan távoztak csalódottan, csak keveseknek sikerült azonnal állást szerezniük.

– Nem is számítottam arra, hogy egyből összejöhet valami, az a lényeg, hogy bekerültem egy csomó cég adatbázisába, kapcsolatokat szereztem, több helyről is azt ígérték, hogy keresni fognak, ha adódik valami munkalehetőség – mondja Balogh Róbert. A 32 éves vak férfi éveken át gyógymasszőrként dolgozott, jelenleg szociális munkásnak tanul. Az elmúlt évtizedben többször volt munka nélkül, mint állásban. – Folyamatosan küldözgetem az önéletrajzomat a különböző cégeknek, de alig kapok visszajelzést. Egy pénzügyi szolgáltató cégnél nemrég ügyfélszolgálatra kerestek embert, és meglepetésemre behívtak állásinterjúra, pedig az életrajzomból tudták, hogy vak vagyok. Amikor aztán meglátott a HR-vezető, közölte, hogy nem tud alkalmazni. Nem a látásommal volt problémája, hanem a bőrszínemmel. Azt mondta: ő ugyan elfogadná, hogy roma vagyok, de attól tart, hogy az ügyfelek ezt már nem tolerálnák.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.