– Debrecen az ország egyik legfurcsább városa: itt az is megtörténhet, hogy a milliárdos bevételekkel kecsegtető egészségügyi piacért folytatott harcban a kis hal falja fel a nagyobbat – így kommentálják helyi forrásaink, hogy Debrecen fideszes városvezetésének nyomására összeolvad a megyei Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet a Debreceni Egyetemmel (DE), s ezzel a cívisvárosban az ország legnagyobb egészségügyi intézménye jön létre több mint 42 milliárd forintos évi OEP-finanszírozással.

A Kenézy tetemes adóságokkal küzd

A téma már évek óta napirenden van, ám az egyetem előző vezetése határozottan védte az Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) klinikáinak önállóságát, arra hivatkozva, hogy az egyetemi oktatás és gyógyítás színvonala veszélybe kerülhet egy olyan fúzióval, amelyet esetlegesen nem szakmai, hanem pusztán gazdasági érdekek határoznak meg. Egy esetleges forrásmegvonás következtében ugyanis leépülhetnek különböző tanszéki és szakmai műhelyek, eshet az egyetem nemzetközi megítélése.

Idén azonban a Fidesz embereként elkönyvelt Szilvássy Zoltán lett a DE rektora, s ezzel máris elhárult a fúzió akadálya. Amint azt Kósa Lajos fideszes polgármester és Szilvássy Zoltán rektor a minap bejelentette: a város és az egyetem közös szándéka, hogy a debreceni állami betegellátó intézményekből egységes rendszer jöjjön létre a Debreceni Egyetemen belül, s ezért kérik az Emberi Erőforrások Minisztériumát, járuljon hozzá, hogy 2014. január 1-jétől a Kenézy fenntartói joga a Debreceni Egyetemhez kerüljön. Kósa szerint a párhuzamosságok megszüntetésével hatékonyabbá válhat a betegellátás, míg Szilvássy szerint az egységes irányítás egyszerűsítené a betegutakat, sőt az új rendszerben a kapacitások csökkentése nélkül éves szinten másfél milliárd forint tartalék keletkezhet, amit szintén a betegellátás javítására tudnak fordítani.

Forrásaink szerint azonban a fúzió lényege elsősorban nem orvosszakmai, hanem anyagi természetű: nem mindegy, hogy a fúzió után miképpen osztják el az OEP-forrásokat a tetemes adósságokkal küszködő Kenézy és az elmúlt tíz évben több tízmilliárdos fejlesztéseket megvalósító DE OEC között. Előfordulhat az is, hogy a kórház többmilliárdos adósságát a DE forrásaiból egyenlítik ki.

A Debreceni Egyetem előző vezetése még úgy vélekedett, hogy elmaradhatnak a bevételt jelentő külföldi diákok. Szilvássy Zoltán azonban optimista: mint pár hete a Debrecen Televízióban kifejtette, a kidolgozott életpályamodell sem a klinikai, sem a kórházi orvosok előmenetelében nem okoz majd gondot. Az említett televízióban elhangzott az is: a teljes összeolvadás költsége nyolc-tíz milliárd forintra becsülhető, az integráció elindításához már nyertek is mintegy másfél milliárd forint pályázati pénzt, a hiányzó összeget pedig az egyetem és a kórház a 2014 és 2020 közötti uniós tervezési ciklusban akarja megszerezni.

Érdeklődésünkre egy neve elhallgatását kérő klinikai vezető azt mondta: érthetetlen, hogy miféle adatok alapján becsülték nyolc-tíz milliárd forintra az összevonás költségét, és ha pusztán az integrációs folyamat ilyen irdatlan összeget emészt föl, akkor kérdéses, megéri-e egyáltalán végigcsinálni. Megkérdeztük az MSZP debreceni elnökségének tagját, Rónai György orvost is, aki azt mondta: furcsa, hogy pusztán a fúzió az adófizetők nyolcmilliárd forintjába kerül, s ennek a pénznek lenne jobb helye. Közölte: balkáni körülmények uralkodnak a rendelőkben és a várótermekben, hosszas várólisták alakultak ki, kiégett, alulfizetett, jövőkép nélküli egészségügyi személyzettel találkozni mindenhol, s ezen biztosan nem változtat a tervezett átszervezés, ráadásul csak bosszankodni lehet rajta, hogy megint nem a dolgozók anyagi megbecsülése és boldogulása van terítéken. Végül kijelentette: olyan folyamatokról beszélnek a dolgozók, amelyekben keveredik a kutatás, az oktatás és a betegellátás rendje.

Az ügyről megkérdeztük Debrecen városvezetését is: Kósa Lajos polgármestertől azt szerettük volna megtudakolni, hogy szerinte miért éri meg nyolc-tíz milliárdért integrálni a két intézményt, de írásban föltett kérdéseinkre sem a városvezető, sem a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester nem reagált.