Szabad ingatlanok, SZDSZ-es százmilliók
Határozott mondatokkal szólította fel legutóbb a Fidelitas alelnöke az egykori szabad demokratákat és a „velük szövetkező” volt kormányfőt, Bajnai Gordont, hogy „fizessék vissza a liberális párt félmilliárdos tartozását”, amelyet az azóta megszűnt SZDSZ vett fel még pártingatlanjainak megvételére. Falusi Vajk, a Fidesz ifjúsági szervezetének alelnöke szerint, ha Bajnai Gordonék befogadják a „politikai emésztőgödörből szépen lassan visszakapaszkodó volt SZDSZ-es politikusokat”, akkor itt az ideje, hogy rendezzék azt a tartozást is, amit az SZDSZ hagyott hátra a magyar adófizetőknek.
A kormánypárti politikus arról beszélt, hogy a szabad demokraták nem fizették vissza a hitelező Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) az azóta közel ötszázmillióra rúgó összeget, így ez a pénzügyi teher a „felnövekvő nemzedéket” terhelheti.
Korábban Kocsis Máté fideszes kommunikációs igazgató is arra szólította fel az SZDSZ egykori vezetőit, hogy mielőbb fizessék vissza a felvett hitel összegét. Balla György, a Fidesz országgyűlési képviselője pedig egy parlamenti felszólalásában arra szólította fel az MFB-t, hogy haladéktalanul vegye birtokba az SZDSZ ingatlanjait és értékesítse azokat. A szabad demokraták adósságával és annak pontos kezelésével kapcsolatban viszont a Fidesz politikusai vagy nincsenek tisztában a pontos tényekkel, vagy azokat tudatosan elferdítik; legalábbis erre lehet következtetni a lapunk birtokában lévő információk és dokumentumok alapján.
A történet még az előző parlamenti ciklusban kezdődött, amikor az akkori parlamenti pártok (természetesen teljes egyetértésben) elfogadták az úgynevezett vagyontörvényt, ami lehetővé tette, hogy mindannyian kedvezményes feltételekkel vásárolhassák meg az általuk használt, bérelt ingatlanokat. Az elfogadott jogszabály szerint a pártok maximum egymilliárd forint kölcsönt vehettek fel a Magyar Fejlesztési Banktól, a tizenöt éves futamidőre pedig a mindenkori jegybanki alapkamat és további egy százalék érvényes.
Ennél is fontosabb, hogy az állam garanciát vállalt a pártokért, vagyis ha valamelyik szervezet nem tudná fizetni a törlesztést, úgy az állam dönti el, hogy elzálogosítja az adott épületet, vagy elengedi a párt tartozását. A Fidesz több mint kétszázmillió forint hitelt igényelt – az érintett pártok közt a legkevesebbet –, ebből huszonkét ingatlant, főként választókerületi irodákat vett. A szocialisták 723,5 millió forintot vettek fel, a megvásárolni kívánt negyvennégy ingatlanból viszont csak huszonkettőt szereztek meg ebből a forrásból. A párt azonban nehezebb anyagi helyzetbe került az elveszített választások után, így kevesebb bevételből kell kigazdálkodniuk a havi törlesztéseket.
Az akkori parlamenti mandátumarányához képest az MDF vette fel a legtöbb hitelt: 450 millió forintot. Ebből huszonegy ingatlant vásárolt meg, köztük a Szilágyi Erzsébet fasoron álló székházat is. A választási vereséggel ők is elestek az állami bevételektől. Úgy tudni, az MDF-ből azóta JESZ néven átalakult szervezet komoly megszorítások és átalakítások nyomán tudja csak törleszteni a hitelt.
A most támadott SZDSZ-t érintette a legérzékenyebben a parlamentből való kiesés. A szabad demokraták évi 261 milliós állami támogatása nullára csökkent, s elveszítette az évi 109 milliós költségvetési támogatását a pártközeli Szabó Miklós Szabadelvű Alapítvány is. Ráadásul az SZDSZ már korábban is veszteségesen gazdálkodott: 2007-ben, 2008-ban is évi mintegy harmincmillióval költöttek többet, mint amennyi bevételük volt. A liberálisok összesen huszonhat ingatlant vásároltak meg, erre 367 millió forint kedvezményes hitelt vettek fel.
A Gizella utcai pártszékházat nem vették meg, azt a választási vereségig egy magánszemélytől bérelték. Az SZDSZ ingatlan- és hitelportfóliójának legnagyobb részét az említett, MFB-vel kötött szerződésben foglaltak teszik ki. A szabad demokraták VI., VIII. és IX. kerületi pártirodái (Dob utca, Baross utca, Bakáts tér) annyiban más megítélés alá esnek, hogy ezeket az ingatlanokat a párt közvetlenül az önkormányzattól vásárolta meg. Az SZDSZ csődbe kerülése és megszűnése után ezeket az ingatlanokat peres úton veszik vissza tőlük; az eljárások információnk szerint folyamatban vannak. Miután a liberálisok ez utóbbi három ingatlan esetében (is) a csődhelyzet előtt rendszeresen fizették a részleteket, így a birtokvisszaadás nyilván egyszerűbben megoldható.
A többi ingatlan az MFB-hez került ingatlanportfólió része. Érdekesség, hogy egyetlen pártiroda esetében sikerült az elmúlt években valamiféle megoldást találni: a medgyesegyházi Kossuth téren lévő egykori SZDSZ-irodát most a helyi önkormányzat használja, például baba-mama klub működtetésére. Különösen pikáns – éppenséggel a Fidesz ezzel kapcsolatos, éles központi kommunikációjának ismeretében –, hogy a vonatkozó szerződést 2011-ben Ruck Márton fideszes polgármester kötötte meg az SZDSZ képviselőivel. A további ingatlanokat viszont az elmúlt években hiába próbálták meg a liberálisok értékesíteni, vagy legalábbis közbenjárni az eladásukban, rendre falakba ütköztek az MFB-nél.
