Újraírták a halottvizsgálat eddig kaotikus szabályait
Két éve hatalmas sajtóbotrány kerekedett a tardi háziorvos történetéből, akinek egykori betege órákig maradt a tűző napon, mert az orvos nem volt hajlandó elvégezni a halottvizsgálatot. A háziorvos, aki emiatt elveszítette a praxisát, azzal érvelt, hogy az orvosi hibák esetleges eltussolása ellen épp az védi az embereket, ha az elhunytat egy másik szakember vizsgálja, és nem az orvosa, aki esetleg maga kezelte félre a beteget.
– Az ilyen a helyzetekre az új szabály egyértelmű megoldást kínál – mondta lapunknak Kereszty Éva, a Szegedi Tudományegyetem Igazságügyi Tanszékének vezetője. A jövőben a halál tényének megállapítása ugyan továbbra is a háziorvos feladata marad, ám ha az elhunytnak még életében valamilyen ismert konfliktusa vagy panasza adódott az érintett orvos munkájára, akkor egy másik orvost és úgynevezett halottvizsgálati szaktanácsadót (halottkémet) kell a helyszínre hívni.
Ezt a munkát a jövőben kifejezetten az erre a feladatra képzett, szakvizsgával rendelkező orvosok végzik majd. Más kérdés, hogy hiába igyekeztek e passzussal a jogalkotók elkerülni a tardihoz hasonló botrányokat, a megoldás még nem tökéletes, mert kevés lehet hozzá a szakember. A módosítással gyakorlatilag rendkívüli kategóriába soroltak a döntéshozók csaknem minden olyan esetet, amely „nem ágyban, párnák közt” történt. Így a baleseteket, a mérgezést, az öngyilkosságot, a fogvatartottak elhalálozását, továbbá, az azonosításukig az ismeretlen holttestek esetében is a „rendkívüli halál” szabályait kell alkalmazni.
Vagyis a jövőben valamennyi, akár a legegyszerűbb háztartási baleset – ilyen a létráról leesés is – rendkívüli halálnak minősül, és rendőrnek, illetve halottkémnek kell helyszínelnie. Gyenge pontja az új szabályozásnak, hogy erősen kétséges, van-e az ilyen feladatokra elegendő „hadra fogható” szakembere a rendőrségnek vagy a szakértői intézeteknek, hiszen évente körülbelül 120-130 ezer haláleset van, melyből 15-20 ezerre tehető a rendkívüli halál gyanúja.
Bár vissza lehet hívni ismét dolgozni az egykori rendőrorvosokat, akiket öt évvel ezelőtt menesztettek a hivatásos állományból, és van néhány olyan orvos is, akinek megvan a megfelelő szakvizsgája, de kétséges, hogy januárig szerezhetnek-e olyan rutint, amivel éles helyzetben ismét képesek lesznek gyors, szakszerű munkára. Vagy azzal kell számolni, hogy nem lesz sokkal több és jobb szakember a területen, mint azok, akik „elnézték” a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosságot: akkor sem a rendőr, sem a helyszíni halottszemlét végző orvos „elsőre” nem ismerte fel a lőtt sérüléseket az áldozatok testén.
A halálesetkor a rendőrség feladata lesz dönteni arról, hogy valóban a rendkívüli halál szabályai szerint kell-e eljárni, és ha igen, a körülmények vizsgálata büntető, vagy közigazgatási eljárást indokol-e. Előfordulhat például, hogy egyetlen autóbaleset után két eljárás is indul, mert a baleset okozója és annak vétlen áldozata is meghal egy ütközésben. Míg az előbbit rendkívüli halálesetként kell majd vizsgálni, az utóbbiét büntetőeljárásban.
Ez azért érdekes Kereszty Éva szerint, mert ha a rendőrség nem találja rendkívülinek az esetet, akkor a továbbiakban a természetes halálozás szabályai szerint járhat el az orvos, és nincs szükség feltétlenül a boncolásra. Azt viszont már kevesen ismerik fel, hogy ilyenkor is célszerű a hozzátartozóknak megkérniük az orvost, hogy végeztesse el a boncolást. Ez – a szakember szerint – nem csak azért fontos, mert a halál körülményeiről eltérhet az orvos és a helyszínelő rendőr véleménye. Hanem azért is, mert a biztosítók is megtagadhatják az életbiztosítási összegek kifizetését, ha nincs boncolási jegyzőkönyv.
Ugyanakkor takarékosság miatt előfordulhat, hogy a rendőrség nem minden esetben kér hatósági boncolást. Ha viszont hozzátartozó kéri, akkor azt kötelező elvégezni. Ilyen esetekben elvégezhetik az úgynevezett kórboncolást az egyetemeken működő igazságügyi orvosszakértői intézetek, vagy egyéb közfinanszírozott szolgáltatók is – segítette a helyzet tisztázását a Népszabadság kérdésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sajtóosztálya. Hozzátették: ezekben az esetekben a költségeket az egészségbiztosító téríti, a boncolás okát ugyanis nem vizsgálja a hivatal.