Aláírta az ágazatot érintő kollektív szerződést a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) és a kormánnyal tavaly télen a sztrájkbizottság égisze alatt megállapodó Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A dokumentum 150 ezer állami iskolában oktató és egyéb feladatot ellátó pedagógusra terjed ki. Az ágazati kollektív szerződés január elsején lép hatályba. Galló Istvánné, a PSZ elnöke tegnap sajtótájékoztatón közölte: ilyen kollektív szerződés megkötésére nem volt mód akkor, amikor az önkormányzatok voltak az iskolák fenntartói. A PSZ elnöke eredménynek nevezte, hogy a szerződés rendezi a 32 óra kötött munkaidő – amely „32 óra kötelező intézményben töltött időként” híresült el – kérdését. Vagyis: a kötött munkaidő felett díjazás jár, tehát a túlórát ki kell fizetni. Az érdekképviseleti vezető szerint ez önmagában nem oldja meg a pedagóguséletpálya-modell bevezetéséhez kapcsolódó bérrendszer problémáit.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke

– Most egy kicsit elismerik majd a többletmunkát. A több diplomát, a jó minőségben végzett munkát, a speciális feladatok elvégzését viszont továbbra sem ismeri el a bérrendszer –mondta. Hozzátette, a szerződés a jóléti juttatásokra is kiterjed, igaz, azok nagysága a Klik mindenkori költségvetésétől függ majd. Galló Istvánné ezzel kapcsolatban magyarázatként megjegyezte, a munkáltatók általában nem vállalnak elköteleződést a cafeteria juttatásának a mértékéről. Közölte, hogy a Klik jövő évi költségvetés-tervezete tartalmaz ilyen juttatásokat.

– Sokan vitatják a kormány és a sztrájkbizottság megállapodását, pedig sok mindent elértünk. A kollégák szempontjából fontos, hogy az új bérrendszert a PSZ nyomására a kormány már idén kiterjesztette a szakszolgálatokra, szakmai szolgáltatókban dolgozókra is. Azt is sikerült elérni, hogy ne csak a katedrán eltöltött időt számítsák munkaviszonynak, amikor a bértábla szerinti besorolásról döntenek –hangsúlyozta Galló Istvánné, hozzáfűzve: a tárgyalópartner, azaz a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem adta könnyen magát. A kormány korábbi elképzelései alapján ugyanis a túlmunkáért nem járt volna ellentételezés, ezért Galló Istvánné szerint pozitív fejlemény, hogy sikerült az érdekvédelemnek elérnie a túlórapénz kifizetésének rögzítését.

A szerződés rendezi a szakszervezeti munkával megbízott pedagógusok helyzetét is, akiket legfeljebb 22 tanítási órára lehet beosztani, és biztosítani kell nekik 10-15 fizetett szabad napot egy évben a szakszervezeti munka elvégzésére.

Mivel lapunk úgy tudja, hogy sok helyen 24, de az sem ritka, hogy 26 tanítási órájuk van a pedagógusoknak, ezért megkérdeztük, a 22 óra maximalizálása a nem szakszervezeti munkát végző kollégákra is kiterjed-e a kollektív szerződésben.

– A vonatkozó törvényt és kormányrendeletet sokan sokféleképpen értelmezik. Ezért fontos lenne, hogy a Klik világos utasítást adjon az intézményvezetőknek, hány órát terhelhetnek a kollégákra – mondta erre Galló Istvánné lapunknak.

A PSZ kezdeményezi azt is, hogy a Klikkel kötött szerződés mintájára jöjjön létre kollektív szerződés az önkormányzati szektorban is, amely így kiterjedhetne az óvópedagógusokra és a gyermekvédelemben dolgozókra is. – A közoktatás átalakításáról most is azt gondoljuk, hogy komoly problémákat vet fel – fűzte hozzá Gallóné.

– Jó, hogy van, ez a legfőbb erénye – így foglalta össze véleményét Mendrey László a kollektív szerződésről. A kisebbik érdekképviselet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke lapunk megkeresésére azt is elmondta, hogy „első olvasatra ez a szerződés nem csökkenti a pedagógusok kiszolgáltatottságát”. Szerinte ugyanis a szerződés számos eleme megtalálható a munka törvénykönyvében is.

– Nesze semmi, fogd meg jól –jellemezte a szerződést, utalva arra, hogy bár fontos a 32 óra feletti túlmunka elszámolása, kifizetésére viszont semmilyen garancia nincs.

– Hogyan fog megvalósulni? Hiszen pontosan tudjuk, nőtt az iskolákban a pedagógusok munkaterhelése. Számtalan tankerületben megtiltották, hogy a kollégák az elszámolásnál feltüntessék a 32 órán felül elvégzett túlórájukat – fogalmazott. (A pedagógusoknak részletesen be kell számolniuk, hogy hány munkaórát dolgoztak le. – A szerk.) Mendrey László szerint az is problémás, hogy a szerződésben a béren kívüli juttatások a költségvetéstől függenek. Szerinte az egész csak arra jó, hogy a kormány azt érezhesse: köznevelési rendszerét legitimizálták.

A PDSZ január 31-ig monitorozza a pedagógusok hangulatát: felmérik, mekkora az elégedetlenség egy esetleges tiltakozáshoz, nyomásgyakorláshoz.

– Amikor közelednek a választások és alternatívaként merül fel egy esetleges kormányváltás, akkor az emberek jobban figyelik a politikát. Ilyenkor a kormány konszolidációra törekszik, konfliktust csökkent, puhít, csitít, megállapodik, amelyre példa a PSZ-szel kötött kollektív szerződés is – értelmezi a Klik–PSZ-megállapodást a politikai folyamatok tükrében Tóth Csaba politológus. A Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint a szerződés illeszkedik a kormány szakszervezeti mozgalmakat megosztó stratégiájába. – A PSZ bár nem kormánybarát, a kollektív szerződés megkötésével a kormány mégis megkísérli bevonni őket a „nemzeti együttműködés rendszerébe”. A PSZ korábban is a munkavállalói érdekeket tartotta szem előtt, a közoktatás tartalmi, ideológiai átalakításának szimbolikus vitáiból kimaradt – fogalmazott Tóth Csaba, hozzátéve, a kormány húzása könnyen a pedagógustársadalom megosztásához vezethet.