Az Európai Parlament petíciós bizottsága Zsák Ferenc hétfői meghallgatása után úgy foglalt állást, hogy a győri Audi-gyár bővítési területének átminősítése – vagyis a Natura 2000-es besorolás megváltoztatása – szakmailag aggályos módon történt, és további vizsgálatra szorul.

Zsák Ferenc – aki ellen azzal a váddal, hogy megvesztegette az Audit, jelenleg is bírósági eljárás folyik – évek óta küzd igazáért: a Tiszántúli Természetvédők Társulatának vezetője szerint a Győr melletti, kiemelt védettségű természeti területen nem épülhetett volna fel az autógyár, mert azt jogszerűen nem lehetett volna átminősíttetni. Az aktivista elleni vád az, hogy állítólag pénzt követelt az Auditól az engedélyt megtámadó fellebbezése visszavonásáért.

Az EP petíciós bizottsága hétfőn meghallgatta a természetvédőt, és úgy döntött, hogy – az Európai Bizottság kérésével szemben – nem zárják le (azaz nem utasítják el) a győri Audi-bővítés ügyében benyújtott petíciót, hanem kikérik az EP környezetvédelmi bizottságának szakvéleményét, és megvizsgálják, milyen szakmai érvek alapján tartotta a bizottság elfogadhatónak a Natura 2000 védelem alatt álló területek beépítését.

A Natura 2000-es területek átminősítésénél három kritériumnak kell teljesülnie: bizonyítani kell, hogy a projekt máshol nem valósítható meg, kiemelt közérdeket szolgál, és hogy lehetséges a megsemmisülő természeti értékek kompenzációja. Ha valóban hiba történt, azt formailag a brüsszeli bizottság követte el, ténylegesen viszont legalább annyira a magyar kormány is, amely a terület átminősítéséhez érveket szolgáltatott.

A precedens nélküli eset kimenetele még bizonytalan, de az elképzelhető, hogy hatással lesz a kormány által tervezett Normafa-beruházásra. A helyszín ott is a Natura 2000 hálózat része, s valószínű, hogy egy újabb, esetleg nehezen magyarázható átminősítéshez az Audi-ügy árnyékában a bizottság nem fog hozzájárulni.

A petíciós bizottság „riaszt”

A bizottság két dolgot tehet egy beadvánnyal: további információkat kér, majd legvégül akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat az Európai Bizottság (EB), vagy lezárja az ügyet, mert nem talál uniós kompetenciát, és úgy értékeli, az EB nem tud többet tenni. – A petíciós bizottság „riasztásként” szolgál az EB számára, de a döntést az Európai Bizottság hozza meg arról, hogy indít-e bármilyen formális vizsgálatot. A petíciós bizottság legfeljebb annyit tehet, hogy felkarolja a kérdést, és életben tartja – közölte megkeresésünkre Natalia Dasilva, a petíciós bizottsággal is foglalkozó parlamenti sajtótitkár.

A petíciós bizottság az Audi-ügyben nemcsak az EB-től kért további információt, hanem az EP környezetvédelmi bizottságától is szakvéleményt rendelt. A környezetvédelmi bizottság véleménye sorsdöntő lehet: ez állapítja meg, hogy az EB tehetett volna-e többet, megkapta-e a szükséges információkat, kellene-e lépnie. A környezetvédelmi bizottság számára nincs konkrét határideje annak, mikorra kell elkészítenie a véleményt. (Brüsszeli tudósítónktól)