Így szerintük olyan helyzet alakulhat ki, amikor a pénztár tulajdonosként érdekelt olyan patikák nyereségében, amelyeknek jövedelmezőségét maga szabja meg a gyógyszerpiaci árszabályozással, illetve egyéb igazgatási döntésekkel. Az erről szóló határozat csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben. A patikapiac újraosztásáról szóló törvény eddig is rendre meglepetéseket okozott még a jogszabályért lobbizó szakmai kamarának is.

Míg korábban szó sem esett állami szerepvállalásról, egyik percről a másikra került elő a törvény parlamenti vitájában az a javaslat, amely szerint ha a patikusok nem lennének eléggé hitelképesek ahhoz, hogy kivásárolják magukat a patikaláncokból, akkor egy állami cég állna a helyükre – persze csak átmeneti időre. Lapunk úgy tudja: a csütörtöki közlönyben megjelent változatra nem számított egyetlen érintett sem. A tárca eredeti javaslatában –arra az eshetőségre, amikor az államnak kellene átmenetileg tulajdonosként belépnie a patikapiac újraosztásakor – két lehetőséget ajánlott a kormánynak: az egyik a kórháztulajdonos GYEMSZI-hez, a másik a nemzeti vagyonkezelőhöz telepítette volna a szóban forgó tulajdonosi jogokat.

Forrásunk úgy fogalmazott, hogy a kamara olyan állami tulajdonosért lobbizott, amely garantáltan nem szól majd bele a szakmai döntésekbe, ezért számukra a GYEMSZI, mint lehetséges szervezet, eleve „vörös posztó” volt. A szakpolitika másik jelöltje, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviselői részben maguk is határozottan tiltakoztak a feladat ellen, másrészt a kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a patikapiacon az állami tulajdonosi jogok a szakpolitikai szervezeteknél maradjanak.

Ami pedig az OEP-et illeti: úgy tudjuk, az egészségbiztosító sem „örült” az új funkciónak. A döntéshozatal körülményeiről és következményeiről pedig egyelőre valamennyi szereplő hallgat. Nem csoda: egyikük sem, így a Magyar Gyógyszerész Kamara és a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége sem érti, miként történhetett meg, hogy az árszabályozásban, a piac ellenőrzésében részt vevő szervezet gyakorolhatja majd a tulajdonosi jogokat.

Lapunk kérdéseire az OEP sajtóosztálya is csak annyit reagált, hogy a hivatal a feladatra külön szervezeti egységet hoz létre. Azt is írták, hogy nem tartják összeférhetetlennek az új feladatot a hivatal egyéb funkcióival, mert maguk jogszabályt nem alkotnak, a patikákkal pedig polgári szerződéses viszonyban állnak. Csakhogy lapunknak más szakértők ennek épp az ellenkezőjét állították, mondván, az egészségbiztosító, mint a gyógyszertárak legnagyobb piaci vásárlója és ellenőre, nagyon is kellemetlen tulajdonostárs lehet.

Tulajdonosként is érdekelt lehet egy-egy patika jövedelmezőségében, a versenytársakkal pedig már csak az információs fölénye miatt is könnyen elbánhat. Azaz sok olyan pontja van a rendszernek, ahol az OEP kihasználhatja konfliktushelyzetben a hatalmát. Emlékezetes: a patikapiac újraosztásáról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy ha a gyógyszerészek nem élnek a lehetőséggel, akkor az államé lehet a patikatulajdon elővásárlási joga; a már meglévő gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonhányadnak 2014. január 1-jéig meg kell haladnia a 25 százalékot, 2017. január 1-jéig pedig az 50 százalékot.

A törvény szerint közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság tulajdoni hányadának átruházása esetén elővásárlási jog illeti meg az érintett gazdasági társaságban tulajdoni hányaddal rendelkező gyógyszerészt, az érintett gazdasági társaság által működtetett közforgalmú gyógyszertárban munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkező gyógyszerészt, illetve bármely más gyógyszerészt vagy az államot – ebben a sorrendben. Az érintetteknek az elővásárlási jog érvényesítésére a vételárról való értesüléstől számított 30 napon belül van lehetőségük. Ha erről valaki nem nyilatkozik, azt „úgy kell tekinteni, hogy nem kíván élni az elővásárlási jogával”.