A reklámadó lehetséges bevezetéséről először Orbán Viktor miniszterelnök májusban Brüsszelben beszélt újságíróknak. A Nemzetgazdasági Minisztérium a rákövetkező napokban tette közzé a reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat munkapéldányát, amelyből kiderült, hogy a két nagy kereskedelmi tévé, az RTL Klub és a TV2 lehet a legnagyobb vesztese az új sarcnak, de érzékenyen érintené a Fidesz-közeli Hír TV-t is. A reklámadót ugyanis a hirdetést megjelentető médiumnak kellene megfizetnie a reklám közzétételéből származó bevétele után.

Az új adó sávos rendszerű lenne: évi egymilliárd forint bevételig nem kellene adót fizetni, 1–5 milliárd forint között egy százalék, 5–10 milliárd forintnál már tíz százalék, a tízmilliárd forint feletti hirdetési bevételre pedig húszszázalékos adót vetnének ki. Az RTL Klubnak a legfrissebb, 2012-es eredményeire vetítve csaknem 3,7 milliárd forintot kellene pluszban befizetnie az államkasszába, ami elvinné a nyeresége kétharmadát. A TV2-nek pedig – szintén a 2012-es eredményre vetítve – 1,3 milliárd forinttal növelné ez az adó az amúgy is jelentős veszteségét.

A Hír TV-nek hozzávetőleg 400 millió forintos elvonást jelentene a reklámadó, pont annyit, amennyit a 2012-es eredmények után osztalékként megkaptak a tulajdonosok. Lapunk információi szerint a kormány és a Fidesz egész nyáron azt mérlegelte, hogy a 7-10 milliárd forintos pluszbevételért érdemes-e konfliktust vállalni az egész reklámiparággal, a nagy televíziókkal, még a Fidesz-közeli médiumokkal is.

A kormánypárt most már a jövő évi választásokra koncentrál, ezért a Fideszben voltak és vannak is olyan vélemények, hogy a reklámadó lebegtetésével a kereskedelmi médiumokat „kordában lehet tartani” egészen a választásokig. A Fideszben ugyanis tartanak attól, hogy egyes kereskedelmi médiumok híradóinak kritikus hangvétele befolyásolhatja a kormánypárt megítélését, népszerűségét, így a választások végeredményét is. Ennek az „idegességnek” volt az egyik megnyilvánulása az is, hogy először a Magyar Nemzet, majd a Fidesz kommunikációs igazgatója nekitámadt Szabó Györgynek azzal, hogy a Sanoma Média Budapest vezérigazgatója a reklámadó terve miatt összeesküvést sző a kormány ellen más, nagy befolyású médiavállalatok bevonásával.

A napilap és annak internetes oldala azzal is megvádolta a Sanomát, hogy a Story4-en „szabadon értelmezett hírekkel operáló hírműsort indít”, amely „vélhetően riportnak álcázott kormányellenes műsorokat sugároz majd”. A Sanoma és Szabó György cáfolta ezeket a vádakat, a Story4-en szeptember elején elindított Hír24 című híradót pedig azóta sem tudta a „szájára venni” a jobboldali sajtó. Az RTL Klub és a TV2 nyíltan ellenzi a reklámadót. Dirk Gerkens, az RTL Klub vezérigazgatója szeptember végén a Marketing & Médiának adott interjújában teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az új adónemet, az szerinte nemcsak a csatornának, hanem az egész ágazatnak ártana, hatással lenne az ügynökségekre és végső soron az ügyfelekre is.

Azt mondta, hogy az adó összege egyébként a közszolgálati televízió éves büdzséjének tíz százaléka, és ő azt gondolja, hogy ha a kormány valóban szeretne spórolni, akkor sokkal célszerűbb lenne a köztévénél költséget csökkenteni, ahogy ez Spanyolországban és Franciaországban nemrég meg is történt. Ezt az ötletet biztosan nem fogadja meg a kormány. A jövő évi költségvetés törvényjavaslatában az szerepel, hogy a kabinet az idei 68,1 milliárd forintról jövőre 69,8 milliárdra emeli a közszolgálati médiumok állami támogatását.

Az X-faktor nem jelent veszélyt