Klinghammer elbukott?

A kormány ma csak egy jelentést tárgyal, nem születik döntés a Klinghammer-féle felsőoktatási stratégiából következő törvénymódosításokról. Így az csak egy elvi dokumentum marad.

Információink szerint Balog Zoltán humán-csúcsminiszter szándéka szerint Klinghammer István felsőoktatási államtitkár is részt vesz a kormány mai ülésén. Az államtitkár vasárnapi nyilatkozata szerint ugyanis bizonyos, hogy a kabinet ma megtárgyalja az általa fémjelzett felsőoktatási stratégiát. Bár Klinghammer Istvánt tegnap nem tudtuk elérni, de egymástól független kormányzati szereplők munkatársunknak azt mondták: tudomásuk szerint nincs szó arról, hogy ma döntenének is a felsőoktatási törvény módosításáról, esetleg arról, hogy a stratégia a parlament elé kerül.

Ez azért érdekes, mert a stratégiából számos ponton törvénymódosítás következne, vagyis azok nélkül csak elvi dokumentum marad. Olyan, szakmailag már kidolgozott javaslatokról van szó, amelyek érintik – még ha a felsőoktatási kerekasztal mandátuma ideiglenes volt is csupán – a felsőoktatás finanszírozásának és átalakításának kérdését, továbbá az egyetemi autonómia legfontosabb elemeit, így például a rektorválasztást, a képzési struktúrát, a felvételi eljárást, valamint az új gazdasági-pénzügyi irányítási rendszert.

„Nincs az asztalon olyan konkrét törvénytervezet, amelyről most kellene határozni” – mondta erre egyik forrásunk. Az a valószínűbb tehát, hogy valóban csak a január végén összehívott felsőoktatási kerekasztal által folytatott konzultációsorozat eredményéről készített jelentést –és nem magát a stratégiát – értékeli a kormány. És annak ellenére, hogy a kerekasztal-tárgyalásokat még az év elején Balog Zoltán miniszter kezdeményezte – így pacifikálva a forrongó felsőoktatási szférát –, a jelentést, legalábbis az előzetes elképzelések szerint, Klinghammer István terjesztené elő a mai kormányülésen. Aki így akár személyesen is szembesülhet azzal, hogy stratégia ide vagy oda, valójában kudarcot vallott.

Egyik forrásunk úgy hallotta, hogy a Klinghammer-stratégia már hetekkel ezelőtt eljutott a tárcák közti koordináció felelőséhez, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János államtitkárhoz is, akinek köztudottan nem túl szívélyes a kapcsolata Balog Zoltán humánminiszterrel. Van, aki ezt úgy értékelte, hogy rajta keresztül próbálják „helyzetbe hozni” a várt törvénymódosításokat, amelyeket eddig sikeresen blokkolt a dokumentum szellemiségével folyamatosan szembehelyezkedő iparkamarai elnök, Parragh László. És nem csak ő: számos forrásunk egybehangzóan állította, hogy Parragh mellé sorakozott fel Klinghammer helyettese, a még Hoffmann Rózsa által kinevezett helyettes államtitkár, Maruzsa Zoltán, akinek a stábját az államtitkár szakértői csapata kihagyta a dokumentum előkészítéséből. Az is nehezíti ugyanakkor a stratégia sorsát, hogy az ELTE volt rektoraként már a felsőoktatási államtitkáron van az a stigma, hogy ő valójában „a rektorok lobbistája a kormányban”. Így igencsak kétséges, hogy megnyitnák a felsőoktatási törvény parlamenti vitáját – „à la Klinghammer”.

Ez mindenesetre már rég nem csak szakmai kérdés: jelenleg inkább politikai, mivel kampány van. Ezért aztán nincs is túl nagy jelentősége annak, hogy a Klinghammer-féle koncepció megfelel-e a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elvárásának, vagy sem. A miniszterelnöknek és Balog Zoltán miniszternek is azt kell mérlegelnie, hogy a jelenlegi, többé-kevésbé pacifikált helyzet így, néhány hónappal a választások előtt, ne alakulhasson konfliktusossá – jegyezte meg forrásunk. Ugyanakkor néhány elvárásnak meg szeretnének felelni: így forrásunk azt azért nem zárta ki, hogy a Klinghammer-koncepció bizonyos elemeit „valamilyen formában” mégis megszavazhatja a parlament. Különösen, hogy a felsőoktatási kerekasztal szeptember 20-án nagy többséggel, 10:1 arányban fogadta el a felsőoktatási stratégiát, amit csak Parragh László ellenzett.

Forrásaink azt valószínűsítették, hogy a 2014-es finanszírozási rendeletet bizonyosan megszavazza a parlament, megszüntetve ezzel a felsőoktatási intézmények pénzügyi kiszolgáltatottságát, vagyis a kézi vezérlését. (Ezzel részben az egyetemekre, főiskolákra hárítva a gazdálkodás és az esetleges „becsődölés” felelősségét is.) A kancellárok kinevezését és a rektorválasztás szenátushoz delegálását várhatóan szintén „rendezhetik”, noha – mint arról lapunk korábban már beszámolt – Klinghammer István egy közelmúltban adott nyilatkozatából az derült ki: a rektori pályázatokat már kiírták, így hiába is módosítanák a törvényt, a választási folyamatban még a kiírás idején hatályos jogszabályokat veszik figyelembe. Magyarul: továbbra is a miniszter nevezi ki az egyetemek vezetőit.

Balog Zoltán és Lázár János
Balog Zoltán és Lázár János
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.