Újraosztott zöldügyek
Hogy mi lesz a magyarázó ideológia e lépés mögött, azt nem tudni, vannak azonban olyan feltételezések, amelyek a fideszes érdekcsoportok uniós pénzekért folytatott marakodását vélik fölsejleni a történtek mögött.
Orbán Viktornak a kormányalakításkor volt egy tétova ígérete, amelyet valószínűleg maga sem vett komolyan: azt mondta, a zöldtárca önállóságának megszűnése nem jelenti a zöldügyek kormányzati képviseletének csökkenését. Hogy a valóságban mennyire azt jelentette, azt a zöldhatósági intézményrendszert fokozottan sújtó elvonások mellett olyan ügyek tucatjai bizonyítják, amelyekben látványosan pusztítják a környezetet anélkül, hogy bárki szót emelt volna.
A példákat a Kossuth tér és a Ludovika park fáinak kiirtásától egészen a nemzeti parki földek kiosztásáig lehetne sorolni. Lapunk úgy tudja, a környezeti kontroll csökkentése tudatos döntés volt, de eleinte csak a kétharmados kormányzásra, a nagy átalakítások és a tervezett jelentős fejlesztések időszakára szólt volna. Fideszes forrásaink szerint a legutóbbi időkig az volt a terv, hogy egy esetleges újabb választási győzelem után a kormányban lesz zöldminisztérium, a környezetvédelem, a természetvédelem és a vízügy pedig egységes irányítás alá kerül.
Ezt az elképzelést mostanra a környezeti problémák iránt amúgy kevés érdeklődést mutató Orbán Viktor egyéb politikai szempontjai felülírták. Várhatóan heteken belül a BM-be költöztetik a vízügy maradékát. (Annak idején, amikor még csak az árvízvédelmet vonta el a belügy, a teljes vízügyi és természetvédelmi szakma, illetve a tudomány tiltakozott a minden ökológiai logikát nélkülöző lépés ellen, egyebek mellett azzal érvelve, hogy nem lehet rendőrségi vagy katasztrófavédelmi vezetőkre bízni vízgazdálkodási döntések meghozatalát.)
Előkészítés alatt áll továbbá a zöldportfólió maradékának széthordása: a tervekben az szerepel, hogy a nemzeti parkok és a környezetvédelmi hatóságok felügyelete a közigazgatási tárcához (közvetlenül a kormányhivatalokhoz) kerül – vagyis a jelenlegi vízgyűjtőalapú, kilencelemű struktúra a megyékhez tagozódik –, a többi szakterület, azaz például a hulladékkezelés vagy a levegőminőség-védelem pedig a fejlesztési minisztériumhoz. Az átalakítás előkészítése során nem merül fel a hatékonyság vagy a környezeti értékek szempontja: valójában az uniós források fölötti rendelkezési jogosítványokat osztják újra.
Az agrártámogatások önmagukban is az egyik legnagyobb szeletet jelentik a tortából – erről most leválasztják a környezeti fejlesztési pénzeket, és szétosztják a Simicska–Nyerges-érdekkörrel kitüntetett kapcsolatban álló NFM, illetve az egyre inkább az önkormányzati lobbi képviseletében fellépő, és az előbbi körrel szemben ellensúlyt képezni próbáló Lázár János között (forrásaink szerint azzal, hogy a KIM is kap a zöldpénzekből, valójában Lázár befolyása erősödik). A tervezett lépések természetesen Illés Zoltán környezetügyi államtitkár jövőjét is érintik – rá egyes elképzelések szerint brüsszeli kiküldetés vagy egyéb külszolgálati megbízás vár.
Illés Zoltán lapunk kérdésére a fenti információkat nem kommentálta, csupán annyit mondott: a vízügy kettéosztottságának megszüntetésében van logika – a jelenlegi helyzetnél vélhetőleg az is jobb, ha a szakterület egy másik tárcánál egyesül –, ám például a vízügyi engedélyezés szétválasztása a környezet- és természetvédelemtől még problémák forrása lehet. Illés ugyanakkor érzékeltette: bárhogy rendezi is át a struktúrát a kormányfő, ő fegyelmezett politikusként tudomásul fogja venni a döntést.
