De miért tüntették ki Orbánt?
„Ma már kijelenthető, hogy egyre több magyar teszi le végleg a cigarettát” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak, amikor Margaret Chantól, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO főigazgatójától átvette a dohányzás visszaszorításáért kapott kitüntetését.
A lapunk által megkérdezett egészségügyi szakemberek még nem tudnak olyan adatról, ami azt mutatná, hogy a dohányzás szigorítása nyomán csökkent volna a dohányosok száma. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatsoraiból inkább az látszik, hogy a magyarok továbbra is kemény dohányosok: az utóbbi évtizedben szinte folyamatosan nőtt – Orbán második miniszterelnöksége óta például 550 tonnával – a magyarok által valamilyen formában (cigaretta, szivar, pipadohány vagy sodrós cigi) legálisan elfüstölt mennyiség.
Még nem lehet tudni, hogy a dohányzást tiltó szabályok szigorításának milyen egészségvédő hatása volt – mondta el Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpontjának vezetője. Demjén Tibor azt mondta: a WHO-val együttműködésben zajlik a korábbi ifjúsági és felnőtt egészségfelmérések megismétlése, e vizsgálatból részeredmények pedig legkorábban november közepére várhatók.
Azokban az országokban, ahol már régebben, évek óta érvényben vannak a dohányzást tiltó szigorítások, egy év után átlagosan 17-23 százalékkal mérséklődött a 60 év alatti passzív dohányosok körében a szívinfarktussal kórházi ellátásra szorulók aránya, mivel ebben a csoportban nullára csökkent a füstterhelés – mondták el lapunk által megkérdezett egészségügyi szakemberek. A dohányzás két másik rettegett betegségére, a tüdőrákra, valamint a krónikus légzési nehezítettséggel járó tüdőbetegségre (COPD) gyakorolt hatás ugyanakkor minimálisan tíz év múlva derülhet ki. A kormány által bevezetett szigorítások ugyanakkor nem teljesen eredménytelenek: a dohányzásról való leszokást segítő központoknál a jelentkezők egyik leggyakoribb indoka az lett, hogy nem akarják a Fidesz-klientúra zsebét tömni a nemzeti dohányboltokban való vásárlással. Mások viszont egyszerűen már nem bírják kifizetni a cigaretta árát.
A folyamatosan emelkedő adószint miatt dráguló cigaretta azonban nem mindenkit sarkall a leszokásra: a NAV adatsoraiból kiderül, hogy míg 2004 óta bő tizedével csökkent az elfogyasztott gyári cigaretta mennyisége, addig sokszorosára ugrott meg a fajlagosan olcsóbb, ám annál egészségrombolóbb sodrós dohány fogyasztása. Igaz, ez a folyamat már jóval Orbán Viktor második miniszterelnöksége előtt elindult. (A statisztikai adatokból persze képtelenség kimutatni, hogy a legális dohányforgalom növekedéséből mennyi a tényleges fogyasztásnövekedés, és mennyi származik a cigarettapiac kifehéredéséből. Szakmai becslések szerint ugyanis a múlt évtized első felében még a piaci forgalom 14-15 százalékát tette ki a csempészáru, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2012-re 4-5 százalékos szintre szorított le.)
Orbán Viktor persze elsősorban a 2008-ban még Horváth Ágnes SZDSZ-es egészségügyi miniszter által szorgalmazott, ám végül a második Orbán-kormány által véghezvitt vendéglátóhelyi dohánytiltásért kapta a májusban odaítélt WHO-kitüntetést. Ennek a nemdohányzókat védő hatását senki sem vitatja. Ugyanakkor a vendéglátóhelyi dohánytiltás a jelek szerint egy cseppet sem fogta vissza a magyar bagós kedvét. Igaz, a törvénymódosítás körüli lobbiharcban a Fidesz maga is azzal érvelt, hogy a dohányipart nem éri majd kár a tiltás nyomán, azaz: nem veti vissza a dohányzás szokását.
Nem így látta a Magyar Vendéglátó Ipartestület (MVI) tiszteletbeli elnöke, Háber Tamás, aki akkor közleményben tudatta: a tiltás hatására 2012-re 260 milliárdos veszteséget szenvedhet el a nemzetgazdaság, ebből a dohányipar vesztesége 67 milliárd forint, míg a vendéglátásé pedig 130 milliárd lehet, a várhatóan 16-18 százalékkal csökkenő forgalom miatt. Akkor úgy vélte, hogy a vendéglátó-ipari munkahelyek 20 százaléka megszűnhet az ágazatban a cigarettatilalom nyomán. Komor jövendölései azonban nem váltak valóra. A 2012 januárjában életbe léptetett tilalom után nem roppant össze a dohányforgalmazás, de a 2012. évi jövedékiadó-bevételek 6,2 százalékkal nőttek 2011-hez képest, ami – mint azt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) összefoglalója megállapítja – főképp a vártnál nagyobb dohányforgalom miatt alakult így. De a vendéglátóiparban sem volt érzékelhető hatása a tilalomnak.
– Egyértelműen nem következett be a korábban vélelmezett forgalomcsökkenés – mondta el érdeklődésünkre Kovács László jelenlegi MVI-elnök. A kocsmákban, szórakozóhelyeken valóban érzékelhető volt valamiféle visszaesés, azonban az a statisztikai adatokból kibogarászhatatlan, hogy a vásárlóerő mérséklődött, vagy amiatt kisebb a szórakozóhely forgalma, mert a vendégeknek az utcán kell rágyújtaniuk. Az éjszakai szórakozóhelyek, italkimérések durva becslés szerint csak 35-40 százalékát adják az ágazat forgalmának, míg a többi üzlettípusban egyértelmű pozitív hatása van annak, hogy immáron nem füstös beltérben kell üldögélnie a vendégeknek. Nem mintha az MVI-nek nem lennének javaslatai a törvény „finomhangolására”, Kovács László példának említette, hogy a szigorú és kivételt nem ismerő jogszabály nyomán az ötcsillagos szállodák vendégei is kénytelenek az elegáns szivarszoba helyett kisétálni az utcára, vagy más, méltatlan körülmények között rágyújtani.
Egyelőre nyitott kérdés, hogy a „fiatalok egészségvédelme” indokával bevezetett trafikrendszer ténylegesen mennyiben veti vissza a dohányfogyasztást. Egyelőre az már látszik, hogy a rendszer júliusi bevezetése után jókorát, közel negyven százalékot esett a cigarettaeladások szintje. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy a 18-as karikával és az átlátszatlan üvegeikkel kívülről leginkább peepshow-kra emlékeztető nemzeti trafikokkal nem tudták elvenni a dohányosok kedvét a káros szenvedélyüktől. A GfK nemrég publikált piackutatásából arra is lehet következtetni, hogy a dohányos magyarok átnyergeltek a jóval olcsóbb csempészcigarettára, legalábbis a trafikrendszer bevezetése előtt, május körül készített kutatás már 7-8 százalékos feketepiacot, azaz a piacon forgó csempészáru megduplázódását érzékelte.
