E.ON-ügy: Már Brüsszelben a beadvány
A multinacionális cég gázüzletágának megvásárlása kapcsán Mesterházy a parlament legutóbbi plenáris ülésén jelezte, hogy az MSZP – miután kimerített minden egyéb politikai és jogi lehetőséget – tiltott állami finanszírozás miatt az Európai Bizottsághoz fordul,mert az Orbán-kormány a valós árhoz képest közel kétszázmilliárd forinttal fizetett ki többet a német cégnek.
Mesterházy szerint ennek az „extraprofitnak” jobb helye lenne a családtámogatásban, az oktatásban vagy a szociális szférában, vissza akarják szerezni „az emberek pénzét”. Soltész Miklós szociális államtitkár reakciójában hazaárulással vádolta az MSZP-t, s leszögezte, hogy a 280 milliárdért megvett tározók értéke „egy független vagyonértékelés” szerint legalább 400 milliárd forint. A vagyonértékelés részletei pedig üzleti titoknak minősülnek.
Ami az E.ON-ügylettel kapcsolatos kérdéseket illeti: a vételár finanszírozása részben egy Bank of Chinával kötött hitelmegállapodásra támaszkodva, illetve az állami vagyonkezelő sokmilliárdos tulajdonosi kölcsönéből, illetve egy több mint százmilliárdos, egyéb bankoktól (például OTP, Uni Credit, Raiffeisen, Volksbank) felvett hitelből történik. Szakértők már korábban jelezték, hogy a meghatározott vételár irreálisan magas, amit az eltérő becslések is mutatnak: a minisztérium és az MVM által rendelt független tanácsadói vagyonértékelések egyike 40, a másik 300 millió euró körülire becsülte az érintett társaságok piaci értékét.
A vagyonértékeléseket elismert nemzetközi tanácsadó cégek készítették, de azok nem nyilvánosak, kiadásukat hivatalosan is megtagadták. Az üzlet értelmét az is megkérdőjelezi, hogy hasonló tárolói kapacitás a környező országokban is rendelkezésre áll, a magyarországi kapacitásoknak pedig alig felére volt kereslet az elmúlt időszakban. Az ügyben az MSZP egy erre a célra kitöltendő formanyomtatványt (uniós űrlapot) töltött ki, amely a „feltételezett jogellenes állami támogatásokra vonatkozó panaszokról” szól.
Ebben az EU működéséről szóló szerződés azon cikkére hivatkoznak, amely a versenytorzítás lehetőségének csökkentése érdekében megtilt minden hasonló támogatást. Miután az E.ON-ügyben a tranzakciót a kilencvenkilenc százalékos állami tulajdonban lévő MVM, közvetve pedig a költségvetés finanszírozta (nyolcvanszázalékos állami garancia mellett), a szándéknyilatkozatot pedig a kormányfő írta alá, így az üzlet egyértelműen az államhoz köthető. A tiltott előnyt ebben az esetben a 280 milliárd forintos ár indokolatlanul magas (a piaci értéket meghaladó) része jelenti, illetve jelentheti.
Ráadásul, mivel gáztározó létesítmények, tározói szolgáltatások, illetve földgázforrások és kereskedelmi jogok nagymértékben rendelkezésre állnak az európai piacokon, így ha a kormány részéről jogos lett volna az ellátásbiztonság elősegítése érdekében egy ilyen üzlet, akkor egész Európára kiterjedő közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatniuk, állítják szakértők. Azt pedig állítólag még a Gazdasági Versenyhivatal is alátámasztja, hogy jelen piaci helyzetben lett volna olyan jelentkező, aki vélhetően olcsóbban biztosított volna hasonló kapacitást.
„Az E.ON-ügyben a tranzakció elsőként a földgáztárolás és nagykereskedelem piacain torzítja a versenyt, figyelembe véve, hogy a kormány gyakorlatilag ilyen kapacitásokat és jogokat vásárol a többi európai piaci szereplő beszerzéshez való egyenlő hozzáférését biztosító közbeszerzési eljárás megrendezése nélkül. A tranzakció torzítja továbbá a versenyt a villamosenergia- és földgáz-kiskereskedelmi és -elosztási piacokon, valamint a villamosenergia-termelés piacain is, hiszen az E.ON-csoporthoz indokolatlan jövedelmet telepít, miközben e vállalatcsoport számos tagállamban aktív, vagyis versenyben áll más vállalkozásokkal” – áll a beadványt előkészítő dokumentumban.
