Hagyó-per: Kísért a múlt?
A Hagyó Miklós korábbi szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen indult büntetőügyben ugyanis a tárgyalás során több vádlott védekezésének egyik sarokpontja volt, hogy a korábbi szerződési gyakorlat nem tér el a jelenlegitől, az érintett cégek azóta is a vádiratban szereplő szerződésekhez hasonlatos kontraktusokat kötnek. Ez ugyanis általános gyakorlat és nem bűncselekmény – érveltek a védők. Igazuk bizonyítására 2013 januárjában kezdeményezték, hogy a törvényszék kérje ki a BKV és a BKK szerződéseit. Akkor elutasították az indítványt, idén júliusban azonban a törvényszék helyt adott a kérésnek és a fenti szerződések teljes listájának, illetve a munkáltatói adatok megküldését kérte a cégektől.
Lapunk információi szerint a BKV még nem tett eleget a törvényszék felhívásának, míg a BKK augusztusban megküldte az adatokat. A holding nevében dr. Kratochwill Dávid, a BKK jogtanácsosa –aki egyúttal a cég felügyelőbizottságának tagja is – válaszolt. Levelének zárásaként arról tájékoztatta a törvényszéket, hogy a BKK Zrt.-nél jelenleg több projekt is fut, amelyek kommunikációs feladatait az ezekre kapott forrásokból finanszírozzák. Példaként említi a Futár-projektet, amelynek esetében 17 millió forintos szerződéses kerettel bíztak meg egy kommunikációs céget. Ebből eddig hétmilliót használtak fel. A Futár-projekt esetében az erre irányuló közbeszerzést és a szerződéskötést a BKV Zrt. bonyolította. A többi projekthez kapcsolódó „hasonló jellegű szerződések bemutatásától” viszont a jelen beadvány keretei között eltekintünk – fejezte be levelét dr. Kratochwill Dávid, aki valóban nem veszteget egyetlen további szót sem a milliárdos projektek égisze alatt kötött kommunikációs, tanácsadói szerződésekre. Igaz, ezek közül néhány fellelhető a szerződési listán. Így például a BUBI, a budapesti kerékpáros közösségi közlekedési rendszer kialakítása című projekthez kapcsolódó 37 milliós tájékoztatási és nyilvánossági keretmegállapodás.
A levélhez három mellékletet csatoltak. Az elsőben az üzletfejlesztési és ügyfélkommunikációs igazgatóságnál foglalkoztatottak számát, illetve az erre költött bértömeget részletezik. Az összesen 57 személy foglalkoztatására évi 243,7 milliót költ a cég. Ebben az összes vezető, munkatárs, fényképész, koordinátor, asszisztens, illetve honlapfejlesztő benne foglaltatik. (Bár a szerződéslistában szerepel egy olyan tétel, mely szerint a honlap karbantartására és fejlesztésére havi 160 ezer forintos szerződést is kötöttek.)
A szerződési listák kétségtelenül legzsírosabb tételei a tanácsadói kontraktusok. A földalatti korszerűsítéséről 377 millióért készült tanulmány, az M2-es metró és a gödöllői HÉV összekötéséről 470 millióért.
Lapunk információi szerint a mellékelt szerződési listák hiányosak. Így például nem lelhető fel rajtuk a sajtó által is megszellőztetett dugódíjtanulmány. A BKK tavaly augusztusban kötött szerződést a COWI Magyarország vezette konzorciummal nettó 37,9 millió forint értékben forgalomszámlálásra, adatok elemzésére, valamint a dugódíj hatásainak modellezésére. A holding akkori indoklása szerint azért kellett külső partnert bevonni, mert a BKK nem rendelkezik a munkához elegendő emberi erőforrással és technikai háttérrel. De nem lelhető fel a megküldött szerződések között az új taxirendelethez kapcsolódó felmérés sem. Van viszont Espamedia-hirdetésrendelés, valamint baseballsapka- és kapucnispulóver-emblémázás, ajándéktárgy-készítés fenyődíszekkel, nyakpánt és lufifújógép-beszerzés, filmkészítés, kreatív munka.
A Hagyó-perben a védők arra koncentrálnak majd, hogy vajon miként veti össze mindezt a törvényszék a vádiratban szereplő szerződésekkel és tételekkel, illetve az azok mellett szereplő megállapításokkal? Az olyanokkal például, mint „a tanulmányok a BKV Zrt. szempontjából értékkel nem bírtak...”, „...szükségtelenül megrendelt szolgáltatás...”, „...a szerződés szükségtelen volt...” vagy éppen ezzel: „...a budapesti közösségi közlekedés területén monopolhelyzetben lévő vállalat, melynek szolgáltatásai a célközönség előtt ismertek, a fővárosi közösségi közlekedés felhasználói számára a szolgáltatás igénybevétele terén választási lehetőségük nincs...”, így reklámozni se szükséges.
