Ez az átalakítás teremtene egyben alkalmat arra is, hogy a sportkórház új épületének szerkezetkészre fölhúzott, és 2001-ben félbehagyott épületének is funkciót találjanak.

A nyáron egyszer már a kormány előtt volt a sportegészségügy és a sportkórház sorsának rendezéséről szóló javaslat, de akkor csak arról döntöttek, milyen irányba gondolják tovább az akkori előterjesztést. Most ez készült el, s ennek része a Magyar Sporttudományi Egyetem létrehozásának gondolata. Azt is javasolja a koncepció, hogy az ehhez szükséges forrásokról már most, a 2014-es költségvetés terhére gondoskodjék a kormány.

A több megoldási lehetőséget is tartalmazó javaslatról első körben szerdán tárgyalt a kormány, ám hogy e nagy ívű tervhez sikerült-e fölhatalmazást és a jövő évi költségvetésben forrást is találni, azt egyelőre nem lehet még tudni.

A kabinet elé kerülő javaslat A változata szerint az új egyetem részeként befejeznék és úgynevezett sportélettani és kutatási célokra használnák a budai Alkotás utcára néző félbehagyott épületet. A Sportkórház egyes feladatai (kardiológia, ortopéd sebészet), amelyeket most is a Semmelweis Egyetem tanszékei végeznek, az orvosi egyetemnél maradnának, a sportolók rehabilitációját pedig az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe telepítenék. (Az intézmény élére néhány hete nevezték ki Cserháti Pétert, a területet felügyelő szaktárca eddigi helyettes államtitkárát, akinek egyben – frissen kinevezett miniszteri biztosként – feladata a rehabilitáció szakmai felügyelete is.)

A B változat szerint „egyben maradna” a sportorvoslással összefüggő valamennyi szakma, s azok az új épületben kapnának helyet. Ezt az elméletet támogatja a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), amely november 22-ei levelében véleményezte a javaslatot, s szerintük „az előterjesztés előremutató, innovatív megoldást kínál a sportegészségügy, a sporttudomány és a sportszakember-képzés terén az elmúlt időszakban felhalmozódott problémákra, hiányosságokra”.

A MOB által támogatott változat „szépséghibája”, hogy a megvalósításához sok-sok pénzre van szükség: az élsportolók, illetve a sérült sportolók kardiológiai és ortopéd sebészeti ellátásához nem elég csak az épületet befejezni, de új CT- és MR-berendezéseket kellene vásárolni. A kardiológiai kivizsgálásokhoz pedig invazív centrum, droglaboratórium kialakítására lenne szükség.

„Ennyi pénz a világon nincs, s annak idején, 2001-ben az új épületprojektet is ezért állították le” – így foglalható össze, amit lapunknak nyilatkozott néhány szakértő az elgondolással kapcsolatban. Egyikük azt is hozzátette: az A variáció eleve fából vaskarika. Nincs túl sok értelme a két egyetem szétválasztásának, ha amúgy a sportolók kardiológiai ellátása továbbra is a Merkely Béla professzor által vezetett városmajori szívklinikán, az ortopéd sebészet pedig a Hangody László által irányított tanszékek kórházaiban (az Uzsokiban, illetve a Péterfyben) maradna. Lapunk úgy tudja: ha befejeznék is a Sportkórház új épületét, akkor sem települne oda eszközöstül, stábostul a Semmelweis Egyetemről egyik professzor sem. (A FIFA mindkettőjük esetében néhány éve kiválósági díjjal ismerte el centrumaik tevékenységét, és ezeket jelölte ki a nemzetközi sportolók ellátási helyéül is.)

Belaknák a félbehagyott, régóta üresen álló budai épületegyüttest