Balla Irma-ügy: Újraindul-e a rendőrségi nyomozás?
Balla Irma debreceni fideszes önkormányzati képviselőt 2007 húsvétján brutális kegyetlenséggel gyilkolták meg a saját otthonában, és habár az akkor 28 éves fiának az alibije kezdetben megdöntetlennek tűnt (a gyilkosság éjszakáján baráti társaságban szalonnát sütött a gyilkosság helyszínétől több mint húsz kilométerre), a rendőrség kezdettől fogva őt gyanúsította. Egy évvel később letartóztatták, majd 2010-ben annak ellenére ítélték 12 év szabadságvesztésre, hogy megdönthetetlen bizonyíték nem volt ellene. A Debreceni Ítélőtábla ezért 2011-ben hatályon kívül helyezte az ítéletet. A megismételt eljárásban a bíróság ifjabb Schönstein Sándort felmentette a gyilkosság vádja alól.
Egy laikus számára az lenne a logikus, hogy a felmentő ítélet után a rendőrség és az ügyészség gőzerővel újrakezdje a nyomozást. Mert abból, hogy a felmentő ítélet a bizonyítékok hiányára hivatkozik, nem következik, amivel egyébként a rendőrök hasonló esetekben rendre nyugtatgatják magukat, hogy „ő – mármint a vádlott – volt a tettes, csak a bírónak kevés volt az elé tárt temérdek bizonyíték”. Lehetséges, hogy így volt, de az is, hogy a nyomozás során elkerülte néhány fontos bizonyíték a nyomozók figyelmét, amelyek a többivel együtt másvalakinek a bűnösségét valószínűsítenék.
Emlékeztetőül: a 2002-es móri mészárlás után a rendőrség 73 nap alatt elfogta a feltételezett gyilkosokat, Hajdú Lászlót és Kaiser Edét. Kaisert jogerősen el is ítélték a móri gyilkosságért. Mégsem állították le a nyomozást. Az NNI akkori vezetése úgy ítélte meg, addig nem tehetik irattárba az aktákat, amíg a gyilkos fegyverek elő nem kerülnek. Lényegében a gyilkos fegyverek utáni nyomozás vezette a rendőrséget az igazi gyilkosok, Nagy László és Weiszdorn Róbert nyomára. Merőben más gyakorlatot követett ugyanakkor a rendőrség (szintén az NNI) a romagyilkosságok nyomozásakor. Nyilvánvaló volt, hogy az ügyben négynél több tettest kell keresni, de a végén beérték a nemrég első fokon elítélt négy elkövetővel.
Csak a közelmúltban indultak újabb nyomozások; részben a még fel nem kutatott esetleges tettestársak felkutatására, részben pedig annak tisztázására, hogy a hatóságok miért nem tettek meg mindent, ami tőlük elvárható lett volna a nyomozás sikere érdekében. A törvény nem kötelezi a rendőrséget a nyomozás folytatására, újraindítására azokban az esetekben, amikor a bíróság bizonyítottság hiányában menti fel a vádlottakat. A büntetőeljárás dodonai szabályai szerint, a hatóság az elévülési időn belül bármikor folytathatja a nyomozást, ha új adat, bizonyíték merül fel. Nem kötelezi azonban a rendőrséget, sem az ügyészséget arra, hogy keressék az új, az addigi eljárás során meg nem talált bizonyítékokat.
De akkor hogyan „merülhetnek fel új tények vagy bizonyítékok”? A gyakorlat, amiről több volt és ma is aktív nyomozó, köztük egykor vezető beosztást betöltött bűnügyi munkatársak beszámoltak, igen egyszerű: valaki (egy más bűncselekménnyel meggyanúsított személy) alkut ajánl a hatóságnak és elmondja a „frankót”. Gyakori, hogy a bűntársak összevesznek és feladják egymást, de arra is volt példa, hogy egy asszony válóper helyett rendőrkézre adta hites urát annak tíz évvel korábbi, még el nem évült ügyében, amiről még szerelmük hajnalán szerzett tudomást.
Balla Irma esetében arra a kérdésre, hogy mikor és ki folytatja, vagy kezdi újra a nyomozást, azt a választ kaptuk, hogy „rendőrség a felmentő ítélet birtokában dönt a további eljárás lehetőségéről”. Ez azt valószínűsíti, hogy addig nem történik semmi, amíg valaki valamilyen indíttatásból el nem mond a rendőrségnek olyan információkat, amelyeket az addigi eljárás során nem használtak fel, mert nem is ismerték azokat. Maguktól azonban ritkán, és akkor is véletlenszerűen „merülnek fel új bizonyítékok”.
Magyar György, Schönstein védője szerint a rendőrségnek kutya kötelessége lenne mindent megtenni a valódi gyilkos felkutatása érdekében. Ha nem ezt teszik, azzal azt üzenik a társadalomnak, hogy érdemes bűnözni, mert meg lehet úszni még a legsúlyosabb bűncselekményeket is. Emlékeztetett rá, hogy a bíróság egyértelműen kimondta: az ügyben feltárt bizonyítékok alapján nincs kétséget kizáróan bizonyítva az, hogy a bűncselekményt csak és kizárólag a vádlott követhette el, más elkövető személyének a lehetősége nem zárható ki.
Egy névtelenséget kérő rendőrségi forrásunk szerint bármi is álljon az írásos ítéletben, jó esély van rá, hogy az ügy aktái heteken, de legkésőbb fél éven belül a Petőfi Attila tábornok által vezetett, és kifejezetten a megoldatlan életellenes ügyek felderítésére felállított egységnél landolnak majd. A rendőrség nem adja fel és nem hagy futni gyilkosokat – szögezte le forrásunk.
Magyar György ugyanakkor arról tájékoztatta lapunkat, hogy a törvényes határidőn, azaz hat hónapon belül, kártalanítási és kártérítési keresett nyújtanak be az állam ellen. Többmilliós követelést terjesztenek elő Schönstein ártatlanul előzetesben töltött éveiért, azért, hogy nem szerezhette meg a diplomáját, és még ma is segédmunkásként kell dolgoznia, a tönkretett életéért.
FOTÓ: KONYHÁS ISTVÁN
