A húsz pontban összefoglalt követeléslistát mindenki a sajtóban olvashatta először, beleértve magát a megszólítottat is. Mindez azért meghökkentő, mivel a levél megjelentetése előtti délután együtt jelentek meg egy BuBi-rendezvényen. S meglepő azért is, mert a korábban bejelentett 19 pontos „közlekedési intézkedéscsomagot” valójában a BKK szakemberei állították össze, bár a főpolgármester sajátjaként vezette elő az ötleteket.

Most viszont teljesen kihagyta a változtatási javaslatok kidolgozásából a főváros közlekedési cégeit, beleértve a BKV-t is. Városházi forrásaink azonban kizárják, hogy a húszpontos listát egyedül állította volna össze a városvezető. A követelések tartalma alapján segítői között egy külsős fővárosi közlekedéstervező cég korábbi vezetőjét, Tarlós volt iskolatársát, illetve a BKV korábbi vezetőjét sejtik. Mindketten a régi, autós közlekedést elősegítő „közlekedéstervezési iskola” szószólói, így elképzeléseik valóban éles ellentétben állnak a BKK, illetve Vitézy Dávid közösségi közlekedést előtérbe helyező elveivel.

A főpolgármester egyre gyakoribb BKK elleni kifakadásai kapcsán érdemes emlékeztetni arra, hogy Tarlós István választási programjában saját maga nyilvánította ki „a belváros úthálózata több autót nem tud fogadni, és nem is cél, hogy többet fogadjon”. Most azért bírálja a BKK vezetőjét, mert a „közúti forgalom indokolatlan ütemben és kielégítő feltételek híján szorul vissza”. A városvezető úgy véli, hogy a BKK intézkedései nyomán keletkező „kismértékű közösségi előny” nem áll arányban az általuk okozott „nagyarányú közúti zavarral”.

Tarlós a belvárosi forgalom csökkentésére, a közösségi, gyalogos- és kerékpárosforgalom segítésére alapozott programmal nyert választásokat, amelyben taxatíve szerepelnek a buszsávok, a dugódíj, a füves villamospálya, a gyalogos- és kerékpárbarát belvárosi utcák. Az éles hangú levél megírásának okai között ott lehet az is, hogy ez már a következő választási szezonra való bemelegítés része. Tarlós a levelével ismét belehelyezkedik az „én is egy vagyok közületek” nézőpontba, mintha ő is csupán kívülállóként figyelné az eseményeket, az odavezető döntéshozatali utat, a megvitatott érveket és ellenérveket nem ismerné.

A levelet sokan Vitézy leváltásának előszeleként értékelik. Az elmozdítást nem lenne könnyű elérnie, mivel a cégvezetők leváltása és kinevezése közgyűlési hatáskör. Márpedig ott azok a fideszesek ülnek, akiket Tarlós folyvást megaláz azzal, hogy ki sem kéri a véleményüket a tervezett lépésekről. A főpolgármester szerint a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója nem tett olyat, amiért el kellene távolítani a posztjáról, de az intézkedéscsomaggal rá akarja szorítani „bizonyos lakossági igények kielégítésére”.

A budapestiek többsége elégedetlen – világította meg levélírásának motivációját Tarlós István péntek reggel a TV2 Mokka című műsorában. Szerinte ez nem az autósok és a közösségi közlekedés szembenállásáról szól, hanem az arányokról. A BKK részéről több olyan intézkedés született, amely nem veszi figyelembe a jelenlegi közlekedési viszonyokat. Vitézy Dávidot nem kívánja eltávolítani vezérigazgatói székéből. Arra a kérdésre, miszerint miért nem engedi a sajtó közelébe a BKK vezetőjét, Tarlós István úgy fogalmazott: nála idősebb és rutinosabb fővárosi cégvezetők sem nyilatkoznak, a vezérigazgató „nem primadonna”, nyilatkozatok helyett dolgoznia kell.

Az autóbuszsávok csökkentésére tett főpolgármesteri javaslatokat az általunk megkérdezett közlekedési szakemberek szakmailag hibásnak tartják, lévén ez a közösségi közlekedés erősítésének egyik fontos eszköze. A buszsávok megszüntetése egyébként is csak más helyszínre tolná át a dugókat, meg nem szüntetné. Hasonló a helyzet a főutak lámpáinak áthangolásával. Mindenesetre a felvetések egy részéből jól kiolvasható a városvezető napi útja a polgármesteri hivatalba.

Tarlós nem akarja kirúgni Vitézyt