Az SZDSZ utolsó megmaradt tisztségviselői ugyanis a választási vereség és az állami támogatás megszűnése után jelezték a Magyar Fejlesztési Bank akkori vezetésének: megoldást kell találni a hitel rendezésére, a párt ugyanis fizetésképtelenné vált. Forrásaink szerint az MFB akkori tárgyalói azt közölték a szabad demokratákkal, hogy a pénzügyi szervezet nem kíván aktívan részt venni az ingatlanok értékesítésében, ez legyen az SZDSZ-esek dolga. Információink szerint a III. kerületi pártirodára vonatkozóan (Tímár utca) hamar érkezett is egy érdemi ajánlat egy ingatlanfejlesztő cégtől, amely 106 milliót fizetett volna az 532 négyzetméteres épületért.
Az ajánlat annak ismeretében mindenképpen előnyös volt, hogy a Tímár utcai irodát eredetileg 53 millióért vették (vagyis kétszer annyiért tudták volna eladni), ráadásul a bevétel a tőketartozás egyharmadát fedezte is volna. Szintén érkezett konkrét ajánlat a XI. kerületi Ecsed utcai ingatlanra (ugyancsak egy ingatlanfejlesztőtől), amely 98 milliós vételárat tartalmazott. Ezt az 1800 négyzetméteres ingatlant korábban az SZDSZ még 48 millióért vette. A két összeg a fennmaradó hitel közel felét fedezte volna, az MFB azonban – miután az SZDSZ képviselői jelezték nekik az ajánlatokat – visszautasította azokat, mondván, a kéttucatnyi ingatlant csak együtt lehet eladni.
Egyik érvként azt hozták fel, hogy a hitel mögött állami garancia van, és ha különbontják a portfóliót, az szerintük sértheti az állam érdekeit. Úgy tudjuk, hogy a Tímár utcai ajánlattevő (egyfajta utolsó próbálkozásként) ügyvédi letétbe is helyezte a százmilliós összeget, de miután az MFB ezután állítólag még érdemi válaszra sem méltatta őket, végül elállt az ajánlatától. Az SZDSZ tulajdonában álló ingatlanok azóta is használaton kívül vannak, és vevőre várnak. Előrelépés azonban nem történt. A Népszabadság információi szerint szintén érdekes, hogy 2012-ben egy NAV-vizsgálat keretében épp az adóügyi hivatal szorgalmazta az állam képviselőinek: álljanak el a garanciavállalástól, így megnyílhat a kapu a könnyebb értékesítés felé.
Lapunk – hivatalosan meg nem erősített – forrásai szerint ez meg is történt: a költségvetési megszorítások idején (még Matolcsy György minisztersége alatt) a büdzséből kikerült az állami garanciavállalás tétele, így a hivatkozott ingatlanok elméletileg már szabadon eladhatóak lennének. Jogász forrásaink azt is hozzáteszik, hogy miután az SZDSZ-szel kötött hitelszerződést az MFB 2010. december 27-én felmondta, így az ingatlanok birtokbavételével és értékesítésükkel a hitelösszeg behajtása is lehetséges. Tény ugyanakkor, hogy egy végrehajtási eljárás során az ingatlanokat már csak nyomott áron és magas költségekkel lehetne eladni, ami egyértelmű vagyonvesztést okozna.
Egyelőre a felek vélhetőleg az SZDSZ megszüntetését jogerőre emelő bírósági döntést várják, további lépések ezután következhetnek. A szabad demokraták jogi képviselői szerint – a többi párthoz hasonlóan – jóhiszeműen és törvényesen éltek a kedvezményes hitelfelvétel lehetőségével, a meglévő ingatlanportfólió pedig rendelkezésre áll és fedezi az összeget. Kérdés, hogy még meddig, hiszen az ingatlanok állaga egyre romlik. Ráadásul, a szabad demokraták az állami hitelből tulajdonképpen egyetlen fillért sem láttak, hiszen azt az állam az egyik zsebéből tette át a másikba; a Fidesz „visszafizetést” követelő mondatai ezért is csúsztatások.
És még egy apró érdekesség: az SZDSZ-szel megkötött hitelszerződés felmondását rögzítő dokumentumot az MFB részéről annak idején az a Németh Lászlóné írta alá, aki jelenleg a kormány fejlesztéspolitikáért felelős minisztere. Lapunk megkereste a Magyar Fejlesztési Bankot is. Szerettük volna megtudni, hogy az MFB miért nem adta el korábban azokat az ingatlanokat, amelyekre érdemi ajánlat érkezett, ahogyan arra is választ vártunk, hogy amennyiben már nincs állami garanciavállalás, úgy miért nem tesznek érdemi lépéseket a portfólió részenkénti értékesítése érdekében; illetve hogy az MFB miért nem hívta le szükség esetén az állami hitelgaranciát, és milyen módon kívánja rendezni a felmondott hitelszerződés után megmaradt követelés érvényesítését.
Nyiri János, az MFB szóvivője lapunknak mindössze annyit mondott: az ügyletet védi a banktitok, ezért nem áll módjukban felvilágosítást adni. A szóvivő ugyanakkor korábban a Magyar Nemzetben annyit azért elmondott: az ingatlanok kapcsán az MFB arra törekszik, hogy a lehető legkisebb veszteség érje a bankot. Nyiri a kormányközeli napilapnak azt is leszögezte: ezeket az ingatlanokat is érinti az általános ingatlanpiaci recesszió, így egyáltalán nem biztos, hogy az értékük fedezni fogja a párt teljes tartozását.
