És ahogy az előre megjósolható volt, a történtek vegyes érzelmeket váltottak ki a pedagógusokból. Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár ugyanis részben valóban kivezette annak feszültségét a rendszerből, hogy a 2002-es, a közalkalmazottakat érintő béremelés elinflálódott, és a pedagógusok elégedetlenek voltak a fizetésükkel. Csakhogy új feszültséget is teremtett. Azt például, hogy a legjobbak, azaz a minőségi és túlmunkát végző, egyetemi végzettségű, szakvizsgákkal rendelkező tanárok bére csökkent.

Továbbá azon pedagógusok egy része, akik valóban többet vihettek tegnap haza, azt tapasztalták, hogy csak a munkateher-növekedéssel korrigált fizetésüket kapták. Kétségtelen ugyanakkor, hogy sokan valódi béremelést kaptak – ők valóban örültek. Igaz, a Népszabadságnak egy húsz éve tanító – a munkája mellett immáron a harmadik diplomájának megszerzésére készülő – budapesti pedagógus elmondta, hogy eddig nettó 134 ezer forintot keresett, ami most 175 ezer forintra emelkedett.

A tanár előrebocsátotta, hogy ő maga minden pluszforintnak nagyon örül, de szerinte ettől még a tény tény marad: az emelés nem olyan nagy, mint amekkorának látszik. Mint mondta, „papíron” valóban harminc százalékkal nőtt a fizetése, a gyakorlatban viszont kisebb mértékű volt az emelés. Magyarázata szerint a túlóra- és a helyettesítési díjakat korábban megkapta az alapfizetése mellé, így összességében 145-150 ezer forintot utaltak neki havonta.

Mivel ezeket a díjakat mára megszüntették, helyettesíteni, túlórázni viszont ugyanúgy kell, mint eddig, a mostani emelés a gyakorlatban mindössze 17-20 százalék. Ráadásul a béremelést szerinte ellensúlyozták a munkarend átszervezésével, mert „hiába állítják az ellenkezőjét, bizony akadnak pluszfeladatok, s jóval több időt kell az iskolában tölteni, mint eddig.”

Ebből adódóan a pedagógus szerint igen nehéz mérleget vonni a béremelésről: bár több pénzt kapnak, azt sem kellene elhallgatni, hogy a többlet jó részét „nem ingyen adják”, „azért pluszmunkát várnak el.” Ugyanilyen tapasztalatokat oszt meg egy oktató egy tanárokat tömörítő fórumon. Ő hozzáteszi azt is, igazságtalannak tartja, hogy nem egységesen kapott fizetésemelést mindenki. Szerinte azok, akik eddig sokat túlóráztak, többszakosok, többdiplomások, régóta a pályán vannak, hátrányba kerültek.

Ezt a Népszabadság által megkérdezett pedagógusok is igazságtalannak tartják, ami azt jelzi, hogy az életpályával hatályba lépett új bérrendszer nem váltotta ki a pedagógusokból azt az örömöt, amelyre a kormány számított, még a „tanáriban látványosan Magyar Nemzetet olvasó” tanárokból sem. Az igazságtalanság érzése pedig feszültséget szül a tanári karokban. „Szegény kollégák azt gondolják, hogy velük van bajunk, közben csak fáj, hogy minket kihagytak. (...)

Fáj, hogy visszaállítottak a rajtvonalra, pedig már a célnál jártunk. Lefokoztak, és megrövidítettek anyagilag és erkölcsileg. Persze a sok tanulást nem bánja az ember. Jó volt, még ha fárasztó is. Kár, hogy ez a rendszer mindezt nem ismeri el” – összegzi egy fórumozó. Egy vidéken tanító tanártól azt a hírt kaptuk, hogy a tantestület negyedének konkrétan csökkent a bére. Az is kiderült, hogy vannak olyan pedagógusok, akiknél rosszul bérszámfejtettek, így több fizetés érkezett a számlájára, mint amennyi a bruttójából következett volna.

Egy békásmegyeri iskola tanári szobája: derűs pillanat