„Világos kérdésekre akarunk világos válaszokat, nem a mantrát a kettős beszédről és a hazaárulásról” – mondta lapunknak dr. Gurmai Zita, hozzátéve: a magyar emberek zsebéből súlyos milliárdokat vettek ki, ezzel még növelték is az ország eladósodását. „Ráadásul a kormány egy multinacionális vállalatot támogat a magyar emberek pénzéből. Legalább azt kérhetné cserébe, hogy az E.ON magyarországi leányvállalata vegye fel a BAT dohányipari cégtől elbocsátott embereket.
Arról nem is beszélve, hogy ebből a többmilliárdos túlfizetésből akár rendezni lehetne a szociális szférában megalázó bérekért dolgozó magyar emberek helyzetét is” – fogalmazott Gurmai Zita, hozzátéve: a kormány titkos elemzői központok titkos anyagaira hivatkozik. „Orbánéknak is be kell tartaniuk az európai közösség szabályait, Magyarország ugyanis nem monarchia vagy királyság” – mondta Gurmai Zita.
Egykulcsos adó: nem gyűjthetnek aláírásokat Pécsen az Együtt–PM-esek
Az Együtt–PM szövetség kezdeményezi, hogy a parlament az adótörvényeket vegye ki a kétharmados jogszabályok sorából, hogy ez a kérdés „visszakerülhessen oda, ahová tartozik, a mindenkori kormány kompetenciájába” – jelentette be tegnap Bajnai Gordon, a szövetség vezetője. Idetartozik: a Pécsi Rendőrkapitányság nem adott engedélyt az Együtt–PM szövetségnek, hogy a baranyai megyeszékhelyen aláírásokat gyűjtsön az egykulcsos adórendszer ellen.
A kapitányság azzal indokolta döntését, hogy az aláírásgyűjtés nem tartozik a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá, így a rendezvény engedélyezése nem a rendőrség dolga. A kapitányság úgy vélte, az Együtt–PM a városgazdálkodásért felelős Biokom Kft.-től kérhet az említett célra területfoglalási engedélyt. A kft. azonban nem adta ki a területfoglalási engedélyt, mondván: az aláírásgyűjtés politikai rendezvény, s arról a rendőrségnek kell állást foglalnia. Ezt követően az Együtt–PM a pécsi bírósághoz nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a rendőrség határozata ellen.
A beadványról a bíróság a jövő héten határoz. Berkecz Balázs, az Együtt szigetvári parlamenti képviselőjelöltje tudósítónknak elmondta, hogy a szövetség eddig 50 ezer aláírást gyűjtött az igazságosabbnak gondolt adózás bevezetése érdekében. A gyűjtés zavartalan a fővárosban és szinte valamennyi megyében, csak Győrben gátolta meg a rendőrség a pécsihez hasonló módon a kitelepülést. Az Együtt ott is bírósághoz fordult. A rezsicsökkentés mellett a nyáron Pécsett is volt aláírásgyűjtés, s a Fidesz rendezvényét a rendőrség engedélyezte.
Megkérdeztük a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságot, hogy a rezsicsökkentést támogató akció esetében miért nem zárkóztak el az engedély kiadásától? A főkapitányság szerint az alapvető jogok biztosának szeptember 16-án született állásfoglalása alapján az aláírásgyűjtés nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá, ezért nem a rendőrség hivatott dönteni az ilyen ügyekben. A rezsicsökkentésről szóló aláírásgyűjtés az ombudsmani állásfoglalás előtt történt, ezért adtak rá engedélyt. A rendőrségről kiszivárgott információk szerint az ORFK-ról érkezett az a törvényértelmezésbe csomagolt utasítás, ami miatt a kapitányság megtagadta az engedély kiadását. (U.T.)
